Kifejezéskereső
A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 1/2013. (II. 20.) önkormányzati rendelete
A Veszprém Megyei Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
2016.12.01.
A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének
1/2013. (II. 20.) önkormányzati rendelete
A Veszprém Megyei Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
(a 8/2013. (V. 2.) a 11/2013. (VII. 3.), az 1/2014. (II. 19.), a 11/2014. (XI. 31.), az 1/2015. (II. 17.), a 14/2015. (XI. 23.), és az 1/2016. (II. 15.), a 6/2016. (IV. 28.), továbbá a 11/2016. (VI. 30.), valamint a 14/2016. (XII. 1.), valamint a 3/2019. (IV. 26.) önkormányzati rendeletekkel egységes szerkezetbe foglalt szöveg)
A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 6. § tekintetében a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 41. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a 7. § (1) bekezdése tekintetében a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 87.§-ában kapott felhatalmazás alapján, a 10. § (1) bekezdése tekintetében a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 44. §-ában kapott felhatalmazás alapján, a 11.§ (1) bekezdése tekintetében a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 45. §-ában kapott felhatalmazás alapján, a 19.§ (2) bekezdése tekintetében a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 50 §-ában kapott felhatalmazás alapján, a 20. § (7) bekezdése tekintetében a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 51. § (2)-(3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a 23. § (2) bekezdése tekintetében a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 17.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a 27.§ tekintetében a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a 29.§ (1) bekezdése tekintetében a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 57. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
I. Fejezet
Általános rendelkezések
1. 1.§ (1) Az önkormányzat hivatalos elnevezése: Veszprém Megyei Önkormányzat (a továbbiakban: megyei önkormányzat). (2) A megyei önkormányzat legfőbb szerve: Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése (a továbbiakban: közgyűlés). (3) A közgyűlés szervei: a közgyűlés elnöke, a közgyűlés bizottságai, a megyei önkormányzati hivatal, a megyei jegyző. (4) A megyei önkormányzat székhelye: 8200 Veszprém, Megyeház tér 1.(5) A megyei önkormányzati hivatal hivatalos elnevezése: Veszprém Megyei Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: hivatal). (6) A hivatal székhelye: 8200 Veszprém, Megyeház tér 1.
2.§1 A közgyűlés létszáma 17 fő. (A közgyűlés szervezeti felépítését az 1. melléklet, a képviselők névjegyzékét az 1. függelék tartalmazza).
3.§ Veszprém megye hivatalos jelképei a címer, a díszzászló, a díszpecsét, az elnöki vállszalag, az elnöki medál, amelyekről, illetve használatuk rendjéről a közgyűlés rendeletet alkot.
4.§ A megyei önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szerv: a hivatal.
II. Fejezet
A közgyűlés feladata és hatásköre
5.§ (1) A megyei önkormányzat biztosítja a törvényben számára meghatározott kötelező feladatok ellátását.
A közgyűlés törvény által előírt kötelezően ellátandó feladat- és hatásköreit tartalmazó jegyzékét a 2. függelék tartalmazza.
(2) Az önként vállalt közfeladatok ellátásának szándékát elsősorban gazdasági programjában és éves költségvetésében rögzíti a közgyűlés.
Az önként vállalt megyei önkormányzati feladatokat a 2. melléklet tartalmazza.
6.§ 2A közgyűlés elnöke, a bizottságok, a megyei jegyző, a – közgyűlés által – rájuk átruházott hatáskörök gyakorlásáról a közgyűlésnek beszámolnak. A közgyűlés elnökére átruházott feladat- és hatásköröket a 3. melléklet, a bizottságokra átruházott feladat- és hatásköröket a 4. melléklet, a megyei jegyzőre átruházott feladat- és hatásköröket a 4/A. melléklet tartalmazza.
7.§ (1) A közgyűlés feladatainak ellátása és hatáskörének gyakorlása során - a kölcsönös érdekek alapján - társul, vagy más módon együttműködik önkormányzatokkal, önkormányzati szövetségekkel és más szervezetekkel.
2. A közgyűlés a megye egészének vagy meghatározott területeinek érdekképviseletét az érintett települési önkormányzatok kezdeményezése vagy felhatalmazása alapján jogosult ellátni.
III. Fejezet
A közgyűlés működése
1.
Az alakuló ülés
8.§ (1) Az alakuló ülést a korelnök hívja össze.
(2)3A mandátumot szerzett képviselők részére a Területi Választási Bizottság elnöke adja át az alakuló ülést megelőzően a megbízóleveleket. Az alakuló ülésen a Területi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a megyei önkormányzati választásokról, a választás eredményéről. Ezt követően a képviselők esküt tesznek.
(3) A közgyűlés alakuló ülésén titkos szavazással megválasztja a közgyűlés elnökét és alelnökét. A titkos szavazás – egy jelölt esetén – számítógépes rendszer alkalmazásával történik. Több jelölt esetén a közgyűlés a titkos szavazás lebonyolításához szavazatszámláló bizottságot hoz létre, amely szavazólap alkalmazásával bonyolítja le a titkos szavazást.
9.§ (1) A képviselők önkéntes elhatározással képviselőcsoportokat alkothatnak. A képviselő csak egy képviselőcsoportnak lehet a tagja. A képviselőcsoportok jegyzékét a 6. függelék tartalmazza. A közgyűlésben mandátumhoz jutott pártnak vagy társadalmi szervezetnek egy képviselőcsoportja lehet. Több párt vagy társadalmi szervezet közös képviselőcsoportot is alkothat.
(2) A képviselőcsoportok megalakulását, illetve a változásokat az azt követő 3 napon belül kell írásban bejelenteni a közgyűlés elnökének.
(3) A bejelentésnek tartalmaznia kell a képviselőcsoport elnevezését, a vezetőjének, a vezető helyettesének nevét, valamint a képviselőcsoport névsorát.
2.
A munkaterv
10.§ (1) A közgyűlés éves munkatervében meghatározza a tárgyévben elvégzendő feladatokat, a tárgyalandó napirendeket, az ülések tervezett időpontját év, hónap lebontással.
2. A közgyűlés elnöke a munkaterv összeállításához javaslatot kér:
a. a közgyűlés tagjaitól,
b. a képviselőcsoportoktól,
c. a közgyűlés bizottságaitól,
d. a megyei jegyzőtől,
e. a gazdasági kamaráktól,
f. a Balatoni Fejlesztési Tanácstól,
g. a Pannon Egyetemtől,
h. 4
i. a járásközponttal rendelkező városok polgármestereitől.
(3) A beérkezett javaslatok alapján a közgyűlés elnöke állítja össze az éves munkatervet, melyben a közgyűlést tájékoztatni kell a munkatervbe fel nem vett - írásban előterjesztett - javaslatokról is.
3.A közgyűlés összehívása
11.§5 (1) A közgyűlés üléseit a közgyűlés elnöke hívja össze, az adott hónap valamely csütörtöki napjára.
(2) A közgyűlés elnöki és alelnöki tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén a közgyűlés összehívásával és vezetésével kapcsolatos elnöki feladatokat a korelnök látja el. A tartós akadályoztatás tényének megállapításáról az Ügyrendi Bizottság átruházott hatáskörben dönt.
(3) A közgyűlés elnöke – a munkatervtől eltérően – rendkívüli ülést bármikor összehívhat.
(4) A közgyűlés elnöke köteles rendkívüli ülést összehívni a Mötv. 44. §-ában megnevezetteknek az összehívás indokát tartalmazó indítványára. Az indítványt a közgyűlés elnökének kell benyújtani.
(5) A közgyűlés elnöke az indítvány benyújtásától számított 15 napon belüli időpontra köteles a rendkívüli ülést összehívni. Az indítványra összehívott rendkívüli ülés indokát a meghívóban fel kell tüntetni.
(6) A (5) bekezdésben meghatározott esetben a rendkívüli ülésen a közgyűlés kizárólag a kezdeményezők által megjelölt, továbbá a közgyűlés elnöke által az önkormányzat érdekében halaszthatatlannak minősített napirendeket tárgyalja.
(7) A rendkívüli ülésre interpelláció benyújtására, napirend előtti felszólalásra, kérdés feltevésére nincs lehetőség.
(8) A meghívónak tartalmaznia kell:
a. a) az ülés helyét, idejét, az ülés jellegét,
b. b) a javasolt napirendet és azok előterjesztőit,
(9) Az ülés meghívóját az írásos előterjesztésekkel együtt a képviselők, valamint a tanácskozási joggal meghívottak részére – a (11) bekezdésben foglaltak kivételével – az ülés időpontját megelőzően legalább 5 nappal kézbesíteni kell. A közgyűlés üléseire meghívandók névsorát a 3. függelék tartalmazza.
(10) A rendkívüli ülésre szóló meghívót – lehetőség szerint az írásos előterjesztéssel együtt - az ülés időpontját megelőzően legalább 3 nappal ki kell küldeni.
(11) Sürgős, halasztást nem tűrő esetben a közgyűlés rövid úton is összehívható. Ebben az esetben az előterjesztés szóbeli is lehet, illetve bármilyen értesítési mód igénybe vehető, a sürgősség okát azonban a képviselőkkel közölni kell. Ebben az esetben a 11. § (10) bekezdésében a közgyűlés ülésére szóló meghívó és előterjesztés kiküldésére meghatározott határidő mellőzhető.
(12) A közgyűlés üléseinek helyét, időpontját és a tárgyalandó napirendeket a megyei napilapban legalább egy alkalommal az ülés előtt közzé kell tenni. A közgyűlési meghívót, valamint a nyilvános tárgyalási előterjesztéseket a kiküldés időpontjában meg kell jeleníteni a megyei önkormányzat honlapján (www.veszpremmegye.hu).
(13) A közgyűlésen tanácskozási joggal vesznek részt:
a) a megyei jegyző (a továbbiakban: jegyző),
b) a jegyző javaslatára az aljegyző és a hivatal belső szervezeti egységeinek vezetői,
c) az adott napirendek előadói (amennyiben azok nem képviselők),
d) tevékenységi körükre vonatkozó tanácskozási joggal: a területi nemzetiségi önkormányzat(ok) elnökei, a járásközponttal rendelkező városok polgármesterei, a Nyugdíjasok Veszprém Megyei Képviselete képviselője, a Nyugdíjasok „Életet az Éveknek” Veszprém Megyei Egyesülete képviselője, a Veszprém Megyei Nyugdíjas Szervezetek Szövetsége képviselője, a Pápa és Környéke Természetvédelmi Egyesület képviselője,
e) azok, akiknek a jelenlétét jogszabály kötelezővé teszi,
f) akiknek a meghívását a közgyűlés elnöke – esetenként a bizottságok javaslatára – az egyes napirendek tárgyalásához indokoltnak tartja.
4. Az előterjesztések
12.§ (1) A közgyűlés elé kerülő előterjesztések lehetnek:
a) tartalmi szempontból döntést, állásfoglalást igénylő, valamint tájékoztató jellegű anyagok,
b) formai szempontból írásbeliek, vagy kivételesen szóbeliek.
(2) A közgyűlés elé előterjesztéseket nyújthatnak be:
a) a témakör szerint hatáskörrel rendelkező bizottság(ok),
b) a közgyűlés elnöke, alelnöke, továbbá tanácsnoka(i), képviselő(i), képviselők csoportja(i),
c) a közgyűlés által napirendre tervezett előterjesztések tekintetében az érintett szervezetek vezetői,
d) a jegyző.
(3) Az előterjesztések tartalma általában:
a) a napirend tárgya, a vonatkozó jogszabályok, a korábbi testületi döntések és azok végrehajtása,
b) a napirend előadója és az előkészítésbe bevont személyek, szervezetek, az előterjesztést megtárgyaló bizottság(ok) megnevezése,
c) a témakör tárgyilagos, tényszerű elemzése és a lefolytatott vizsgálatok megállapításai,
d) a döntési javaslat indokai, a döntést megalapozó költség-haszonelemzés.
(4) A testületi döntést igénylő javaslatok irányulhatnak:
a) önkormányzati rendelet megalkotására, valamint
b) határozat meghozatalára.
(5) A határozati javaslatban meg kell fogalmazni:
a) az elfogadásra ajánlott döntés rendelkezéseit,
b) a felmerült alternatív döntési javaslatokat,
c) a végrehajtásért felelős személyek (szervezet) megnevezését és a végrehajtás határidejét.
(6) Az előterjesztésekben megfogalmazott döntési javaslatokkal szemben vagy azok kiegészítésére a (2) bekezdésben megnevezettek írásban indokolással ellátva módosító, kiegészítő indítványt (továbbiakban együtt: módosító indítvány) terjeszthetnek elő. A költségvetés kiadási oldalának növelésére irányuló módosító indítvány esetén meg kell jelölni annak fedezetéül szolgáló bevételi előirányzatot is.
(7)6A módosító indítványt – a (8) bekezdésben foglaltak kivételével – a közgyűlést megelőző napon legkésőbb 8.00 óráig lehet benyújtani a közgyűlés elnökénél. A módosító indítvány benyújtására meghatározott időpontot követően ülésező bizottság önálló módosító indítványt fogalmazhat meg. A módosító indítványhoz a bizottság véleményét nem kell csatolni. A módosító indítványhoz kapcsolódó további módosító indítványt (kapcsolódó módosító indítvány) a közgyűlési vita lezárásáig lehet megfogalmazni. A bizottság a módosító indítvánnyal kapcsolatban támogató vagy elutasító álláspontot alakíthat ki, illetve kapcsolódó módosító indítványt fogalmazhat meg.
(8) Az előterjesztő által a közgyűlés ülésén ismertetett határozati javaslathoz a képviselők módosító indítványt a vita lezárásáig fogalmazhatnak meg.
(9) Az előterjesztéseket, a rendes ülést megelőzően legalább 9 nappal, a rendkívüli ülést megelőzően legalább 5 nappal kell a jegyzőnek leadni, aki gondoskodik azok törvényességi felülvizsgálatáról, sokszorosításáról és a 11. § (10) és (11) bekezdésében meghatározottak szerinti kiküldéséről.
(10) Az írásos és előre kiküldött, továbbá a szóbeli előterjesztéseken túl a közgyűlés a (2) bekezdésben megjelöltek előterjesztésében „sürgős” minősítésű indítványt is megtárgyalhat. A „sürgős” indítvány a sürgősség tényének indokolásával legkésőbb az ülést megelőző napon 8.00 óráig jelenthető, vagy nyújtható be a közgyűlés elnökénél, aki azt köteles az ülésen a napirendi javaslat megtárgyalásakor ismertetni. Az ilyen előterjesztésnek meg kell felelni a (3) bekezdésében foglalt tartalmi előírásoknak. A „sürgős” indítvány napirendre tűzéséről – az Ügyrendi Bizottság javaslata alapján - a testület vita nélkül dönt.
5. Lakossági fórum, közmeghallgatás
13.§ (1) A közgyűlés elnöke – Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 53. § (3) bekezdésében meghatározottakra figyelemmel – szükség szerint lakossági fórumot hív össze a járásközponti városokba, vagy a megyei önkormányzat székhelyére.
(2)7 A megyei közgyűlés a Mötv. 54. §-ában foglaltak alapján évente egyszer közmeghallgatást tart.
1. A tanácskozás, a tanácskozás rendje
14.§ (1) A közgyűlés munkájának zavarása nélkül:
a) a közgyűlés nyilvános ülésén hallgatóként bárki részt vehet,
b) az ülésről hang-, film- vagy videofelvétel készíthető.
(2) A Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben (ha az érintett kérésétől függ a zárt ülés tartása) az érintett személytől nyilatkozatot kell beszerezni, miszerint kéri-e zárt ülés tartását, vagy sem. Az érintett nyilatkozatának tartalmát az előterjesztésben fel kell tüntetni.
(3) A közgyűlés az előterjesztett napirendi javaslatról vita nélkül dönt.
4. (4) Az alább meghatározott esetekben nem kell a közgyűlés bizottságának véleményét, állásfoglalását kikérni:a) rendkívüli közgyűlés napirendi pontjainak tárgyalása, b) sürgős minősítési előterjesztés tárgyalása.
(5) A közgyűlés a napirendek elfogadása előtt ügyrendi határozattal dönthet arról, hogy abban az esetben, amikor a közgyűlés bizottsága határozatképtelenség miatt véleményét, állásfoglalását az előterjesztésekről meghozni nem tudta, a bizottság véleménye, állásfoglalása mellőzhető.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározott szabály nem alkalmazható, ha a közgyűlés bizottságának feladat-, vagy hatáskörét törvény, vagy kormányrendelet határozza meg.
15.§ Az ülés levezetése és a rend fenntartása érdekében a közgyűlés elnökének feladatai különösen:
a) megnyitja (berekeszti) az ülést és megállapítja (figyelemmel kíséri) a határozatképességet,
b) előterjeszti a napirendi javaslatokat, tájékoztatást ad az előző ülést követően történt fontosabb intézkedésekről,
c) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja a vitát, összefoglalja a döntési kérdéskört, tisztázza a döntési helyzet egyértelműségét, szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat és kihirdeti az elfogadott határozatokat,
d) biztosítja az ülés rendjét és zavartalan lefolyását, a képviselők interpellációs jogának gyakorlását,
e) a hozzászóláskor megadja, illetve a 17. §. (4) bekezdésében megjelölt korlátozással megtagadja, megvonja a szót,
f) a vitában a hozzászólások időtartamát betartatja,
g) szükség esetén rendre utasítja, vagy a hallgatóság soraiból kiutasítja azt, aki az üléshez méltatlan magatartást tanúsít,
h) tárgyalási szünetet rendel el,
i) javaslatot tesz napirendek együtt történő tárgyalására, illetve a hosszúra nyúlt vita lezárására,
j) a tárgytól eltérő felszólalót figyelmezteti, hogy térjen a tárgyra, ismételt felszólítás eredménytelensége esetén megvonja a szót,
k) olyan rendzavarás esetén, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülést meghatározott időre félbeszakítja, vagy berekeszti.
1. Napirend előtti felszólalás
16.§ (1) A közgyűlés ülésén a képviselőcsoport vezetője, a távollétében a képviselőcsoport vezető-helyettese, vagy a vezető által megbízott képviselő napirenden nem szereplő – csak egy, meghatározott témát érintő – megyei jelentőségű ügyben a napirend előtt maximum 5 percben szót kérhet.
(2) A napirend előtti felszólalás tárgyát és annak indokát az ülést megelőző napon 8.00 óráig, írásban a közgyűlés elnökéhez kell benyújtani, amelyről 16.00 óráig e-mailben a képviselőket tájékoztatni kell.
(3) A napirend előtti felszólalást követően a képviselőcsoport vezetője, a távollétében a képviselőcsoport vezető-helyettese, vagy a vezető által megbízott képviselő, a közgyűlés elnöke, vagy az általa megbízott alelnök két-két percben, a személyében érintett képviselő egy percben észrevételt tehet. Egyebekben vitának helye nincs.
(4) A holocaust emléknapra, a kommunizmus áldozatainak emléknapjára történő megemlékezés végett a közgyűlés elnöke az emléknapokhoz legközelebb eső ülésen 1 perces néma felállást rendel el.A Veszprém Megye Tiszteletbeli Polgára cím, és a Veszprém Megye Érdemrendje kitüntetettje elhunytára történő megemlékezés végett a közgyűlés elnöke 1 perces néma felállást rendel el a cím birtokosa, vagy a kitüntetett elhunytát követő közgyűlésen, továbbá 1 perces néma felállást rendelhet el az általa kezdeményezett egyéb megemlékezés végett.
1. Napirendek tárgyalása
17.§ (1) A napirendi pontok tárgyalási sorrendje általában a következő:
a) a zárt ülésen tárgyalandó ügyek,
b) a személyi kérdések,
c) a rendeletalkotás,
d) a minősített többséget igénylő egyéb ügyek,
e) egyéb előterjesztések, képviselői interpelláció, kérdések,
f) jelentés a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról,
g) tájékoztató jellegű előterjesztések,
h) a két ülés közötti eseményekről szóló tájékoztató,
i) bejelentések, felszólalások.
(2) A napirend előadója maximum 5 perc időtartamban szóbeli kiegészítést tehet, amelyben az előterjesztést az időközben felmerült új tényekkel kiegészítheti. A napirendi vita megkezdése előtt a közgyűlése elnöke, a képviselőcsoport(ok) vezetője, a távollétében a képviselőcsoport vezető-helyettese,vagy a vezető által megbízott képviselő szóban maximum 5 perc időtartamban ismertetheti a témával kapcsolatban a közgyűlés előtti időpontban megtartott bizottsági, illetve képviselőcsoporti üléseken kialakított állásfoglalásokat, véleményeket, javaslatokat. A bizottság egyharmadának támogatásával megfogalmazott kisebbségi állásfoglalásokat, a kisebbségi álláspontot megfogalmazók által megbízott képviselő ismertetheti indokolás nélkül.
(3) Az előadóhoz ezután a megyei képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek, melyekre az előterjesztő köteles rövid tárgyszerű választ adni.
(4) A napirendi téma vitája során a közgyűlés tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők lényegre törően kötelesek kifejteni álláspontjukat, megtenni észrevételeiket, valamint egyértelműen meg kell fogalmazniuk a döntéstervezetre vonatkozó esetleges javaslataikat, indítványaikat.
A napirendi pont tárgyalása során egy képviselő két alkalommal szólhat hozzá. Első alkalommal 5 perc, második alkalommal 3 perc időtartamban. További hozzászólásra a közgyűlés engedélye alapján maximum 3 percben kerülhet sor. A hozzászólását már megtevő képviselő azonban a személyével foglalkozó hozzászólásra maximum 2 percben válaszolhat. Akitől a szót a közgyűlés elnöke megvonta, ugyanabban az ügyben ismételten nem szólalhat fel.
(5) A közgyűlés elnöke és a közgyűlés tagjai javaslatot tehetnek esetenként a közgyűlésnek a nem tanácskozási joggal résztvevő személy – maximum 2 perc időtartamú – hozzászólásának engedélyezésére, melyről a közgyűlés vita nélkül dönt.
(6) A képviselő és az előterjesztő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elhalasztását, amiről a közgyűlés vita nélkül határoz és kitűzi az újratárgyalás időpontját vagy határidejét.
(7) A közgyűlés ülésén, bármely képviselő ügyrendi indítványt tehet, melyre a közgyűlés elnöke soron kívül megadja a szót. A képviselő egy percben ismerteti a tárgyalt napirendet érintő ügyrendi indítványát, melyet 2 percben indokolhat. A közgyűlés elnöke megvonja a szót attól a felszólalótól, aki figyelmeztetés ellenére eltér a tárgytól. Az ügyrendi indítványról a közgyűlés soron kívül, vita nélkül határoz. Amennyiben az ügyrendi indítvány a vita lezárására irányul – s ebben a kérdésben a javaslatot a közgyűlés elfogadja – úgy az indítvány megtételét megelőzően szólásra jelentkezett képviselők maximum 2 perc időtartamban szót kaphatnak.
(8) A vita lezárását követően a napirendi pont előadója szükség szerint válaszol a vitában elhangzott észrevételekre és a felvetett javaslatokra. A szavazás előtt a közgyűlés elnöke a jegyzőnek köteles megadni a hozzászólás jogát, ha az bármely javaslatra törvényességi észrevételt kíván tenni.
(9) A közgyűlés először a kapcsolódó, majd a beterjesztett módosító indítványokról külön-külön, végül az előterjesztésben szereplő, a testület által elfogadott módosításokkal egybefoglalt határozati javaslatról dönt. Amennyiben az előterjesztő a módosító indítványról úgy nyilatkozik, hogy azt elfogadja, úgy az indítvány a határozati javaslat részévé válik, s arról külön szavazni nem kell. A módosító indítványokról a szavazás az indítványok elhangzási sorrendjének fordított rendjében történik. Legutoljára előadott, illetve beterjesztett indítvány kerül legelőször szavazásra. Ugyanabban a tárgykörben a döntés után megismételt szavazás - a 19. § (6) bekezdésében foglaltak kivételével - nem rendelhető el.
1. Határozatképesség, döntéshozatal
18.§ (1) A közgyűlés a megválasztott megyei képviselők többségének jelenléte esetén határozatképes.
(2) Határozatképtelenség esetén az ülést el kell napolni. Ha az ülés annak lefolytatása közben válik határozatképtelenné, akkor be kell rekeszteni. Ebben az esetben az ülés folytatásaként a közgyűlés elnöke a közgyűlést köteles 15 napon belüli időpontra újból összehívni. A folytatólagos ülésen csak az eredeti ülésen még hátralévő napirendek tárgyalhatók.
19.§ (1) A képviselő szavazhat „igen”-nel, „nem”-mel, vagy tartózkodhat a szavazástól. A jelenlévő képviselőnek lehetősége van arra, hogy ne vegyen részt a szavazásban. A téves képviselői szavazás a döntés eredményét nem változtatja meg.
(2)8A megválasztott megyei képviselők több mint a felének – 9 fő – az egybehangzó szavazata (minősített többség) szükséges – a Mötv. 50. §-ában meghatározottakon túl – a következő esetekben:
a) kitüntető díjak adományozásához,
b) megyei népszavazás elrendeléséhez.
(3) Személyi ügyekben – választás, kinevezés – több jelölt esetén a szavazás a jelöltek névsora alapján történik azzal, hogy egy képviselő „igen” szavazattal csak egy jelöltet támogathat.
(4) A közgyűlés döntéseit általában nyílt szavazással hozza.
(5) A nyílt szavazás kézfelemeléssel, vagy számítógépes rendszer alkalmazásával történik. A titkos szavazás konkrét formájáról a közgyűlés esetenként dönt. Az ellenszavazatot leadó képviselők kérelmére az ellenszavazás tényét név szerint kell a jegyzőkönyvben rögzíteni.
5. Névszerinti szavazást – a Mötv. 48. § (3) bekezdésében meghatározotton túl – legalább egy képviselőcsoport kezdeményezésére is kötelező elrendelni. Névszerinti szavazást bármely képviselő indítványára a közgyűlés – vita nélkül – rendelhet el. Névszerinti szavazás a vita lezárásáig kezdeményezhető. A névszerinti szavazás esetén a szavazatokat ABC sorrendben, szóban kell leadni. A szavazás eredményét rögzítő névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
(6) A szavazás eredményét a közgyűlés elnöke állapítja meg. A Mötv. 48. § (5) bekezdése alapján a szavazás eredményének pontatlan összeszámolása, személyi ügyben több jelölt „igen” szavazattal történő támogatása, valamint a számítógépes rendszer meghibásodása esetén a közgyűlés elnöke a szavazás megismétlését rendeli el.A közgyűlés ülésrendjét a 4. függelék tartalmazza.
1.
Rendeletalkotás
20.§ (1) A közgyűlés saját feladatkörében rendeletet alkothat.
(2) Rendelet alkotását a 12. § (2) bekezdésében megjelöltek kezdeményezhetik.
(3) A rendelet-tervezet előkészítésének jogi és szakmai koordinációja a jegyző feladata.
(4) A rendelet-tervezet előkészítése során figyelembe kell venni a hatályos jogi szabályozást. Az Európai Unió közösségi jogát is szem előtt kell tartani, továbbá a belső jogi normákat úgy kell értelmezni, hogy ne akadályozzák a közösségi jog érvényesülését.
(5) A közgyűlés a tárgy szerint illetékes bizottság javaslata alapján elhatározhatja a rendelet-tervezet kétfordulós tárgyalását is.
(6) A rendelet-tervezet módosítására vonatkozó javaslatokról minősített többséggel dönt a közgyűlés.
(7) A rendelet elfogadását követően, annak hiteles szövegének megszerkesztéséről a jegyző köteles gondoskodni. Az aláírt rendelet kihirdetését a jegyző rendeli el. A rendeletek kihirdetése az önkormányzat honlapján (www.veszpremmegye.hu) való közzététellel történik, a kihirdetés napja a közzététel napja.
(8) Az önkormányzati rendeleteket évenként 1-től kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni és fel kell tüntetni az évszámot, valamint zárójelben a kihirdetés hónapját (római számmal) és napját (arab számmal). A megjelölés tartalmazza továbbá az önkormányzati rendelet elnevezést és az önkormányzati rendelet címét.
(9) Az önkormányzati rendeletek jegyzékének naprakész nyilvántartásáról, továbbá azok szükség szerinti felülvizsgálatáról a jegyző gondoskodik. A hatályos megyei önkormányzati rendeletek jegyzékét az 5. függelék tartalmazza.
(10) A megyei önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztása esetén a kormányhivatal vezetője alkotja meg a megyei önkormányzat nevében a rendeletet: Ebben az esetben a rendeletet a kormányhivatal vezetője aláírásával a Magyar Közlönyben kell kihirdetni, valamint a Szervezeti és Működési Szabályzatban (a továbbiakban: SZMSZ) meghatározottak szerint a közzétételéről gondoskodni.
1. A határozatok alakszerűsége
21.§ (1) A közgyűlés - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - alakszerű határozattal dönt.
A határozatok megjelölése évente emelkedő sorszámmal és ehhez törtvonallal kapcsolódó évszámmal (az ülés időpontjának), majd a MÖK határozat megjelöléssel történik.
(2) A közgyűlés jegyzőkönyvében történő rögzítéssel, alakszerű határozat meghozatala nélkül dönt
a) az ügyrendi kérdésekről,
b) a feladat meghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadása tárgyában,
c) a tájékoztató anyagokról, valamint
d) a határozati javaslat vagy rendelet-tervezet módosítására, kiegészítésére tett javaslat esetén - a módosításra, kiegészítésre javasolt - a tervezet szövegének megállapításáról.
22.§(1) A közgyűlés üléséről hangfelvétel alapján jegyzőkönyv készül.
(2) A jegyzőkönyv a Mötv. 52. §-ában foglaltakon túl tartalmazza:
a) a napirend előtti felszólalásokat,
b) a módosító indítványok lényegét,
c) az interpellációt.
(3) Az előterjesztések a jegyzőkönyv mellékletét képezik.
(4) Az ülésről készült jegyzőkönyvet a Veszprém Megyei Önkormányzat honlapján meg kell jeleníteni.
IV. Fejezet
A megyei képviselő jogállása
23.§ (1) A képviselő jogai megsértése miatt a közgyűlés elnökéhez fordulhat, aki köteles haladéktalanul intézkedni a sérelem megszüntetésére.
(2)9 A képviselőt a közgyűlés rendeletében meghatározott tiszteletdíj és természetbeni juttatás illeti meg. A tiszteletdíj önkormányzati rendeletben foglaltak szerint csökkenthető.
24.§ (1) A képviselő a közgyűlésen a tisztségviselőkhöz, a bizottság elnökéhez, a jegyzőhöz az önkormányzat hatáskörébe tartozó ügyekben, illetve a hivatal hatáskörébe tartozó ügyben interpellációt intézhet. A közgyűlésen képviselőnként egy interpelláció nyújtható be.
(2) Az interpellációt legkésőbb a közgyűlést megelőző 2. napon 8.00 óráig kell a közgyűlés elnökének írásban benyújtani, melyen fel kell tüntetni az interpelláló képviselő nevét. Az interpellációt a közgyűlést megelőző nap 16.00 óráig e-mailben meg kell küldeni a képviselőknek.
(3) Ha az interpelláló képviselő a közgyűlésen nincs jelen, az interpellációt elnapoltnak kell tekinteni.
(4) Az interpelláló az írásban megküldött interpellációt a közgyűlésen szóban is ismerteti, amely 5 percnél hosszabb időtartamú nem lehet. Ha az interpelláló az írásban megküldött interpelláció szövegétől eltér, a közgyűlés elnöke jogosult tőle a szót megvonni. A képviselők az interpellációikat a 17. § (1) bekezdésben meghatározott tárgyalási sorrendnek megfelelően adják elő.
(5) Az interpellációra a közgyűlésen szóban, vagy legkésőbb a közgyűlést követő 15 napon belül írásban kell érdemi választ adni.
Az interpellációra adott válasz után – az írásban adott válasz esetén is – az interpelláló képviselőnek 2 perces viszontválaszra van joga, ennek keretében nyilatkozik arról, hogy a választ elfogadja-e. Amennyiben a képviselő a választ nem fogadja el a közgyűlés vita nélkül dönt a válasz elfogadásáról.
(6) Ha a közgyűlés a választ nem fogadja el, akkor az elnök javaslata alapján vizsgálat céljából kiadja a tárgy szerint érintett bizottságnak, ennek hiányában, az interpellációban megfogalmazott kérdés vizsgálatára ideiglenes bizottságot hoz létre, amely a vizsgálatot 60 napon belül lefolytatja.
(7) A közgyűlés az interpelláció tárgyában a bizottsági jelentés alapján a munkaterv szerint soron következő ülésen az interpellációt benyújtó képviselő véleményének meghallgatása után vita nélkül szavaz.
(8) A képviselő a közgyűlés ülésén a közgyűlés elnökéhez, alelnökéhez, bizottságok elnökeihez, a jegyzőhöz, az aljegyzőhöz az önkormányzat hatáskörébe tartozó, illetve a hivatal hatáskörébe tartozó ügyekben felvilágosítás kérése céljából kérdést intézhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.
9. (9) A kérdésekre, az interpellációkra vonatkozó szabályokat a következő eltérésekkel kell alkalmazni:a) a kérdéseket a közgyűlés ülését megelőző nap 8.00 óráig a közgyűlés elnökénél írásban kell benyújtani;b) a kérdés elmondására és a válaszra egyaránt három perc áll rendelkezésre;c) a kérdés esetében a közgyűlés a válasz elfogadásáról nem határoz.
(10) A kérdésekre közgyűlési ülésenként legfeljebb 15 perc biztosítható.
25.§ (1) A képviselő köteles olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára.
(2) 10 A képviselő kötelessége a közgyűlés, valamint a személyében érintett bizottság ülésein részt venni. Távolmaradását és annak indokát legkésőbb az ülés előtti napon a megyei jegyzőnek írásban kell bejelentenie.
(3) A képviselő köteles megtartani a tudomására jutott állami és szolgálati titkot. Titoktartási kötelezettsége megbízatásának megszűnése után is fennáll.
(4) A képviselő köteles a testületnek bejelenteni a Mötv. 49. § (1) bekezdése szerinti személyes érintettségét. A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén az ügyrendi bizottság javaslatára a közgyűlés a képviselő tiszteletdíját legfeljebb 12 hónapra, maximum 25%-al csökkentve állapíthatja meg.
(5) 11A képviselő a képviselői munkájához térítésmentesen használhatja a megyei önkormányzat szakkönyvtárát.
V. Fejezet
Területi Nemzetiségi Önkormányzatok
26.§ (1) A megyei és a területi nemzetiségi önkormányzatok önálló jogi személyként Veszprém megye közigazgatási határain belül egymás érdekeit kölcsönösen tiszteletben tartva látják el a törvényben meghatározott feladataikat.
(2) A közgyűlés az átruházható feladat- és hatáskörét – a hatósági feladat- és hatáskörök kivételével – a területi nemzetiségi önkormányzat testületére, annak kezdeményezésére megállapodás alapján átruházhatja.
27.§ (1) A megyei önkormányzat a területi nemzetiségi önkormányzatok működéséhez szükséges helyiség használatot Veszprém, Megyeház tér 1. szám alatti önkormányzati tulajdonú ingatlanban biztosítja.
(2) A megyei önkormányzat a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. §-ában foglaltak szerint biztosítja a nemzetiségi önkormányzat működésének személyi és tárgyi feltételeit, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról.
28.§ A közgyűlés nemzetiségi ügyekkel foglalkozó bizottsága az Ügyrendi Bizottság, melynek munkájában a megyei nemzetiségi önkormányzatok elnökei állandó tanácskozási joggal vesznek részt.
VI. Fejezet
A közgyűlés bizottságai, tanácsnokai
29.§ (1) 12A közgyűlés meghatározott feladat- és hatáskörök önálló gyakorlására, döntéseinek előkészítésére, valamint a döntések végrehajtásának megszervezésére és ellenőrzésére közgyűlési tagokból álló állandó bizottságokat hoz, és ideiglenes bizottságokat hozhat létre. A közgyűlés állandó bizottságai tagjainak száma legfeljebb 8 fő.
(2)1314a) A közgyűlés bizottságai:
aa) Ügyrendi Bizottság
ab) Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság
ac) Területfejlesztési, Területrendezési és Gazdasági Bizottság
ad) Veszprém Megyei Értéktár Bizottság
b) A közgyűlés ideiglenes bizottsága:
ba) Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Bizottság
(3) A bizottság elnöke megyei tanácsnok. A bizottság elnökét - akadályoztatása esetén - a bizottság alelnöke helyettesíti.
(4) A bizottság javaslatára a közgyűlés albizottságot választhat. Az albizottság választására, működésére vonatkozó szabályok a bizottságra vonatkozó szabályokkal azonosak.
(5) A bizottságok feladatai különösen:
a) döntenek a feladat- és hatáskörükbe tartozó ügyekben, és arról a közgyűlés legközelebbi ülésén számot adnak a testületnek,
b) véleményezik az önkormányzat éves költségvetési tervének szakterületüket érintő részét, javaslatot tesznek évközi módosítására,
c) véleményezik a képviselő-testület elé kerülő előterjesztések szakterületüket érintő részét,
d) előkészítik a szakterületüket érintő önkormányzati rendelet-tervezeteket,
e) folyamatosan figyelemmel kísérik a megyei önkormányzat hivatalának szakmai munkáját. A bizottságok részletes feladatait és hatáskörét a 4. melléklet tartalmazza.
(6) 15Az állandó bizottságok működési szabályaikat – a jogszabályok keretei között, valamint e szabályzat rendelkezéseivel összhangban – maguk határozzák meg. Az ideiglenes bizottság működési szabályait a közgyűlés határozza meg. Az állandó bizottságok felsorolását és személyi összetételét a 7. függelék, ügyrendjüket a 8. függelék tartalmazza. Az ideiglenes bizottság nevét és személyi összetételét a 7a. függelék tartalmazza.
(7) A közgyűlés hatáskörébe tartozó kinevezések eldöntése előtt az illetékes állandó bizottság, valamint minden esetben az Ügyrendi Bizottság véleményét ki kell kérni.
(8) A bizottság üléseit a bizottság elnöke az ülést megelőzően legalább 3 munkanappal hívja össze. A bizottság működési szabályainak körében meghatározhatja azokat a napokat, amikor rendes üléseit tartja. A bizottsági tagok részére a meghívót lehetőleg a napirendi előterjesztésekkel együtt kell megküldeni. Rendkívüli ülés összehívása esetén a bizottság elnöke rövid úton értesíti a tagokat az ülés helyéről, idejéről és napirendjéről.
(9) A bizottságot össze kell hívni a közgyűlés elnöke, alelnöke, valamint a bizottsági tagok egyharmadának napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára. Ebben az esetben az illetékes bizottság elnöke a bizottság ülését az indítvány kézhezvételétől számított 15 napon belüli időpontra hívja össze.
(10)A bizottsági ülés összehívásáról a közgyűlés elnökét, alelnökét, a megyei közgyűlés tagjait és a jegyzőt értesíteni kell.
A rendkívüli bizottsági ülésről a közgyűlés elnökét, alelnökét, a képviselő csoportok vezetőit és a jegyzőt értesíteni kell.
(11)Határozatképtelenség esetén a bizottság ülését egy héten belüli időpontra újból össze kell hívni, ha a 14. § (5)bekezdésében meghatározott esetben a közgyűlés a bizottság véleményének, állásfoglalásának megismerésétől nem tekint el, valamint a 14. § (6) bekezdésében foglalt esetben.
(12)A közgyűlés esetenkénti feladatokra, meghatározott témakör vizsgálatára, szakmai javaslatok kidolgozására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Ilyen esetben meg kell határozni a bizottság feladatát, megbízatásának terjedelmét és határidejét. Az ideiglenes bizottságok működésére az állandó bizottságokra vonatkozó szabályok értelemszerűen irányadók. A bizottságok ügyviteli feladatait a hivatal látja el.
VII. Fejezet
A Közgyűlés elnöke, alelnöke, a jegyző, az aljegyző
30.§ (1) A közgyűlés elnökét továbbá társadalmi megbízatású alelnökét – a közgyűlés megbízatásának időtartamára – a közgyűlés saját tagjai közül választja. A közgyűlés alelnökét a közgyűlés elnökének javaslatára választja a közgyűlés.
(2) Az alelnök feladatait és a közgyűlés elnöke helyettesítési rendjét a közgyűlés elnöke állapítja meg.
(3) A közgyűlés elnöke:
a) ellátja a Mötv. 67. §-ában meghatározott feladatokat és gyakorolja az abban meghatározott hatásköröket,
b) A Mötv. 68. § (3)-(4) bekezdése alapján a közgyűlés utólagos tájékoztatása mellett dönt a 3. mellékletben foglaltak szerinti ügyekben,
c) az általa meghatározott körben egyetértési jogot gyakorol a Mötv. 81. § (4) bekezdésében meghatározott esetben.
(4) Felfüggeszti a bizottsági döntések végrehajtását, ha az ellentétes a közgyűlés rendeletével, vagy határozatával, illetve sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett bizottsági döntésről a közgyűlés a következő ülésén határoz.
(5) A közgyűlés elnöke tekintetében a közgyűlés gyakorolja a munkáltatói jogokat.
(6) A közgyűlés alelnökére a közgyűlés elnökére vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.
31.§ (1) A jegyző:
a) ellátja a Mötv. 81. §-ában meghatározott feladatokat, és gyakorolja az abban meghatározott hatásköröket,
b)16 kiadmányozza a közgyűlés elnöke tekintetében a közgyűlés által a munkáltatói jogok gyakorlása során meghozott döntések alapján kiadott munkáltatói intézkedések dokumentumait,
c) gondoskodik az SZMSZ függelékei naprakészen tartásáról.
(2) Az aljegyző helyettesíti a jegyzőt, és ellátja mindazokat a teendőket, melyekkel a jegyző megbízza. Az aljegyzői kinevezés irodavezetői feladatok ellátásával járhat együtt.
(3) A Mötv. 82. § (3) bekezdésében foglalt esetben és ideig a jegyzői feladatokat az Önkormányzati Iroda vezetője látja el. Amennyiben a jegyzőre előírt képesítési előírásoknak az irodavezető nem felel meg, a közgyűlés elnöke a megfelelő képesítéssel rendelkező köztisztviselők közül kijelöli a jegyzői feladatok ellátóját.
(4) A részletes feladat- és hatásköröket a 10. függelék tartalmazza.
(5) A közgyűlés elnöke, alelnöke, a jegyző és az aljegyző a megye lakosságával, a települési önkormányzatokkal, valamint az ellátó és szolgáltató szervezetekkel való közvetlen kapcsolattartás érdekében fogadónapot tartanak.
A fogadónapok tartásának rendjét a 9. függelék tartalmazza.
VIII. Fejezet
A Megyei Önkormányzat hivatali szervezete
32.§ (1)1718A közgyűlés saját bizottságai és tisztségviselői munkájának segítésére, valamint feladatai ellátására önkormányzati hivatalt működtet.
A hivatal szervezete:
a. elnök,
b. alelnök,
c. megyei jegyző,
d. aljegyző,
e. irodák,
f. elnöki kabinet,
g. 19megyei jegyzői kabinet
A hivatal felépítését a 6. melléklet tartalmazza
(2) A hivatalban vezetőnek minősülnek a megyei jegyző, az aljegyző, valamint a 6. mellékletben meghatározott belső hivatali szervezeti egységeket vezető irodavezetők.
(3) Az irodavezető főosztályvezető-helyettesi munkakört lát el.
(4) A megyei főépítész szakmai konzultáció biztosításával segíti a 190/2009. (IX: 15.) Kormányrendelet 9. § (2) bekezdés a) pontja szerinti ügyekben a települési önkormányzatokat.
(5) A hivatalnál legfeljebb 1 szakmai tanácsadói és 1 szakmai főtanácsadói cím adományozható.
(5a)20 A Veszprém Megyei Önkormányzati Hivatalnál vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkakörök megnevezését a 7. melléklet tartalmazza.
(6) A hivatal munkarendje hétfő-csütörtökön 7.30 - 16 óráig, pénteki napon 7.30 - 13.30-ig tart. Az ügyfélfogadás a munkaidőben folyamatos.
A közgyűlés a hivatalnál foglalkoztatott köztisztviselők, közszolgálati ügykezelők és munkavállalókra vonatkozó igazgatási szünet elrendeléséről határozattal dönt.
(7) A hivatal feladatait, szervezeti és működési szabályait a hivatal Ügyrendje (10. függelék) tartalmazza, melyet az Ügyrendi Bizottság hagy jóvá.
IX. Fejezet
Az önkormányzat költségvetése és vagyona
33.§ A megyei önkormányzat költségvetéséről – az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényben –, valamint vagyonáról – a Mötv.-ben foglaltak szerint – a közgyűlés külön rendeleteket alkot.
X. Fejezet
Az ellenőrzés
34.§ (1) A belső ellenőrzés független, tárgyilagos bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység, amelynek célja, hogy az ellenőrzött szervezet működését fejlessze és eredményességét növelje.
(2) A jegyző köteles gondoskodni a belső ellenőrzés kialakításáról és megfelelő működtetéséről.
(3) 21Az ellenőrzési tevékenységet külső szolgáltató útján látja el, mely tevékenységet az ellenőrök a jegyzőnek közvetlenül alárendelve végzik.
(4) A belső ellenőrök a feladataikat a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően, a belső ellenőrzési tervben, külső szolgáltató továbbá az ellenőrzési tevékenységre vonatkozó megállapodásban meghatározott feladatok szerint végzik.
XI. Fejezet22
35.§ 23 A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 92. §-ában foglaltak alapján megyei népszavazást kezdeményezhet a megyei önkormányzati választásokon választásra jogosult választópolgárok legalább 25 %-a.
Záró rendelkezések
XII. Fejezet
36.§(1) A Veszprém Megyei Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata 2013. március 1-jén lép hatályba.[1]
[1] A szakasz számozását módosította az 1/2014. (II. 19.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos 2014. március 1-jétől.
(2) Hatályát veszti:
- a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének a Veszprém Megyei Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 2/2012. (II. 22.) önkormányzati rendelete,
- a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének a Veszprém Megyei Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 2/2012. (II. 22.) önkormányzati rendelete módosításáról szóló 11/2012. (V. 3.) önkormányzati rendelet,
- a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének a Veszprém Megyei Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 2/2012. (II. 22.) önkormányzati rendelete módosításáról szóló 20/2012. (VI. 19.) önkormányzati rendelet,
- a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének a Veszprém Megyei Önkormányzat Hivatalánál igazgatási szünet elrendeléséről szóló 14/2012. (V. 3.) önkormányzati rendelete,
- A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének a rendeletek előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 15/2011. (X. 3.) önkormányzati rendelete.
|
Lasztovicza Jenő s.k. |
Dr. Imre László s.k. |
1
A szakasz szövegét módosította a 11/2014. (X. 31.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2014. október 31. napján 9.50 órától.
2
A szakasz szövegét módosította az 1/2016. (II. 15.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2016. február 17. napjától.
3
A 8. § (2) bekezdésének szövegét módosította a 11/2014. (X. 31.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos 2014. október 31. napján 9.50 órától.
4
Hatályon kívül helyezte a 14/2016. (XII. 1.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatályos 2016. december 1. napján 12.00 órától.
5
A 11. § (1), (2) és (4) bekezdéseinek szövegét módosította a 8/2013. (V. 2.) önkormányzati rendelet 1. §-a. A (9)-(13) bekezdés jelölését megállapította a 8/2013. (V. 2.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos: 2013. május 4. napjától.
6
Szövegét megállapította a 8/2013. (V. 2.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatályos 2013. május 4. napjától.
7
Szövegét megállapította a 8/2013. (V. 2.) önkormányzati rendelet 4. §-a. Hatályos: 2013. május 4. napjától.
8
Szövegét megállapította a 11/2014. (X. 31.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatályos 2014. október 31. napján 9.50 órától.
9
Szövegét megállapította az 1/2016. (II. 15.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos: 2016. február 17. napjától.
10
Szövegét módosította az 1/2016. (II. 15.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatályos: 2016. február 17. napjától.
11
Szövegét megállapította a 11/2014. (X. 31.) önkormányzati rendelet 4. §-a. Hatályos 2014. október 31. napján 9.50 órától.
12
Szövegét megállapította a 11/2014. (X. 31.) önkormányzati rendelet 5. §-a. Hatályos 2014. október 31. napján 9.50 órától.
13
Szövegét megállapította a 11/2013. (VII. 3.) önkormányzati rendelet 1. §-a.. Hatályos: 2013. július 5. napjától.
14
Szövegét módosította a 14/2016. (XII. 1.) önkormányzati rendelet 1. § (1) bekezdése. Hatályos 2016. december 1. napján 12.00 órától.
15
Szövegét megállapította a 14/2016. (XII. 1.) önkormányzati rendelet 1. § (2) bekezdése. Hatályos 2016. december 1. napján 12.00 órától.
16
Szövegét megállapította az 1/2015. (II. 17.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos 2015. február 19. napjától.
17
Szövegét megállapította a 8/2013. (V. 2.) önkormányzati rendelet 9. §-a. Hatályos: 2013. május 4. napjától.
18
Szövegét megállapította a 11/2014. (X. 31.) önkormányzati rendelet 6. §-a. Hatályos 2014. október 31. napján 9.50 órától.
19
Szövegét módosította az 1/2016. (II. 15.) önkormányzati rendelet 4. §-a. Hatályos: 2016. február 17. napjától.
20
Beiktatta az 1/2016. (II. 15.) önkormányzati rendelet 5. §-a. Hatályos: 2016. február 17. napjától.
21
Szövegét módosította az 1/2016. (II. 15.) önkormányzati rendelet 6. §-a. Hatályos: 2016. február 17. napjától.
22
Módosította az 1/2014. (II. 19.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos: 2014. március 1. napjától.
23
A 35. § -t módosította a 10/2019. (XI.28.) önkormányzati rendelet 25. §-a. Hatályos 2019. november 28. napján 9 órától.
