Balatonrendes Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2018.(IV.5.) önkormányzati rendelete

I. FEJEZET

Bevezető rendelkezések

1.§ E rendelet hatálya a reklámok és reklámhordozók elhelyezése tekintetében Balatonrendes közigazgatási területén,

a közterületen, a közterületről látható magánterületen, köztulajdonban álló ingatlanon vagy köztulajdonban álló,

valamint közforgalmi személyszállítási szolgáltatást végző személy tulajdonában álló ingatlanon történő reklám,

illetve reklámhordozó elhelyezésére terjed ki.

2.§ E rendelet alkalmazása során:

a) Áttört kerítés: az a kerítés – ide értve a kerítésbe épített kapuszerkezetet is - amelynek a közterület irányából

mérhető merőleges vetületének összes felülete legalább 25 %-ban átlátható.

b) Cégtábla: A vállalkozási tevékenységet folytató ingatlanon elhelyezett cégér, címtábla, cégfelirat, címfelirat,

amely a vállalkozás nevét és székhelyét, logóját vagy egyéb adatait tartalmazza.

c) CityLight formátumú eszköz: olyan függőleges elhelyezésű berendezés, amelynek mérete hozzávetőlegesen

118 cm x 175 cm és hozzávetőlegesen 2 négyzetméter látható, papíralapú reklámközzétételre alkalmas

felülettel vagy 72”-90” képátlójú, 16:9 arányú, álló helyzetű digitális kijelzővel rendelkezik.

d) CityBoard formátumú eszköz: olyan 2,5 métertől 3,5 métermagasságú két lábon álló berendezés, amelynek

mérete 7-9 négyzetméter, látható, papír- (vagy fólia-)alapú, nem ragasztott, hátulról megvilágított

reklámközzétételre alkalmas, hátsó fényforrás által megvilágított felülettel, vagy ilyen méretű digitális kijelzővel

rendelkezik.

e) Funkcionális célokat szolgáló utcabútor: olyan utas váró, kioszk és információs vagy más célú berendezés,

amely létesítésének célját tekintve elsődlegesen nem reklámközzétételre, hanem az adott területen

ténylegesen felmerülő, a berendezés funkciójából adódó lakossági igények kielégítésére szolgál.

f) Egyéb grafikai elem: A vállalkozással kapcsolatos egyéb információ, adatközlés, grafikai elem.

g) Épületszélesség: Az épület homlokzatai vízszintes szélességei közül a kisebbik. A homlokzat (külterületi és

zártkerti építés esetén a lejtő felőli) vízszintes szélességéhez hozzá kell számítani azokat az oldalirányú

épületkiugrások vízszintes szélességét is, amelyek a (lejtő felőli) homlokzat sarokpontjára állított, az

oldalhomlokzat síkjával 45 fokos szöget bezáró függőleges síkon kívül helyezkedik el.

h) Helyi védett épület: helyi egyedi védelem alatt álló épület, amely a hagyományos településkép megőrzése

céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti vagy ipartörténeti

szempontból jelentős alkotás.

i) Helyi védett műtárgy: helyi egyedi védelem alatt álló műtárgy, amely a hagyományos településkép megőrzése

céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti vagy ipartörténeti

szempontból jelentős alkotás.

j) Információs célú berendezés: az önkormányzati hirdetőtábla, az önkormányzati faliújság, az információs

vitrin, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó, valamint a CityLight formátumú eszköz és CityBoard

formátumú eszköz.

k) Közérdekű molinó: olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű

tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más

felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény

homlokzatának tervezett és engedélyezett részét.

l) Közérdekű reklámfelület: olyan reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés, amelyen a reklám

közzététele más, egyéb célú berendezés közterületen való létesítésére, fenntartására tekintettel közérdekből

biztosított, és amely ezen egyéb célú berendezéstől elkülönülten kerül elhelyezésre.

m) Más célú berendezés:pl. a pad, a kerékpárállvány, a hulladékgyűjtő, a telefonfülke, a reklámfelületet is

tartalmazó, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés, korlát és a közterületi illemhely.

n) Önkormányzati faliújság: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott,

elsődlegesen az önkormányzat testületei, szervei, tisztségviselői tevékenységéről a lakosságot tájékoztató

berendezés, mely az önkormányzat működését szolgáló épületek homlokzatán kerül elhelyezésre és mely a

közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat.

o) Önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott,

elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, így

különösen a település életének jelentős eseményeivel kapcsolatos információk közzétételére szolgáló,

közterületen elhelyezett tábla, mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is

szolgálhat.

p) Útbaigazító hirdetmény: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója

idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű

tájékoztatás.

q) Tájba illeszkedés: a tájban elhelyezésre kerülő építményeknek vagy befolyásolt építmény együtteseknek a

természeti/művi (mesterségesen kialakított) táji adottságokhoz funkcionális, ökológiai és esztétikai értelmű

igazítása, amely az összhang megteremtését célozza.

r) Védelem megszüntetését alátámasztó szakvélemény: építészmérnök, településmérnök, statikus,

műemlékvédelmi szakmérnök szakképzettséggel rendelkező személy által készített olyan szakvizsgálat,

amely a védelem alatt álló épület, építmény vizsgálatát követően részletezi annak állagában, esztétikai

megjelenésében, szerkezetében végbement folyamatokat, és annak eredményét, mely alapján a védelem

oka már nem áll fenn.

Ii. FEJEZET

helyi VÉDELEM

3.§ A helyi védelem feladata:

a) a védelmet igénylő helyi építészeti örökség:

aa) meghatározása és dokumentálása,

ab) védetté nyilvánítása és nyilvántartása,

ac) lakossággal történő megismertetése,

b) a helyi védett érték károsodásának megelőzése, fenntartásának és megújulásának elősegítése, továbbá

az esetleges károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.

4.§ (1) A helyi védelem alá helyezést, illetve annak megszüntetését bármely természetes személy, jogi személy,

jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet a polgármesternél kezdeményezheti, vagy az önkormányzat

hivatalból kezdeményezi.

(2) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a kezdeményező megnevezését, lakcímét vagy székhelyét, egyéb elérhetőségeit,

b) a helyi védelem alá helyezés kezdeményezésének indoklását,

c) a helyi védelemre javasolt építészeti örökség megnevezését, egyedi védelem esetén a címét és helyrajzi

számát, területi védelem esetén a terület térképi lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,

d) a helyi védelemre javasolt építészeti örökséget bemutató szakvéleményt.

(3) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a kezdeményező megnevezését, lakcímét vagy székhelyét, egyéb elérhetőségeit,

b) a helyi védelem megszüntetésére irányuló kezdeményezés indokolását,

c) a helyi védett érték megnevezését, egyedi védelem esetén a címét és helyrajzi számát, területi védelem

esetén a terület térképi lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,

d) a helyi védelem megszüntetését alátámasztó szakvéleményt.

(4) Amennyiben a kezdeményezés kiegészítésre szorul, és azt a kezdeményező a polgármester erre

vonatkozó felhívása ellenére harminc napon belül nem egészíti ki, a javaslatot a polgármester elutasítja.

(5) A polgármester a kezdeményezés indokoltsága esetén intézkedhet a szakvélemény kiegészítéséről, vagy

önálló szakvélemény készítéséről.

5.§ (1) A helyi védelem alá helyezési, vagy a helyi védelem megszüntetése iránti eljárásban érdekeltnek kell

tekinteni:

a) a javaslattal érintett földrészlet, ingatlan tulajdonosát,

b) műalkotás esetén az alkotót vagy a szerzői jog jogosultját,

c) a kezdeményezőt.

6.§ (1) A helyi védelem elrendelésével és a helyi védelem megszüntetésével kapcsolatos önkormányzati döntés

előkészítéséről a települési főépítész gondoskodik.

(2) A helyi védelem alá helyezés vagy a helyi védelem megszüntetése iránti eljárás kezdeményezéséről, az

értékvizsgálat vagy szakvélemény közzétételével egyidejűleg, az önkormányzat honlapján 15 napon belül

tájékoztatást kell közzétenni, továbbá helyi egyedi védelemre irányuló kezdeményezés esetén írásban

értesíteni kell az 5.§ (1) bekezdés szerinti érdekelteket.

(3) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek az értesítés átvételét követő tizenöt napon belül írásban

észrevételt tehetnek.

(4) A helyi védelem alá helyezésről vagy a helyi védelem megszüntetéséről a képviselő-testület:

a) a helyi védelem alá helyezés elrendelését vagy megszüntetését megalapozó értékvizsgálat vagy

szakvélemény és

b) az 5.§ (1) bekezdésben meghatározott érdekeltek észrevételeinek és

c) az önkormányzati főépítész véleményének

figyelembevételével dönt.

(5) A helyi védelem alá helyezéssel vagy a helyi védelem megszüntetésével kapcsolatos képviselő-testületi

döntésről az önkormányzat honlapján a döntés napjától számított tizenöt napon belül tájékoztatást kell

közzétenni, továbbá helyi egyedi védelemmel kapcsolatos képviselő-testületi döntés esetén írásban

értesíteni kell az 5. § (1) bekezdés szerinti érdekelteket.

(6) A helyi védelem alá helyezést, illetve a helyi védelem törlését elrendelő önkormányzati döntés hatályba

lépésétől számított tizenöt napon belül a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a védelem jogi

jellegként való feljegyzését, illetve a védelem ingatlan-nyilvántartásból való törlését.

(7) Ha egy helyi védelem alatt álló érték országos védelem alá kerül, annak közzétételével egyidejűleg a helyi

védelem megszűnik. Ebben az esetben a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a helyi védelem

ingatlan-nyilvántartásból való törlését.

7.§ (1) Az önkormányzat képviselő-testülete a helyi építészeti örökség helyi védelem alá helyezésének

kezdeményezésével egyidejűleg, legfeljebb egy éves időtartamra, ideiglenes helyi védelmet rendelhet el.

(2) Az ideiglenes helyi védelem alatt álló értékre a helyi védelem alatt álló értékekre vonatkozó rendelkezéseket

kell alkalmazni.

(3) Az ideiglenes helyi védelem megszűnik az intézkedésben megjelölt időtartam elteltével, illetve a helyi

védelem alá helyezésről szóló önkormányzati döntés hatálybalépésével.

(4) Amennyiben a helyi védelem alá helyezés előkészítése során megállapítást nyer, hogy a védetté nyilvánítás

nem indokolt, az ideiglenes helyi védelmet meg kell szüntetni.

(5) Az ideiglenes helyi védelem elrendeléséről az 5. § (1) bekezdés szerinti érdekelteket értesíteni kell.

8.§ (1) A helyi egyedi védelem alatt álló értéket - annak értékeit nem sértő módon, de a közterületről jól láthatóan

– az e célra rendszeresített, egységes táblával kell megjelölni, legalább a következő felirattal: „Balatonrendes

Község helyi védett érték”.

(2) A helyi egyedi védelem tényét közlő tábla elkészíttetéséről, kihelyezéséről, karbantartásáról, a települési

főépítész közreműködésével, a polgármester gondoskodik. A tábla kihelyezését az érintett ingatlan

tulajdonosa tűrni köteles.

(3) A helyi egyedi védelem tényét közlő táblán kívül az önkormányzat elhelyezhet egyéb, a védettséggel

összefüggő tényt, adatot is közlő táblát a védett értéken vagy annak környezetében.

9.§ (1) A helyi védett értékekről az önkormányzat mindenki számára megismerhető nyilvántartást vezet. A

nyilvántartásba történő betekintést az önkormányzat a polgármesteri hivatalban, a közös önkormányzati

hivatalban, továbbá a település honlapján biztosítja.

(2) A nyilvántartás kötelezően tartalmazza:

a) a védett érték megnevezését,

b) a védett érték védelmi nyilvántartási számát,

c) a védett érték azonosító adatait,

d) a védelem típusát,

e) a védett érték helymeghatározásának adatait, területi védelem esetén a védett terület lehatárolását, és

f) a védelem rövid indokolását.

(3) A nyilvántartás tartalmazhatja továbbá:

a) a védett ingatlan helyszínrajzát,

b) a tulajdonos, kezelő nevét, címét,

c) az épület fotódokumentációját,

d) a védelem alapjául szolgáló értékvizsgálatot,

e) a védett érték felmérési terveit és állapotfelmérésének adatait,

f) minden egyéb adatot, amely a megőrzendő érték szempontjából a védelemmel összefüggésben a

nyilvántartást vezető indokoltnak tart,

g) a védett értékhez kapcsolódó támogatásokat,

h) a helyreállítási javaslatot.

10.§ (1) Helyi egyedi védelem alatt állnak az 1. mellékletben meghatározott értékek.

(2) A helyi egyedi védelem alatt álló érték karbantartása, állapotának folyamatos megóvása a tulajdonos

kötelezettsége.

(3) A helyi egyedi védelem alatt álló érték fenntartását és megőrzését elsődlegesen a rendeltetésének

megfelelő használattal kell biztosítani.

(4) Helyi egyedi védelem alatt álló érték csak a védelem önkormányzat által történő megszüntetését

követően bontható el.

(5) Tilos a helyi egyedi védelem alatt álló érték veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.

III. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉP SZEMPONTJÁBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

9. A településkép szempontjából meghatározoó területek megállapításának célja

11.§

A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja Balatonrendes Község helyi védelem alá nem kerülő, de a településkép alakítása szempontjából jellegzetes, hagyományt őrző településszerkezeti elemeinek, valmaint értékes tájrészleteinek megőrzése, azok tervszerű alakítása.

12.§ (1) A település közigazgatási területén a településkép szempontjából meghatározó területek (MT):

a) Történelmi településrész MT

b) Átalakuló településrész MT

c) Zártkerti településrész MT

d) Gazdasági településrész MT

e) Mezőgazdasági településrész MT

f) Erdők területe településrész MT

g) Balaton parti településrész MT

(2) A település teljes közigazgatási területét lefedő, az (1) bekezdés szerint településképi szempontból

meghatározó területek lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza.

IV. FEJEZET

HELYI VÉDETT ÉRTÉKEKRE VONATKOZÓ TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

13.§ (1) A helyi védett értékek esetében egyaránt figyelembe kell venni:

a) a helyi védett értékekre vonatkozó településképi követelményeket és

b) a helyi védett érték elhelyezkedése szerinti meghatározó területre vonatkozó településképi

követelményeket.

(2) Amennyiben a helyi védett értékekre vonatkozó településképi követelmény és a helyi védett érték

elhelyezkedése szerinti meghatározó területre vonatkozó településképi követelmény ellentétes, akkor a

helyi védett értékre előírt településképi követelményt kell figyelembe venni.

14.§ (1) A helyi védett értéket érintő állagmegóvási munkák végzése, felújítás, helyreállítás, korszerűsítés,

tetőtérbeépítés, bővítés során az eredeti építmény szerkezeteinek, homlokzati felületképzéseinek

anyaghasználatát, az épület szélességi és hosszúsági méreteinek egymáshoz viszonyított arányát,

szintmagasságának és a tetőszerkezet magasságának egymáshoz viszonyított arányát megtartó, ahhoz

illeszkedő építészeti megoldások alkalmazhatók.

(2) Helyi védett építmény helyreállítása, felújítása, korszerűsítése, átalakítása vagy bővítése során az építmény

telkéhez csatlakozó közterületről, vagy közútról, vagy közforgalom számára megnyitott magánútról látható

homlokzatán meg kell tartani, illetve szükség esetén az eredeti állapotnak megfelelően vissza kell állítani:

a) a homlokzat felületképzését,

b) a homlokzat díszítő elemeit, tagozatait,

c) a nyílászárók jellegzetes szerkezetét, az ablakok osztását, keretezését,

d) a lábazatot, a lábazati párkányt;

(3) Helyi védett építmény telkéhez csatlakozó közterületről, vagy közútról, vagy közforgalom számára megnyitott

magánútról látható homlokzatán parabolaantenna, reklám, reklámfelirat, klímaberendezés kültéri egysége,

közmű mérőberendezés nem helyezhető el.

(4) Ha e rendelet hatálybalépését megelőzően más jogszabállyal már védetté nyilvánított helyi védett építmény

egy részét vagy részletét korábban az eredetitől eltérő megjelenésűvé alakították át, az építmény egészére

vagy lehatárolható – az átalakított részt is magában foglaló – részegységére kiterjedő felújítás során azt

a) az eredeti állapotnak megfelelően, vagy

b) ha az átalakított rész eredeti állapotára vonatkozó dokumentum nem lelhető fel és azt következtetésekkel

sem lehet valószínűsíteni, a homlokzatot a megfelelően megmaradt eredeti elemeinek, vagy hasonló stílusú

építményhomlokzatok, eredeti és analóg formaelemeinek alkalmazásával kell helyreállítani.

V. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

15.§ (1) Történelmi településrész MT-n új épületet az építési tevékenységgel érintett telekhez csatlakozó közterület

kialakult jellemző utcai térfal síkjához igazodóan kell elhelyezni.

(2) Történelmi településrész MT-n a közterületi telekhatárokon létesíthető kerítés tömör fa, vörös homokkő,

vagy nyerstégla anyagú lehet, ha az utcában kialakult utcaképhez való illeszkedés ezt indokolja. A kerítés

magasságát a szomszédos telkeken meglevő kerítések magasságához illeszkedően kell meghatározni.

(3) Átalakuló településrész MT-n a kerítés magasságát a szomszédos telkeken meglevő kerítések

magasságához illeszkedően kell meghatározni.

(4) Zártkerti településrész MT-n létesíthető kerítés csak áttört, lábazat nélküli kialakítású lehet. A telken belül

a kerítés melletti telekrészen az 4. mellékletben szereplő legkisebb ültetési távolságok figyelembe vételével

fa- és/vagy cserjesor telepítendő. Az alkalmazható növényfajokat elsődlegesen a 3. mellékletben szereplő,

a tájjelleg megtartására alkalmas növényfajok közül kell kiválasztani. A telek úttól, közúttól történő

elhatárolása csak növényzettel (élősövény, fa- vagy cserjesor) is történhet.

(5) Gazdasági településrész MT-n létesíthető kerítés csak áttört kialakítású lehet. A telek kerítésen belüli,

belső oldali - a telekhatártól mért legalább 10 m mélységű - területsávján a 4. mellékletben szereplő

legkisebb ültetési távolságok figyelembe vételével, takaró-hatású fa- és/vagy cserjesor telepítendő. Az

alkalmazható növényfajokat elsődlegesen a 3. mellékletben szereplő, a tájjelleg megtartására alkalmas

növényfajok közül kell kiválasztani.

(6) Mezőgazdasági településrész MT-n létesíthető kerítés csak áttört, fa szerkezetű lehet.

(7) Erdő településrész MT-n létesíthető kerítés csak áttört kialakítású lehet.

16. § (1) Valamennyi MT-n a fő rendeltetést tartalmazó építmény, és az ingatlanhoz csatlakozó közterületről,

közútról, közforgalom számára megnyitott magánútról látható melléképítmény esetén tetőfedésként,

építmény burkolataként nem alkalmazható:

a) műanyag hullámlemez,

b) fémlemez fedés, kivéve a korcolt vagy lécbetétes fémlemez fedés horganylemez vagy antracit színű

festett fémlemez, vagy vörösréz anyag használatával,

c) egyéb fémlemez fedés ipari jellegű, előregyártott fémlemez rendszerből (hőszigetelt szendvicspanel,

cserepes lemez),

d) bitumenes zsindely fedés,

e) fa burkolat, az épület egyes homlokzati felületeinek 25 %-ánál nagyobb felületen.

(2) Valamennyi MT-n a tetőfedő anyagok közül csak a fekete, a szürke, az okker, a homok- és agyagszín,

a tégla- és terrakotta vörös színűek és ezek árnyalatai, illetve természetes építőanyagok (természetes

pala, nád, fazsindely) használata esetén azok természetes színei alkalmazhatók.

(3) Valamennyi MT-n az építmények homlokzati falfelületeinek színezésénél a környezethez való illeszkedés

érdekében csak a fehér, sárgával tört fehér, szürkével tört fehér, okker árnyalatai, homok- és agyagszín,

illetve természetes építőanyagok esetén azok természetes színei alkalmazhatók. Faburkolat, látszó

faszerkezetek esetén a barna és zöld szín, és azok árnyalatai is alkalmazhatók.

(4) Valamennyi MT-n az ingatlanhoz csatlakozó közterületről, közútról, közforgalom számára megnyitott

magánútról látható építmény homlokzatfelújításának, homlokzatszínezésének az érintett homlokzat

egészére ki kell terjednie.

(5) Valamennyi MT-n egy építményen csak egymással harmonikus egységet alkotó, azonos színcsaládba

tartozó színek alkalmazhatók.

(6) Valamennyi MT-n kerítés, támfal és egyéb műtárgyak esetén beton látható felületként nem jelenhet meg.

(7) Történelmi településrész MT-n építmény csak az alábbi, helyi hagyományokhoz alkalmazkodó anyagok

használatával építhető:

a) homlokzati tartófalazat: hagyományos helyszínen falazott szerkezet,

b) tetőhéjazat: sík felületű agyag- vagy betoncserép, természetes anyagú palafedés, nád- vagy

szalmafedés, korcolt vagy lécbetétes sík fémlemez fedés horganylemez vagy antracit színű festett

fémlemez, vagy vörösréz anyag használatával,

c) homlokzati nyílászáró: fa, fa hatású-műanyag, fa-alumínium kombinált szerkezet,

d) homlokzatképzés: vakolt felület esetén homlokzati falmezőn fehér, szürkével tört fehér vagy sárgával

tört fehér színvakolat illetve homlokzatfestés, lábazati felületen palaszürke, földbarna, agyag vörös,

okkersárga, halványzöld színvakolat, vagy égetett agyagtégla, falazott terméskő,

e) kerítés: felületkezelt fa, vakolat, terméskő, festett fémszerkezet, drótfonatos kerítés növényzettel

befuttatva, vagy élősövény.

(8) Átalakuló településrész MT-n építmény csak az alábbi, helyi hagyományokhoz alkalmazkodó anyagok

használatával építhető:

a) tetőhéjazat: agyag- vagy betoncserép, természetes vagy azbesztmentes mű- palafedés, nád- vagy

szalmafedés, korcolt vagy lécbetétes sík fémlemez fedés horganylemez vagy antracit színű festett

fémlemez, vagy vörösréz anyag használatával,

b) homlokzati nyílászáró: fa, műanyag, fa-alumínium kombinált szerkezetek,

c) homlokzatképzés: vakolt felület esetén fehér vagy halvány földszínű színvakolat illetve homlokzatfestés,

vagy égetett agyagtégla, falazott kőburkolat, felületkezelt faburkolat,

d) kerítés: felületkezelt fa, falazott vakolt szerkezet, falazott terméskő, kisméretű tégla, festett fémszerkezet,

drótfonatos kerítés növényzettel befuttatva, vagy élősövény.

(9) Zártkerti településrész MT-n, Mezőgazdasági településrész MT-n építmény csak az alábbi, helyi

hagyományokhoz alkalmazkodó anyagok használatával építhető:

a) homlokzati tartófalazat: hagyományos helyszínen falazott szerkezet,

b) tetőhéjazat: sík felületű agyagcserép, természetes anyagú palafedés, nád- vagy szalmafedés, korcolt

vagy lécbetétes sík fémlemez fedés horganylemez vagy antracit színű festett fémlemez, vagy vörösréz

anyag használatával,

c) homlokzati nyílászáró: fa, fa hatású-műanyag, fa-alumínium kombinált szerkezet,

d) homlokzatképzés: vakolt felület esetén fehér, szürkével tört fehér vagy sárgával tört fehér színvakolat,

illetve homlokzatfestés, vagy falazott terméskő,

e) kerítés: drótfonatos kerítés növényzettel befuttatva, vagy élősövény.

(10) Gazdasági településrész MT-n építmény csak az alábbi, helyi hagyományokhoz alkalmazkodó anyagok

használatával építhető:

a) tetőhéjazat: sík felületű agyag- vagy betoncserép, természetes vagy azbesztmentes műpala-fedés,

korcolt vagy lécbetétes sík fémlemez fedés horganylemez vagy szürke színű festett fémlemez, vagy

vörösréz anyag használatával,

b) homlokzati nyílászáró: fa, fa hatású-műanyag, fa-alumínium kombinált szerkezetek,

c) homlokzatképzés: vakolt felület esetén fehér, szürkével tört fehér vagy sárgával tört fehér színvakolat

illetve homlokzatfestés, szerelt homlokzatburkolat esetén szürke vagy barna színű felületképzés,

d) kerítés: drótfonatos kerítés, festett fémszerkezet, vagy élősövény.

17.§ (1) Történelmi településrész MT-n, Átalakuló településrész MT-n az épület, Mezőgazdasági településrész MT-n

lejtős telek esetén a lejtő felőli homlokzatának szélessége a 8,0 m-t nem haladhatja meg. A telken

elhelyezhető további épület szélességi mérete az előkerthez legközelebbi épület (főtömeg) épületszélességét

nem haladhatja meg.

(2) Zártkerti településrész MT-n 6,0 m-nél szélesebb épület nem építhető.

(3) Az MT-ken 45°-nál meredekebb tetőhajlásszögű épület nem építhető.

(4) Az MT-ken kétszintes tetőterű épület nem létesíthető.

(5) Történelmi településrész MT-n, Zártkerti településrész MT-n, Mezőgazdasági MT-n csak magastetős épület

létesíthető az épület kisebbik vízszintes befoglaló méretére szerkesztett 38-45^o közötti tetőhajlásszöggel,

utcára illetve lejtős telek esetén a rétegvonalra merőleges tetőgerinccel. Alacsony hajlású vagy lapostető

az épület bruttó alapterületének legfeljebb 20%-án, de legfeljebb 50 m²-en létesíthető.

(6) Történelmi településrész MT-n, Zártkerti településrész MT-n, Mezőgazdasági MT-n a tetőfelületen kizárólag

tetősíkablak, vagy a tetőfelület legfeljebb 20 %-ára kiterjedően, álló tetőablak is létesíthető.

18.§ (1) Valamennyi MT-n az épületek közterület felőli homlokzatán (ide értve a homlokzati tetőfelületet is) szerelt

égéstermék-elvezető, légkondicionáló berendezés kültéri egysége és kivezetése, közmű mérőberendezés,

valamint egyéb technikai berendezés – a riasztó berendezés kültéri egységének kivételével –nem

helyezhető el.

(2) Valamennyi MT-n a napenergiát hasznosító berendezés (napkollektor, napelem) tetőfelületre történő

telepítésnél – magastető esetén –a tetősík hajlásszögétől legfeljebb 10°-kal térhet el.

(3) Történelmi településrész MT-n, Mezőgazdasági településrész MT-n az épületek meglévő jellegzetes

homlokzati architektúrái, homlokzattagolásai (nyílásrend, nyílásosztás, díszek, homlokzati tagozatok) az

épület homlokzatát érintő építési tevékenység (állagmegóvás, átalakítás, felújítás, helyreállítás,

korszerűsítés) során megőrzendők.

(4) Történelmi településrész MT-n, Zártkerti településrész MT-n a közterület, közút felé néző homlokzaton

garázskapu, nem terepszinten kialakított terasz, erkély, loggia nem létesíthető.

19.§ (1) Valamennyi MT-n vállalkozásonként 1 db, több portálszakaszból álló homlokzat esetén vállalkozásonként

legfeljebb 5 méterenként 1 db cégtábla helyezhető el.

(2) A cégtábla mellett egyéb grafikai elem is elhelyezhető úgy, hogy ezek együttes mérete nem haladhatja

meg a 2 m²-t.

(3) Cégtábla és egyéb grafikai elemek homlokzatonként

a) az elhelyezési magasság,

b) a betűnagyság, és

c) a színvilág

tekintetében egymáshoz illeszkedően alakítandók ki.

(4) Az épület homlokzatain elhelyezett cégérek az elhelyezési magasság, a betűnagyság és a színvilág

tekintetében egymáshoz illeszkedően alakítandók ki, figyelemmel az épület homlokzati architektúrájára.

(5) Új épület elhelyezésénél, meglévő épület átalakításánál, funkcióváltásánál, homlokzati felújításánál a

cégtáblák, egyéb grafikai elemek elhelyezését a homlokzattal együtt kell kialakítani. Utólagosan cégér vagy

hirdetőtábla a már kialakított homlokzat architektúráját figyelembe véve helyezhető el.

(6) Elektromos energiával ellátott cégtábla, egyéb grafikai elem kialakításánál az elektromos kábeleket a

homlokzati falsík mögött, takartan kell vezetni, Villogó, zavaró fényű cégtábla, egyéb grafikai elem nem

helyezhető el.

(7) A vállalkozások, üzletek cégtáblája, cégére az adott vállalkozás céljára szolgáló építmény homlokzati

felületén a homlokzat síkjával párhuzamosan, vagy arra merőlegesen, vagy az utcai kerítésen helyezhető el.

A homlokzati fal síkjára merőlegesen elhelyezett cégjelzés a gyalogos közlekedést nem veszélyeztetheti.

(8) Az elhasználódott, aktualitását vesztett hirdető-berendezést, tájékoztató (információs) rendszert, cég-vagy

címtáblát, cégért annak tulajdonosa 30 napon belül köteles eltávolítani.

20.§ (1) Belterületen új közterületek, utcák kialakításánál fasor telepítése során – az utca műszaki kialakítását

figyelembe véve – faegyedenként legalább 4,0 m²-nyi burkolatlan felület vagy legalább 1,5 m széles, az

útburkolattal párhuzamos zöldsávot kell kialakítani és fenntartani.

(2) Az 5 gépjárműnél nagyobb befogadóképességű felszíni várakozó-, parkolóhelyet fásítani kell. A parkoló

felületek árnyékolását biztosító fásítást minden megkezdett 4 db várakozó-, parkolóhely után 1 db, nagy

lombkoronát nevelő, környezettűrő, túlkoros, allergén pollent nem termelő lombos fa telepítésével kell

megoldani, minimum 1 m² szabad földterület biztosításával.

(3) Az építési tevékenységgel érintett telek zöldfelületén, a kertek, és a közterületi zöldfelületek növényzetének

kiválasztásakor a 3. mellékletben szereplő növényfajok telepítését kell előnyben részesíteni. A zöldfelületek

kialakítása során a következő adventív fajok nem ültethetők: mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima), cserjés

gyalogakác (Amorpha fruticosa), fehér akác (Robinia pseudoacacia), aranyvessző (Solidago canadensis,

S. gigantea), ezüstfa (Elaeagnus angustifolia), selyemkóró (Asclepias syriaca).

(4) Mezőgazdasági településrész MT-n, és Zártkerti településrész MT-n tű- és pikkelylevelűek, tuják (Thuja

occidentalis) nem ültethetők.

(5) A zöldfelületi fás szárú növények telepítésénél a 4. mellékletben szereplő legkisebb ültetési távolságokat

kell figyelembe venni.

(6) Közterületen tervezett új fasor létesítésekor egy-egy utcaszakaszon azonos fafaj ültetendő.

(7) Egy utcaszakasz átépítése során legalább az egyik oldalon – ha a műszaki feltételek lehetővé teszik, és a

közlekedés biztonságának figyelembe vételével - kialakítandó fasor telepítendő.

(8) Zöldfelületen elhelyezhető térburkolat vízáteresztő kialakítással, kiselemes térburkoló anyag

felhasználásával létesíthető.

21.§ A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, és

műtárgyaik elhelyezésére elsősorban alkalmas területek:

a) meglévő vezetéknyomvonalak és biztonsági övezeteik területe,

b) meglévő mobiltelefon bázis- és átjátszó állomás területe,

c) meglévő felszíni közműépítmények területe,

22.§ A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, és

műtárgyaik elhelyezésére nem alkalmas területek:

a) Történelmi településrész MT,

b) Átalakuló településrész MT,

c) Zártkerti településrész MT,

d) Balaton parti településrész MT

23.§ (1) Új energiaellátási és elektronikus hírközlési hálózat létesítését, illetve meglévő energiaellátási és

elektronikus hírközlési hálózat kiváltását földkábeles formában kell kialakítani

a) Történelmi településrész MT-n,

b) Átalakuló településrész MT-n,

c) Zártkerti településrész MT-n,

d) Balaton parti településrész MT-n

(2) Önálló tartószerkezetre telepített antenna nem helyezhető el a gyermek-, oktatási-, egészségügyi

létesítmények telkén, valamint ezek telekhatárától mért 150 méteren belül.

(3) Tartószerkezetre telepített antenna tartószerkezettel együtt mért magassága nem lehet magasabb, mint

az építési övezetben, övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság értékének kétszerese, de

legfeljebb 20,0 méter. Az antenna tartószerkezete csak egyéb, közösségi célt szolgáló (pl: kilátó) építmény

részeként létesíthető.

V. FEJEZET

REKLÁMOKRA, REKLÁMHORDOZÓKRA és egyéb műszaki berendezésekre VONATKOZÓ TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

24.§ (1) Balatonrendes közigazgatási területén tiltott valamennyi e rendeletben, továbbá a településkép védelméről

szóló törvényben (a továbbiakban: Tvtv.), valamint a Tvtv. felhatalmazása alapján kiadott, a településkép

védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló

104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Kr.) tiltott vagy nem szabályozott reklám közzététele.

(2) A közérdekű reklámfelület, az utasváró és a kioszk kivételével a reklám elhelyezésére szolgáló

reklámhordozón kialakítható reklámfelület legalább egyharmadán Balatonrendes az információs célú

berendezésekre megállapított információk közzétételére jogosult.

(3) Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.

(4) A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével

molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.

25.§ (1) Balatonrendes közigazgatási területén az 5. mellékletben meghatározott közművelődési intézményekkel

megegyező számú közművelődési célú hirdetőoszlop létesíthető. Közművelődési célú hirdetőoszlop reklám

közzétételére igénybe vehető felülete a tizenkét négyzetmétert nem haladhatja meg.

(2) Információs célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére

létesíthető:

a) az önkormányzat működés körébe tartozó információk,

b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk,

c) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása,

d) idegenforgalmi és közlekedési információk,

e) a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk.

(3) Az információs célú berendezés felületének legfeljebb kétharmada vehető igénybe reklám közzétételére,

felületének legalább egyharmada a (4) bekezdés szerinti közérdekű információt kell, tartalmazzon.

(4) A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés.

A közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés egész felülete hasznosítható reklámcélra.

26.§ (1) Balatonrendes közterületein reklámhordozó

a) horganyozott és szinterezett acélból, vagy szinterezett alumíniumból készült eszközön;

b) plexi vagy biztonsági üveg mögött;

c) hátsó fényforrás által megvilágított eszközben;

d) állandó és változó tartalmat is megjelenítő eszközön;

e) egymástól számított 2 méteres távolságon belül – ide nem értve az egyetlen funkcionális célú

utcabútoron történő több reklámhordozó elhelyezését – sem horizontálisan, sem vertikálisan nem

helyezhető el.

(2) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg

hátrányosan.

(3) Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán – építési reklámháló kivételével – nem helyezhető el.

(4) Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és

közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el.

(5) A meghatározott utcabútoroktól számítva egy adott útszakasz menetirány szerinti azonos oldalán ötven

méteren belül további reklámhordozó nem helyezhető el. A tilalom nem vonatkozik a reklámközzétételre

nem használt információs célú berendezésekre, funkcionális célú utcabútorokra, közérdekű reklámfelületre,

továbbá az építési reklámhálóra.

(6) Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag 80 lumen/Watt mértéket meghaladó hatékonyságú,

villogásmentes, fényszennyezést nem okozó, statikus meleg fehér színű fényforrások használhatók.

(7) A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével

molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.

27.§ (1) Balatonrendes közigazgatási területén az 5. mellékletben meghatározott közművelődési intézmények

közművelődési célú hirdetőoszlop használatára jogosultak.

(2) Valamennyi, az 5. mellékletben meghatározott közművelődési intézmény településképi bejelentési

eljárásban kezdeményezheti a közművelődési hirdetőoszlop létesítését.

28.§ (1) A polgármester jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében, a jelentősnek minősített

esemény időtartamára, legfeljebb azonban valamennyi jelentős esemény esetén, együttesen naptári évente

tizenkét hét időtartamra a vonatkozó jogszabályok szerint településképi bejelentési eljárásban eltérést

engedélyezhet a reklám közzétevője számára.

(2) A polgármester döntése nem pótolja, illetve nem helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges,

jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének

feladata.

29.§ (1) A polgármester kivételesen, különösen az építési tevékenység folytán a településkép várható javulására

tekintettel a 35. § (5) bekezdés szerinti határidőt legfeljebb egy alkalommal 3 hónappal meghosszabbíthatja,

amennyiben a kérelmező a kérelmét az (1) bekezdés szerinti időtartam lejártát megelőző 30 nappal benyújtja.

(2) Egy épület azonos közterületre néző homlokzatán kizárólag egy építési reklámháló helyezhető el.

V. FEJEZET

kötelező szakmai konzultáció

30.§ (1) Az építtető vagy megbízottja köteles szakmai konzultációt kérni, ha:

a) a tervezett építési tevékenység Történelmi településrész MT-n, Zártkerti településrész MT-n

történik, és az a homlokzat megváltoztatását eredményezi.

b) a tervezett építési tevékenység a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló jogszabály

hatálya alá tartozik,

c) a tervezett építési tevékenység helyi védett értéket érint.

31.§ (1) A szakmai konzultáció folyamata az önkormányzatnak benyújtott írásos kérelemre indul.

(2) A szakmai konzultáció szóban történik, a konzultációról emlékeztetőt kell felvenni.

(3) A kérelemnek tartalmaznia kell legalább:

a) a kérelmező nevét és elérhetőségét,

b) az érintett ingatlan pontos beazonosításához szükséges adatokat,

c) a településképet érintő tervezett tevékenység ismertetését.

(4) Szakmai konzultáció az önkormányzat hivatalos helyiségében vagy kérésre, az önkormányzati főépítész

döntése alapján a helyszínen is lefolytatható.

(5) A szakmai konzultációról készült emlékeztetőről önkormányzati nyilvántartást kell vezetni.

VI. FEJEZET

Településképi véleményezési eljárás

32.§ A polgármester településképi véleményezési eljárást folytat le minden olyan építmény építésére, bővítésére,

településképet érintő átalakítására irányuló, az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és

ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben meghatározott

építési, összevont, vagy fennmaradási engedélyezési eljárást megelőzően,

a) amelynél a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet szerinti területi

építészeti-műszaki tervtanácsnak nincs hatásköre, és

b) amennyiben összevont telepítési eljárást, ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakaszt nem

kezdeményezett az építtető.

33.§ (1) A településképi véleményezési eljárást a kérelmező a település polgármesterének címzett, papír alapon

benyújtott kérelemmel kezdeményezi. A véleményezendő, az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági

eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben

meghatározott tartalmú építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus formában az építésügyi hatósági

eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre feltölti, melyhez a polgármesternek hozzáférést biztosít.

(2) A polgármester a településképi véleményét minden esetben az önkormányzati főépítész szakmai

álláspontjára alapozza.

34.§ (1) A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció

megfelel-e a településképi követelményeknek.

(2) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy a beépítés módja:

a) figyelembe veszi-e a terep adottságait és annak megfelelő épülettömeget alkalmaz-e,

b) nem jár-e a meglévő terepfelszín indokolatlan mértékű átalakításával,

c) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, vagy az átalakuló beépítés adottságait, rendeltetésszerű

használatának és fejlesztésének lehetőségeit,

d) figyelembe veszi-e a település egyéb területeiről való rálátási viszonyokat,

e) több építési ütemben megvalósuló új beépítés, illetve meglévő építmény bővítése esetén a beépítés

javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.

(3) Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, illetve az átalakuló épített

környezethez,

b) a homlokzatok tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és

használatának sajátosságaival,

c) a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezések elhelyezésére

és kialakítására,

d) a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb

berendezései, tartozékai elhelyezésére, továbbá hogy

e) a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően

illeszkednek-e a környező beépítések adottságaihoz.

(4) A határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy

a) a közterülethez közvetlenül kapcsolódó szint kialakítása, illetve használata

b) megfelelően figyelembe veszi-e a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait,

valamint növényzetét, illetve ebből eredően

c) a terv megfelelő javaslatokat ad-e az esetlegesen szükségessé váló – a közterületet érintő –

beavatkozásokra,

d) az esetleg a közterület fölé benyúló építményrészek, illetve szerkezetek és berendezések milyen

módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, illetve telepítendő fákra,

fasorokra.

(5) Az (1)-(4) bekezdésben szereplő szempontokat az önkormányzati főépítészi szakmai álláspont kialakítása

során is figyelembe kell venni.

VII. FEJEZET

településképi bejelentési eljárás

35.§ (1) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le minden, az ingatlanhoz csatlakozó közterületről,

közforgalom által használt területről vagy közforgalom céljára átadott magánterületről a telekhatártól mért

5 m mélységig látható, vagy az építmény utcai homlokzatát érintő, az építésügyi és építésfelügyeleti

hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló

kormányrendeletben építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építési tevékenység megkezdése előtt.

(2) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le a meglévő építmények rendeltetésének

– részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén, amennyiben az új rendeltetés szerinti használat

a) telepengedélyezési eljárás lefolytatását teszi szükségessé,

b) a korábbi rendeltetéshez képest

ba) jelentősen megváltoztatja az ingatlanon belüli gépkocsiforgalmat, illetve

bb) a jogszabályi előírásoknak megfelelően többlet parkolóhely és/vagy rakodóhely kialakítását teszi

szükségessé,

c) érinti a közterület kialakítását, illetve a közterületen lévő berendezéseket vagy növényzetet.

(3) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le a reklámok és reklámhordozók elhelyezése

tekintetében a reklám-elhelyezési kormányrendeletben szereplő általános elhelyezési, és jelen rendeletben

szereplő különös településképi követelmények érvényesítése érdekében.

(4) A reklám közzétevője az 29. § (1) bekezdése szerinti eltérést a településképi bejelentési eljárás

lefolytatására irányuló írásbeli kérelmével kezdeményezheti.

(5) A polgármester a településképi bejelentési eljárásban az építési tevékenység építési naplóval igazolt

megkezdésétől számított 3 hónap időtartamra, az építési tevékenység időtartamára építési reklámháló

kihelyezését engedélyezheti.

36.§ (1) A településképi bejelentési eljárás az építtető vagy megbízottja (a továbbiakban: bejelentő) által a

polgármesterhez benyújtott bejelentésre indul. A bejelentést papír alapon kell benyújtani a külön

jogszabály szerinti tartalommal. A bejelentéshez tartozó építészeti-műszaki tervdokumentáció papír

alapon, vagy elektronikus adathordozón, PDF vagy JPEG file formátumban is benyújtható.

(2) A bejelentés tárgyától függően a településképi bejelentési eljárással érintett építési tevékenységgel

összefüggő épület, építmény, berendezés, utcabútor építészeti- műszaki tervének munkarészei:

a) a bejelentés tárgyának helyét, vonatkozó adatait, méreteit, tágabb összefüggő területet és szomszédos

épületeket feltüntető helyszínrajz,

b) épület, építmény esetében minden eltérő megjelenésű homlokzat, vagy nézet,

c) műszaki leírás, leírás a beépítési adatok, méretek, szerkezeti, építészeti megoldások feltüntetésével,

d) rendeltetésváltozás esetén a településrendezési eszközök rendeltetésekre vonatkozó követelményeinek

való megfelelést igazoló dokumentáció.

(3) A településképi bejelentési eljáráshoz kötött tevékenységekre vonatkozó építészeti-műszaki tervekkel

kapcsolatos hatósági határozat alapját az önkormányzati főépítész szakmai álláspontja képezi.

(4) Az önkormányzati főépítész csak a hiánytalanul összeállított építészeti-műszaki tervdokumentációról

alakítja ki szakmai álláspontját. Hiányos bejelentés esetén egy alkalommal hiánypótlásra hívja fel a

bejelentőt, melynek bejelentőnek 5 napon belül kell eleget tennie.

37.§ (1) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki tervdokumentáció vizsgálata során

a településképben esztétikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez

illeszkedő, és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.

(2) A telepítéssel kapcsolatos részletes vizsgálati szempontok:

a) a tervezett megoldás léptékében, arányaiban megfelelően illeszkedik-e a kialakult településképbe,

b) a tervezett megoldás nem zavarja-e a környezetében levő épületek, építmények, utcák, terek

használhatóságát.

(3) A településképi előírásoknak való megfeleléssel kapcsolatos részletes vizsgálati szempontok:

a) a tervezett megoldás megfelel-e a jelen rendelet előírásainak,

b) a reklám, vagy hirdető-berendezés mérete, nagysága, anyaga, kialakítása megfelel-e a reklámok,

reklámberendezések, hirdetmények és hirdető-berendezések településen belüli, településképhez

igazodó esztétikus elhelyezés követelményeinek.

(4) A homlokzatképzéssel, tömegalakítással, anyaghasználattal, színezéssel, településképi megjelenéssel

kapcsolatos részletes vizsgálati szempontok:

a) a tervezett megoldás harmonikusan illeszkedik-e a környezetébe, figyelembe veszi-e a környező

beépítés sajátosságait,

b) a tervezett megoldás kielégíti-e, a helyi építészeti értékek védelmével kapcsolatos építészeti

esztétikai elvárásokat,

c) a tervezett megoldás megjelenésével, színezésével, méreteivel nem okoz-e esztétikai és látványbeli

zavart a helyi védett értékek vonatkozásában, valamint a település kiemelt jelentőségű közterületei

felőli látványban.

(5) A rendeltetésváltozással kapcsolatban vizsgálandó szempont, hogy a tervezett rendeltetésváltozás

megfelel-e a helyi építési szabályzatban foglalt követelményeknek.

38.§ A településképi bejelentéshez kötött tevékenység a bejelentés alapján, a polgármester tudomásul vételt

tartalmazó hatósági határozatának birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével,

vagy hatósági határozat hiányában a bejelentésnek a polgármesteri hivatalba történő beérkezésétől számított

16. napon megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.

VIII. FEJEZET

településképi kötelezési eljárás

39.§ A polgármester a településképi követelményekre vonatkozó előírások megszegése, vagy a bejelentési

eljárás lefolytatásának elmulasztása, vagy a bejelentési eljárás során megtiltott, vagy tudomásul vett, de

attól eltérő végrehajtás esetén a külön jogszabályban meghatározott, településképi kötelezési eljárást folytat le.

40.§ (1) A kötelezési eljárás hivatalból vagy kérelemre folytatható le.

(2) Kérelemre lefolytatott településképi kötelezési eljárás szabályai:

a) A kötelezési eljárás lefolytatása a polgármesternek benyújtott kérelemmel kezdeményezhető. A

kérelemnek legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:

aa) a kérelmező nevét, címét, elérhetőségét,

ab) a kezdeményezett településképi kötelezési eljárás indoklását.

b) A polgármester a kérelem kézhezvételétől számított 8 napon belül értesíti az ingatlan tulajdonosát

ba) a kötelezési eljárás megindításáról, vagy

bb) a kérelmezőt a kérelem elutasításáról, melyet megindokol.

c) A kötelezési eljárás megindítása után a kérelemre folytatott eljárás szabályai a hivatalból történő

eljárás szabályaival megegyezőek.

(3) Hivatalból lefolytatott településképi kötelezési eljárás szabályai:

a) A polgármester az észleléstől számított 8 napon belül megindítja az eljárást az ingatlan tulajdonosának

értesítésével az eljárás megindításáról, valamint 10 napon belüli nyilatkozattételre való felhívással.

b) A polgármester az eljárást az általános közigazgatási rendtartásról szóló jogszabály előírásai szerint

folytatja le.

41.§ (1) A településképi követelmények megsértése esetén a polgármester felhívja az ingatlantulajdonos

figyelmét a jogszabálysértésre, és végzésben megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés

megszüntetésére.

(2) A határidő eredménytelen eltelte esetén a polgármester az ingatlan tulajdonosát az építmény,

építményrész e rendelet településképi követelményeinek megfelelő átalakítására, felújítására vagy

elbontására, egyidejűleg településkép-védelmi bírság megfizetésére kötelezi.

(3) A településkép-védelmi bírságot határozatban kell kiszabni, és tértivevényes levél útján kell kézbesíteni

a bírsággal sújtott érintettnek.

(4) A kötelezési eljárásban hozott döntés ellen az önkormányzati képviselő testületnél lehet fellebbezni.

(5) A településkép-védelmi bírság megfizetését közvetlenül az önkormányzatnak a Magyar Államkincstárnál

vezetett – és a határozatban is megjelölt – előirányzat-felhasználási számlájára kell átutalási megbízással

teljesíteni, vagy készpénz-átutalási megbízással postai úton befizetni.

(6) A településkép-védelmi bírság megfizetésének elmaradása esetén a meg nem fizetett bírság köztartozásnak

minősül, és adók módjára kell behajtani.

(7) A településkép-védelmi bírság – a bírságról szóló döntésben megállapított befizetési határidő eltelte

után – a telepítésképi kötelezettség végrehajtásának kikényszerítése érdekében a kötelezettség

teljesítéséig többször ismételten kiszabható.

42.§ (1) A településkép-védelmi bírságot a településképi kötelezettség teljes elmulasztása, a csak részbeni

végrehajtásának mértéke, valamint a településkép romlásának mértéke, azaz:

a) a jogsértéssel okozott hátrány, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával

kapcsolatban felmerült költségek, illetve a jogsértéssel elért előny mértéke,

b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatósága,

c) a jogsértéssel érintettek körének nagysága,

d) a jogsértő állapot időtartama,

e)a jogsértő magatartás ismétlődése és gyakorisága,

f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartása, valamint

g) a jogsértést elkövető gazdasági súlya,

alapján kell kiszabni.

(2) A településkép-védelmi bírság mértéke

a) a településképi bejelentési kötelezettség elmulasztásával okozott jogsértés esetén: 10000 - 500000 -

forint,

b) a polgármester tiltása ellenére végzett tevékenységgel okozott jogsértés esetén: 10000 - 500000- forint,

c) az e rendelet előírásaitól eltérő építészeti és településképi kialakítás esetén: 50000 - 1000000 -forint,

d) a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő tevékenység folytatása esetén az eltérés mértékétől

függően: 10000 - 1000000 - forint,

e) településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén alkalmanként: 10000 – 1000000 -

forint,

f) elhasználódott, aktualitását vesztett hirdető-berendezés, tájékoztató (információs) rendszer, cég-,

címtábla, cégér 30 napon belüli eltávolításának elmulasztása esetén: 10000 – 500000 - forint.

IX. FEJEZET

Záró rendelkezések

43.§ Jelen rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően indított

ügyekben kell alkalmazni.

44.§ Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Balatonrendes Község Önkormányzat Képviselő-testületének

(1) az egyes helyi építészeti alkotások védetté nyilvánításáról szóló 10/2001.(VIII.13.) számú rendelete,

(2) az egyes helyi építészeti alkotások védetté nyilvánításáról szóló 10/2001.(VIII.03.) sz. rendeletének

módosításáról szóló 5/2002.(VIII.09.) számú önkormányzati rendelete,

(3) a reklámok, reklámhordozók elhelyezéséről szóló 14/2017. (XI. 08.) önkormányzati rendelete

hatályát veszti.

Fuchs Henrik Tóthné Titz Éva

polgármester jegyzőt helyettesítő aljegyző