Kifejezéskereső
Felsőörs Község Önkormányzata Képviselő - testületének 21/2014 (XI.18.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat szervezeti és működési szabályairól
2016.12.21.
Felsőörs Község Önkormányzata Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Az Önkormányzat hivatalos megnevezése, képviselete
1.§ (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Felsőörs Község Önkormányzata
(2) Az Önkormányzat és az Önkormányzat Képviselő-testületének székhelye:
Felsőörs, Szabadság tér 2. (Faluház)
(3) A képviselő-testület hivatali szervezetének elnevezése:
Balatonalmádi Közös Önkormányzati Hivatal (rövidítve: Közös Önkormányzati Hivatal), székhelye: Balatonalmádi, Széchenyi sétány 1., telephelye: Balatonalmádi Közös Önkormányzati Hivatal Felsőörsi Kirendeltsége (rövidítve Közös Önkormányzati Hivatal Kirendeltsége) Felsőörs, Szabadság tér 2.
(4) Az Önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg.
A képviselő-testületet a polgármester képviseli.
A képviselő-testület - a polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén - bármely tagját meghatalmazhatja az önkormányzat, a képviselő-testület más szervek előtti képviseletének ellátására.
(5) A polgármester akadályoztatása esetén felhatalmazhatja a képviselő-testület bármely tagját, hogy az önkormányzatot, a képviselő-testületet ünnepélyeken, rendezvényeken képviselje.
Ezen képviselet a képviselőt jognyilatkozat adására nem jogosítja fel.
2. Az Önkormányzat jelképei és kitüntetései
2.§ (1) Az önkormányzat hivatalos jelképei a község címere és zászlója, illetve lobogója. Használatuk rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.
(2) Az önkormányzat kör alakú pecsétjén középen Felsőörs község címere látható, a köríven pedig „Felsőörs község Pecsétje” felirat olvasható.
(3) Az önkormányzat pecsétjét kell használni a képviselő-testület által adományozott okleveleken. Ezen túlmenően a pecsét akkor használható, ha a Magyar Köztársaság címerével ellátott bélyegző használatát jogszabály nem teszi kötelezővé.
(4) Az önkormányzat, a polgármester, a jegyző és a Közös Önkormányzati Hivatal Magyar Köztársaság címerével ellátott kör alakú pecsétjén középen a Magyar Köztársaság címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható:
a) Felsőörs község Önkormányzata
b) Felsőörs Polgármestere
c) Balatonalmádi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője
d) Balatonalmádi Közös Önkormányzati Hivatal
(5) Az önkormányzat kitüntetéseit és használatuk rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.
3. A település helyi ünnepei
3.§ Felsőörs község Önkormányzata évente a július hónapban a Magdolna napi Búcsúval együtt Falunapokat tart.
4. Az önkormányzat nemzetközi kapcsolatai
4.§ (1) Felsőörs község Önkormányzata támogatja az európai államok, elsősorban a szomszédos országok önkormányzataival létesítendő nemzetközi kapcsolatokat.
(2) Az önkormányzat külföldi önkormányzattal akkor létesít kapcsolatot, ha az közvetve, vagy közvetlenül a település lakosságának érdekét szolgálja.
5. A képviselő-testület, létszáma, feladat- és hatásköre
5.§ (1) A képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt 7 fő.
(2) A képviselők névsorát a Szervezeti és Működési Szabályzat 2. függeléke tartalmazza.
6.§ (1) A képviselő-testület önkormányzati feladat és hatásköreinek ellátása során együttműködik a Kelet-Balatoni térségi önkormányzatokkal, önkormányzati szövetségekkel, a Veszprém Megyei Önkormányzattal, a Balaton Fejlesztési Tanáccsal, a Veszprém Megyei Kormányhivatallal, feltéve, ha az együttműködést a feladatellátás hatékonysága indokolttá teszi.
(2) Az önként vállalt többletfeladatok felvállalását megelőzően fel kell mérni, hogy képes-e az önkormányzat a feladatellátás gazdasági feltételeinek folyamatos biztosítására, az önként vállalt feladat ellátása veszélyezteti e a törvény által kötelezően előírt feladat és hatáskörök gyakorlását. Ennek érdekében új önként vállalt feladat elvállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, melyben szükséges tisztázni a feladat ellátásának anyagi, személyi és tárgyi feltételeit. Az eljárás során a képviselő-testület illetékes bizottságai véleményt nyilvánítanak. Az eljárást a képviselő-testület döntésétől függően lefolytathatja a polgármester, alpolgármester vagy az erre felkért eseti bizottság. Az előkészítő eljárás eredményét összegző előterjesztés csak akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha az tartalmazza a feladat elvállalásával elérendő célt és megoldásának előzőekben említett részletes feltételeit.
(3) Az önkormányzat önként vállalt feladatainak felsorolását a rendelet 6. függeléke tartalmazza.
(4) A képviselő-testület egyes hatáskörei gyakorlását átruházhatja. Hatáskört átruházni kizárólag önkormányzati rendelettel lehet. A Képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolását a rendelet 7. melléklete tartalmazza.
7.§ (1) A képviselő-testület hatáskörét ülésein gyakorolja.
(2) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.
6. A képviselő-testület alakuló ülése
8.§ (1) A képviselő-testület alakuló ülését az önkormányzati képviselők választásáról szóló törvényben meghatározott határidőn belül össze kell hívni.
(2) Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.
(3) Az alakuló ülés első napirendi pontjaként a Választási Bizottság elnöke beszámol a képviselő-testületnek a választás eredményéről, fogadja a polgármester és a képviselő-testület tagjainak eskütételét.
(4) Az alakuló ülésen a képviselő-testület a polgármester illetményét megállapítja és - erre irányuló polgármesteri javaslat esetén - az alpolgármestert megválasztja és megállapítja illetményét.
9.§ (1) Az alpolgármestert a polgármester javaslatára a képviselők közül a képviselő-testület választja.
(2) Felsőörs község Önkormányzata egy alpolgármestert választ.
(3) Az alpolgármester az eskütételt követően azonnal hivatalba lép.
7. A képviselő-testület rendes ülése
10.§ (1) A képviselő-testület évente legalább hat rendes ülést köteles tartani.
A képviselő-testület általában havonta egy rendes ülést tart.
(2) A képviselő-testület rendes ülésének ülésnapja és az üléskezdés időpontja: hónap első hetének hétfője, üléskezdés: 16.30 óra. A polgármester indokolt esetben két héttel előbb vagy egy héttel későbbi időpontban is összehívhatja a képviselő-testület rendes ülését.
8. A képviselő-testület rendkívüli ülése
11.§ (1) A polgármester halaszthatatlan ügyben, ha a képviselő-testület rendes ülését megvárni nem lehet, vagy olyan napirendről van szó, amelyet jelentőségénél fogva külön ülésen indokolt tárgyalni - rendkívüli ülést hívhat össze.
(2) A polgármester köteles rendkívüli ülést összehívni a képviselők 1/4-ének (2 képviselő) vagy a képviselő-testület bármelyik bizottságának a rendkívüli ülés összehívása indokoltságát tartalmazó indítványára.
(3) A rendkívüli ülésre vonatkozó indítványt írásban, a polgármesternél kell előterjeszteni.
(4) A polgármester az indítvány benyújtásától számított nyolc munkanapon belül köteles az ülést összehívni.
A rendkívüli ülésre szóló meghívóban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának indokát és tervezett napirendjét, valamint az indítványozó személyét.
9. A képviselő-testületi ülés összehívásának szabályai
12.§ (1) A képviselő-testület ülését a polgármester írásbeli meghívóval hívja össze az önkormányzat székhelyére. Amennyiben a tárgyalandó napirend, vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülése a település közigazgatási határain belül máshová is összehívható (kihelyezett ülés).
(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg mindkettőjük tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését a településgazdasági bizottság elnöke hívja össze és vezeti.
(3) A képviselő-testület ülésének meghívóját - a napirendek írásos anyagával együtt a 14. §. szerint - úgy kell kézbesíteni, hogy azt a képviselők az ülés előtt legalább hat nappal, a meghívottak legalább három nappal megkapják.
(4) A bizottságok ülésein született határozati kivonatokat a képviselők részére legkésőbb az ülést megelőző munkanapon kézbesíteni kell.
(5) A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyét és idejét, az ülés jellegét, valamint a napirend tárgyának és előadójának megjelölését.
(6) A rendkívüli ülésre szóló meghívót - a napirendek írásos anyagával együtt - lehetőség szerint két nappal az ülés előtt kell kézbesíteni.
(7) Rendkívül sürgős esetben a képviselő-testület ülése más módon (telefonon) az írásbeli előterjesztések előzetes kiadása nélkül, 24 órán belüli időpontra is összehívható.
Ez utóbbi esetben is el kell készíteni az írásbeli meghívót, a meghívóra fel kell jegyezni, hogy milyen módon történt a képviselők értesítése, és azt ki és mikor hajtotta végre, kit nem tudott értesíteni.
10. A lakosság értesítése a képviselő-testület üléséről
13.§ A képviselő-testület ülésének időpontjáról és napirendjéről a község lakosságát a meghívónak a Faluház hirdetőtábláján és az önkormányzat honlapján történő kifüggesztésével kell értesíteni az ülést megelőző 5 nappal.
11. A képviselő-testület ülésének elnapolása, az ülés félbeszakadása,
polgármesteri berekesztése a napirendek megtárgyalása előtt
14.§ (1) Az ülések időtartamát az elfogadott napirendek megtárgyalásának időszükséglete határozza meg. Ha a napirendek megtárgyalása legfeljebb négy órán belül nem volt lehetséges, a testület bármely tagjának javaslatára a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, alakszerű határozat nélkül dönt az elnapolásról, egyben a polgármester meghatározza a folytatólagos ülés összehívásának időpontját, az eredeti ülésnaptól számított 4 napon belüli időpontra, az ilyen folytatólagos ülés összehívására a 12. §. (1) (3) (5) és 13. §-át nem kell alkalmazni.
(2) Amennyiben a képviselő-testület ülése határozatképtelenné vált, az ülés félbeszakad.
(3) Súlyos rendzavarás esetén a polgármester a képviselő-testület ülését a napirendek tárgyalásának befejezése előtt berekesztheti.
(4) A határozatképtelenné vált, a polgármester által a napirendek megtárgyalásának befejezése előtt berekesztett ülés folytatására a polgármester az eredeti ülésnaptól számított 4 napon belüli időpontra köteles a képviselő-testület ülését összehívni, az ilyen ülés összehívására a 12. §, 13. §. szabályai irányadók azzal, hogy elegendő az eredeti meghívó alapján az elmaradt napirendek sorszámát megjelölni.
12. A képviselő-testület ülésére meghívandók köre
15.§ (1) A Képviselő-testület ülésére meg kell hívni:
a) képviselőket
b) jegyzőt, a Közös Önkormányzati Hivatal Kirendeltségének vezetőjét,
c) napirend előadóját
d) a polgármester által esetenként megjelölt személyeket, akiknek meghívása
a napirendhez szükséges
(2) Az (1) bekezdésben felsoroltak - a képviselők kivételével - a képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal vesznek részt.
(3) Az a) – b) pontban felsoroltaknak a meghívóval együtt kézbesíteni kell valamennyi előterjesztést.
(4) A d) pontban felsoroltaknak csak a meghívót, a c) pontban megjelölt személyeknek pedig a meghívó mellett csak azt az előterjesztést kell mellékelni, amelynek tárgyalásához meghívást kaptak.
(5) A képviselő-testületi ülésre az (1) bekezdés d) pontja szerint meghívottakat a meghívóban fel kell tüntetni.
(6) A helyi civil önszerveződő közösség képviselője akkor vehet részt tanácskozási joggal a tevékenységi körét közvetlenül érintő napirendi pont tárgyalásánál a képviselő-testület ülésén, ha ezt a szándékát a képviselő-testület ülését megelőző legkésőbb 1 munkanapon belül bejelenti a polgármester részére.
13. A képviselő-testület ülésének napirendje
16.§ (1) A képviselő-testület ülésének napirendjére a kiküldött meghívóban a polgármester tesz javaslatot.
A meghívó szerinti napirendi javaslattól a polgármester a sorrend tekintetében eltérhet, a napirendi javaslatot kiegészítheti, feltéve, ha szóbeli előterjesztésben tárgyalható ügyről van szó.
(2) A képviselő-testület tagja, vagy bizottsága kezdeményezheti a napirendek sorrendjének megváltoztatását, napirendek összevont tárgyalását, egyes ügyek napirendről való levételét. Ezt a javaslatot röviden meg kell indokolni.
Az előterjesztő a benyújtott előterjesztést a napirend megállapítása előtt - rövid indokolással - visszavonhatja. A napirendet a napirendhez fűzött polgármesteri kiegészítés után elfogadásra beterjesztett javaslatnak kell tekinteni.
(3) A szóbeli előterjesztésben tárgyalható ügyet kivéve újabb ügy csak sürgősségi indítvány alapján tárgyalható.
(4) Korábbi képviselő-testületi ülésen eldöntött ügyet - a döntés felülvizsgálata céljából - a képviselő-testület ismét napirendjére tűzhet. Az ismételt tárgyalásra a polgármester, a képviselő-testület tagja, bizottsága tehet indokolt javaslatot.
Ugyanazon ügy csak egy alkalommal tárgyalható újra.
A napirendre való felvételről a képviselő-testület minősített többséggel, külön határozatot hoz, amelyben arról is dönt, hogy az ügy újra tárgyalására mikor kerül sor. Azonnali tárgyalása a már korábban eldöntött ügynek csak akkor lehetséges, ha az újratárgyalásra vonatkozó írásbeli indítványt az indítványozó az ülés előtt három nappal korábban a polgármesternek benyújtotta és az újratárgyalást az ülésig írásban elő lehetett készíteni az újabb döntés meghozatalára alkalmas módon.
(5) A napirendi pontok elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül határoz.
(6) Ülés közben - polgármesteri, vagy képviselői indítványra - az ülés gyorsabb vezetése érdekében illetve a meghívott vendégek (15. §. (1) bek. d./ pont) érkezésére tekintettel, a már elfogadott napirendek sorrendje megváltoztatható, illetve még nem tárgyalt napirendek együttes tárgyalásra összevonhatók.
Ebben az esetben a képviselő-testület az újabb módosításról egyszerű szótöbbséggel szavaz. Az ülés közben napirend módosításról külön alakszerű határozatot nem kell hozni, hanem a jegyzőkönyvben a napirend megállapításánál fel kell tüntetni az ülés közben történt sorrend-változás, napirend összevonás tényét.
14. A napirendi pontok tárgyalási sorrendje
17.§ A napirendi pontokat a képviselő-testület az alábbi sorrendben tárgyalja:
a) napirend előtti felszólalások
b) döntés a sürgősségi indítvány, már eldöntött ügy újratárgyalása kérdésében
c) a napirend elfogadása
d) önkormányzati rendelet-tervezet
e) gazdasági, vagyoni ügyek
f) beszámolók
g) testületi hatáskörbe tartozó egyedi ügy
h) közérdekű kérdések, bejelentések és javaslatok.
15. Napirend előtti felszólalások
18.§ (1) A képviselő a napirend előtt, az ülés megnyitása után felszólalhat, ha ezt a szándékát az ülést megelőzően - a felszólalás tárgyának megjelölésével - az elnöknek bejelentette.
(2) A felszólalás keretében a képviselő röviden kifejtheti véleményét minden olyan kérdésben, amely az önkormányzat működésével kapcsolatos.
(3) Sürgősségi indítványt, interpellációt, bejelentést napirend előtti felszólalásban előterjeszteni nem lehet.
(4) A felszólalás időtartama legfeljebb három perc, vitát nem lehet nyitni, határozathozatalnak nincs helye. A napirend előtti felszólalásra az érintett egy percben reagálhat.
19.§ (1) A képviselő-testület rendes ülésén áttekinti a lejárt határidejű határozatok végrehajtására adott jelentéseket.
A képviselők a jelentést adókhoz kérdéseket intézhetnek. Ha a testület a jelentést nem fogadja el, a határozat végrehajtására javaslatokat tehet, kiadhatja a tárgy szerint illetékes bizottságnak a végrehajtás ellenőrzését, vagy szükség szerint más intézkedést tesz, a végrehajtásra újabb határidőt tűz ki.
(2) Ügyrendi indítványban kérhető az egyes határozatokra adott jelentésekről való külön szavazás.
(3) A bizottsági elnökök, a polgármester tájékoztatást adnak az átruházott hatáskörök gyakorlása során hozott döntésekről.
(4) A képviselő-testület rendes ülésén a polgármester, - szükség szerint az alpolgármester - a jegyző feladatkörét is érintve - összefoglaló tájékoztatót ad az előző ülés óta eltelt idő alatt tett fontosabb vezetői intézkedésekről, valamint a jelentősebb eseményekről.
16. Sürgősségi indítvány
20.§ (1) Sürgősséggel kérhetik a képviselő-testülettől egyes ügyek soron kívüli megtárgyalását a polgármester, a képviselő-testület tagjai, a bizottságok.
(2) A sürgősségi tárgyalásra vonatkozó indítványt legkésőbb az ülést megelőző munkanapon, indokolással ellátva írásban kell benyújtani a polgármesterhez.
(3) A polgármester - amennyiben lehetséges - írásbeli illetve szóbeli előkészítésre kiadja az ügyet a jegyzőnek.
(4) A tárgyalásra vonatkozó javaslatot a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.
(5) Az indítvány napirendre tűzéséről a képviselő-testület minősített többséggel dönt.
(6) Az indítvány elutasításakor a képviselő-testület dönthet arról is, hogy más alkalommal rendes napirendként tárgyalja az ügyet.
17. A Képviselő-testületi ülés határozatképessége, tanácskozási rendje
21.§ (1) A képviselő-testület ülése akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselőknek több mint a fele (4 fő) jelen van.
(2) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettőjük akadályoztatása esetén a településgazdasági bizottság elnöke (az ülés elnöke) vezeti. Akadályoztatás alatt a kizárást is érteni kell.
(3) Az ülés elnökének munkáját a Közös Önkormányzati Hivatal kirendeltségvezetője, akadályoztatása esetén a Közös Önkormányzati Hivatal Kirendeltségének igazgatási ügyintézője segíti.
(4) Az ülés elnöke megállapítja a jelenlévő képviselők számát, a határozatképességet és az ülést megnyitja.
Az ülés tartama alatt az elnök folyamatosan figyelemmel kíséri az ülés határozatképességét.
(5) A hallgatóság a nyilvános ülésen a részére kijelölt helyet foglalhatja el, és véleménynyilvánításával a testület munkáját nem zavarhatja.
(6) Zárt ülés elrendelésekor a hallgatóságnak a termet el kell hagynia.
18. A vitavezetés szabályai
22.§ (1) Az ülés elnöke minden napirend felett vitát nyit.
(2) Először a napirendi pont előadóját illeti a szó, aki az előterjesztéshez rövid kiegészítést fűzhet.
A kiegészítés csak olyan kérdésre, tényre vonatkozhat, amit az írásbeli előterjesztés nem tartalmaz.
(3) A kiegészítés után a bizottsági vélemények ismertetése következik, amennyiben az adott napirendet a bizottság korábbi ülésén megtárgyalta.
(4) A vitát megelőzően az előadóhoz kérdéseket lehet intézni.
(5) A kérdések megválaszolása után a képviselők hozzászólás formájában kifejtik véleményüket és módosító indítványokat, javaslatokat terjeszthetnek be.
(6) Az egymáshoz képest jelentéktelen eltérést tartalmazó módosító indítványokat az elnök egy indítványban összefoglalhatja, ha az ellen az indítványozók nem tiltakoznak, továbbá megkísérelheti az indítványtevők álláspontját egymáshoz közelíteni.
Az indítványok összefoglalása a bizottság javaslatát nem érintheti, a bizottsági javaslatról minden esetben szavazni kell.
(7) A hozzászólások után az elnök a vitát lezárja. A napirend előadóját a vita lezárását követően megilleti a zárszó joga. A zárszó keretében ki kell térni arra, hogy a napirend előadója mely módosító indítványokkal, javaslatokkal ért, illetve nem ért egyet.
19. A napirendhez kapcsolódó felszólalás
23.§ (1) A képviselők a napirendhez való hozzászólási szándékukat az ülés elnökének jelzik.
A felszólalásra - a jelentkezés sorrendjében - az elnök adja meg a szót. Az adott napirendhez a képviselő legfeljebb háromszor szólhat hozzá. A felszólalás időtartama legfeljebb kettő perc.
(2) A képviselő-testület felszólalási jogot adhat az állampolgároknak is, erről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel alakszerű határozat nélkül dönt.
A hozzászólás jogának megadásáról a polgármester dönt.
(3) A vita elhúzódása esetén bármely képviselő javasolhatja a hozzászólások számának korlátozását, erről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel, alakszerű határozat nélkül dönt.
(4) A napirend előadója és törvényességi észrevétel esetén a jegyző a vitában soron kívül felszólalhat több alkalommal is.
20. Felszólalás ügyrendi kérdésben
24.§ (1) A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő soron kívül is szót kérhet. Az ügyrendi javaslat felett a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.
(2) Az ügyrendi kérdésben szót kérő képviselőnek az elnök felhívására meg kell jelölnie a szervezeti és működési szabályzat azon rendelkezését, amelyre hivatkozva ügyrendi kérdésben szót kért.
(3) Amennyiben az elnök megállapítja, hogy a hozzászólás nem ügyrendi kérdésre vonatkozik, a képviselőtől megvonja a szót.
Ha a képviselő a szómegvonást sérelmezi, a képviselő-testület dönt egyszerű szótöbbséggel.
21. A vita lezárása
25.§ (1) Ha a napirendhez több felszólaló nincs, az elnök a vitát lezárja. A vita lezárását bármelyik képviselő is javasolhatja, ez esetben e kérdésben a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz. Ez utóbbi esetben is szót kell adni azonban a hozzászólásra korábban már jelentkezetteknek.
(2) A vita lezárása után egy alkalommal, legfeljebb 3 percben személyes megjegyzést tehet az, aki a vitában az ellene szóló sérelmesnek vélt megjegyzést kívánja elhárítani, vagy a hozzászólásával kapcsolatos félreértéseket kívánja eloszlatni.
(3) A szavazás megkezdése előtt bármelyik képviselő szünet elrendelését kérheti a polgármestertől, aki a szünet időtartamát napirendként legfeljebb 10 percben állapíthatja meg. Amennyiben a polgármester a kérést nem teljesíti, ezen döntését a testület egyszerű többséggel felülbírálhatja.
22. A döntéshozatal szabályai
26.§ (1) A képviselő-testület döntését rendelet vagy határozat formájában - a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott szavazás szabályai szerint - hozza meg.
(2) A képviselő-testület érdemi döntését alakszerű határozatba kell foglalni.
Az elnök a szavazás előtt köteles a szavazásra feltett - az elfogadott módosító indítványokat, javaslatokat is tartalmazó - határozati javaslatot szóban ismertetni. Az elnök ügyel a módosító indítványok és a határozati javaslatok precíz megfogalmazására.
Szükség szerint a határozat megfogalmazására az elnök szünetet rendelhet el.
(3) A képviselő-testület egyéb, nem az ügy érdemére vonatkozó döntését nem kell alakszerű határozatba foglalni.
Ezen leggyakrabban előforduló ügyek felsorolását a szervezeti és működési szabályzat 2. melléklete tartalmazza.
(4) Az ülést vezető elnök a szavazás során véleményt már nem nyilváníthat.
23. Kizárás a döntéshozatalból
27.§ (1) A képviselő személyes érintettségére, azzal kapcsolatos bejelentési kötelezettségére, a döntésből történő kizárására Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) Ha a képviselő személyes érintettségét nem jelenti be és az köztudomású, vagy a képviselő-testület azt megállapítja, a képviselő-testület határozatban rögzíti, hogy a képviselő törvényben előírt kötelezettségének nem tett eleget.
24. A döntéshozatal módja és a szavazás szabályai
28.§ (1) A döntés meghozatalához a jelenlévő képviselők több mint felének egybehangzó szavazata (egyszerű szótöbbség) szükséges.
(2) Minősített többség szükséges a törvényben meghatározott ügyek eldöntéséhez, továbbá a szervezeti és működési szabályzat 3. mellékletében felsorolt kérdésekben való döntéshozatalhoz.
A képviselő-testület minden egyéb kérdésben - így a módosító és kiegészítő javaslatok tárgyában is - egyszerű szótöbbséggel dönt.
A módosító és kiegészítő javaslatokat nem kell szavazásra bocsátani, feltéve, ha a módosító javaslatot az előterjesztő elfogadta, azonban képviselői indítványra a javaslatról szavazni kell.
(3) A módosító, kiegészítő javaslatok kérdésében való döntés után kerül sor az érdemi döntés szavazására.
(4) Amennyiben a módosító, kiegészítő javaslat az előterjesztett javaslat lényegének megváltoztatására irányul, úgy azt új javaslatként kell értékelni. Amennyiben kétség merülne fel, hogy a javaslatot módosító javaslatként vagy új javaslatként kell értékelni, e kérdésben a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.
(5) A javaslatokat előterjesztésük időbeli sorrendjében kell szavazásra bocsátani, feltéve, ha korábban szavazásra bocsátott javaslatot a képviselő-testület nem fogadta el.
(6) A szavazás nyíltan és titkosan történhet. A nyílt szavazás név szerint is történhet.
25. A nyílt szavazás
29.§ (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.
Az elnök megszámlálja a szavazatokat, majd ismerteti a szavazás eredményét. (A javaslat mellett és ellene leadott szavazatok, valamint a tartózkodások száma, továbbá az érdemi döntés.)
(2) Ha a képviselő a szavazást elvétette, köteles azonnal jelezni az elnöknek.
Kétség esetén, illetve bármely képviselő indítványára a szavazást meg kell ismételni.
26. Név szerinti szavazás
30.§ (1) Név szerinti szavazást kell tartani, ha kettő jelenlévő képviselő kéri.
(2) Név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát ABC sorrendben fel kell olvasni. A képviselők „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A névsort a Közös Önkormányzati Hivatal kirendeltségvezetője olvassa és azonnal visszaolvasva feltünteti a szavazást a 3.függelék szerinti szavazási íven. A szavazási ívet - a szavazatok összeszámlálása után - átadja az elnöknek. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki.
A szavazási ívet a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
27. A titkos szavazás
31.§ (1) A képviselő-testület az alpolgármester megválasztásáról titkos szavazással dönt
(2) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani illetve zárt ülést tarthat.
(3) A (2) bekezdés szerinti titkos szavazásra a képviselő-testület tagjai közül bárki javaslatot tehet. A titkos szavazásról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.
(4) A titkos szavazás lebonyolítására a képviselő-testület 3 tagú szavazatszámláló bizottságot választ a tagjai köréből.
A titkos szavazás borítékba helyezett, bélyegzőlenyomattal ellátott szavazólapon, szavazófülke, vagy külön helyiség és urna használatával történik.
(5) A titkos szavazás eredményét külön jegyzőkönyvben (4. függelék) kell rögzíteni.
(6) A szavazás eredményét az ideiglenes bizottság elnöke ismerteti a képviselő-testülettel.
28. Rendfenntartás a képviselő-testület ülésén
32.§ (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról az ülés elnöke gondoskodik.
(2) A tanácskozás rendjének fenntartása érdekében az ülés elnöke:
a) a tárgytól eltérő, vagy ugyanazon érveket megismétlő felszólalót figyelmezteti, ismételt esetben megvonja a szót,
b) rendre utasítja azt a képviselőt, aki a képviselő-testület tekintélyét sértő kifejezést használ, ismételt esetben megvonja tőle a szót, a szómegvonás időtartama alatti hozzászólásait figyelmen kívül kell hagyni és azokat a jegyzőkönyvben sem kell rögzíteni,
c) az ülésteremből kiutasíthatja a rendbontó polgárt,
d) ha a rendzavarás a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az elnök az ülést ugyanazon ülésnapon belül határozott időre felfüggesztheti, súlyos rendzavarás esetén, ha az ülés folytatása lehetetlen, az elnök az ülést berekeszti.
(3) Az ülés elnökének a rendfenntartás körében tett intézkedései ellen felszólalni, az elnökkel vitába szállni, az intézkedéseket visszautasítani nem lehet, kivéve a szómegvonás esetét. Ha a rendreutasított a szómegvonást sérelmezi, azonnal a képviselő-testülethez fordulhat. A szómegvonás kérdésében a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.
29. A képviselő-testület üléseinek nyilvánossága
33.§ A képviselő-testület ülései nyilvánosak, zárt ülést Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott esetekben tart, tarthat.
30. Az önkormányzat gazdasági programja
34.§ (1) A képviselő-testület legalább megbízatásának idejére szóló időtartamú gazdasági programot fogad el.
(2) A programban meg kell határozni a települési önkormányzat stratégiai jellegű célkitűzéseit, a településfejlesztéssel, településüzemeltetéssel és egyéb közszolgáltatási feladatokkal kapcsolatos elképzeléseket, feladatokat, a megvalósítás eszközrendszerét és időbeni ütemezését.
(3) A programot a polgármester - valamennyi állandó bizottság és képviselő véleményével - a választást követő hat hónapon belül köteles a képviselő-testület elé terjeszteni.
(4) A program időarányos végrehajtásáról a polgármester a költségvetés tárgyalásával egyidejűleg évente tájékoztatja a képviselő-testületet.
31. Az előterjesztések készítése
35.§ (1) A képviselő-testület elé csak a polgármesterrel, jegyzővel összehangolt, egyeztetett és törvényességi szempontból ellenőrzött előterjesztés nyújtható be.
(2) Az előterjesztés előkészítése az előadó feladata, aki az előkészítésért, a közreműködők bevonásáért, az érdekeltekkel való egyeztetésért felelős.
32. Az előterjesztések tartalmi és formai követelményei
36.§ (1) Az előterjesztést általában írásban kell elkészíteni. Az előterjesztés írásbeli elkészítésének mellőzéséről a polgármester dönt. Az írásbeliség különösen rendkívüli ülés esetén, személyi ügyekben és egyszerű megítélésű, részletes elemzést, az érvek kifejtését nem igénylő ügyben mellőzhető.
(2) Az előterjesztés egy részből áll, mely tartalmazza a (3) bekezdésben foglaltakat.
(3) Az előterjesztés tartalmazza:
a) a fejrészt (előterjesztő, cím, ügyszám)
b) az előterjesztés készítőjének nevét,
c) az ügy (napirend) tárgyát,
d) a legutóbbi tárgyalás időpontját és a döntés lényegét,
e) a testületi tárgyalás alapját képező információkat, tényeket, adatokat,
f) a szükséges és lehetséges döntési változatokat és azok jogszabályi alapját,
g) a döntések várható következményeit, pénzügyi, gazdasági hatását megjelölve azt is,
hogy a költségvetési rendelet mely előirányzata terhére valósítható meg a döntés,
h) az előterjesztő állásfoglalását.
(4) Az elfogadott határozatokat január 1-től - a számozást minden évben újrakezdve - folyamatos sorszámmal kell ellátni.
Jelölése: „Felsőörs község Önkormányzat ...../200.. (.... hó.... nap) sz. Kp. határozata”
(5) A határozatokról olyan nyilvántartást kell vezetni, amely tartalmazza a határozat tárgyát, számát, a végrehajtás határidejét, a végrehajtásért felelős nevét.
33. Az előterjesztő személye
37.§ (1) Testületi ülésre (képviselő-testület, bizottság) az alábbiak nyújthatnak be előterjesztést:
a) polgármester
b) bizottság nem képviselő tagja
c) alpolgármester
d) bizottság
e) képviselő
f) jegyző vagy megbízásából a kirendeltségvezető.
(2) Az önkormányzat intézményei, gazdasági társaságai, alapítványa, külső szervek beszámolóját a szerv vezetője terjeszti a képviselő-testület elé.
(3) A szervezeti és működési szabályzat 4. mellékletében felsorolt előterjesztések bizottsági tárgyalás után, csak bizottság által, bizottsági állásfoglalással, véleménnyel nyújthatók be.
34. Önkormányzati rendelet
38.§ (1) A képviselő-testület a törvények által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvényi felhatalmazás alapján azok helyi végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.
(2) Rendeletalkotást kezdeményezhet:
a) polgármester, (alpolgármester)
b) jegyző,vagy megbízásából a kirendeltségvezető.
c) képviselő,
d) képviselő-testület bizottsága,
e) helyi társadalmi szervezet, állampolgári közösségek
(3) A kezdeményezést a polgármesternél kell írásban bejelenteni. A kezdeményezéssel egyidejűleg a rendelettervezet is benyújtható.
35. A rendelet-tervezet elkészítése
39.§ (1) Az önkormányzati rendelet tervezetét a jegyző vagy megbízásából a kirendeltségvezető készíti elő. E szabály irányadó akkor is, ha a rendeletalkotást kezdeményező által benyújtott tervezet átdolgozásra szorul. Ebben az esetben az átdolgozás munkáiba be kell vonni a kezdeményezőt.
(2) A rendelet-tervezetet beterjesztés előtt a végrehajtásban közreműködővel egyeztetni kell. Az egyeztetés tényéről, eredményéről az előterjesztő tájékoztatja a képviselő-testületet.
36. A rendelet tervezetek társadalmi egyeztetése
40.§ (1) Társadalmi egyeztetésre kell bocsátani a rendelettervezetet és annak indoklását (a továbbiakban rendelettervezet). A társadalmi egyeztetés a rendelettervezet természetes személyek, valamint nem állami és nem önkormányzati szervek által történő véleményezésére terjed ki (a továbbiakban társadalmi egyeztetés).
(2) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani a helyi adókról, a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról szóló rendeletek tervezeteit.
(3) Nem bocsátható társadalmi egyeztetésre a rendelettervezet, ha az egyeztetés Felsőörs község különösen fontos pénzügyi, természetvédelmi, környezetvédelmi vagy örökségvédelmi érdekeinek védelmét veszélyeztetné.
(4) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani a rendelettervezetet, ha annak sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik.
(5) A rendelettervezet társadalmi egyeztetésre bocsátásáért, annak lefolytatásáért, és a beérkezett vélemények feldolgozásáért a jegyző megbízásából a kirendeltség-vezető tartozik felelősséggel.
41.§ (1) A társadalmi egyeztetés lefolytatása érdekében közzé kell tenni a társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelettervezetet. A rendelettervezettel együtt közzé kell tenni a jogalkotásról szóló törvényben meghatározott előzetes hatásvizsgálat összefoglalóját is.
(2) A társadalmi egyeztetés formája az önkormányzat honlapján megadott elektronikus elérhetőségen keresztül biztosított véleményezés. A honlapon megadott elektronikus levélcímen keresztül bárki véleményt nyilváníthat a rendelettervezetről.
(3) A névtelenül beérkezett véleményeket – azok figyelembe vétele nélkül – törölni kell. A vélemények beérkezéséről visszaigazolást kell küldeni.
(4) A beérkezett véleményeket, a véleményező nevét és elektronikus levélcímét legkésőbb a véleményezett rendelettervezet hatálybalépésétől számított egy évig kezeli az önkormányzat. Amennyiben a véleményezett rendelet nem lép hatályba, a véleményező nevét és elektronikus levélcímét legkésőbb a vélemény beérkezését követő fél éven belül törölni kell.
(5) A véleményező adatainak kezeléséhez szükséges hozzájárulás a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben foglalt vélelem szerint megadottnak kell tekinteni. E tényre és a véleményező adatait érintő adatkezelés szabályaira a vélemény megadása előtt a véleményező figyelmét megfelelően fel kell hívni.
42.§ (1) A rendelet tervezetet a honlapon úgy kell közzétenni, hogy a tervezet céljához és hatályba lépéséhez igazodóan megfelelő idő álljon rendelkezésre a tervezet érdemi megítéléséhez és a vélemények kifejtéséhez, továbbá a rendelet előkészítőjének arra, hogy a beérkezett véleményeket, javaslatokat érdemben mérlegelhesse.
(2) A rendelet tervezet előkészítéséért felelőst egyedi válaszadási kötelezettség nem terheli.
(3) A rendelettervezet képviselő-testülethez történő benyújtását követő 15 napon belül a jegyző a beérkezett véleményekről, valamint az elutasított vélemények esetében tipizált összefoglalót készít, amelyet a honlapon a véleményezők listájával együtt 30 napra közzétesz.
43.§ A rendelet hatályba lépését követően legalább fél év elteltével az önkormányzat honlapján legalább 60 napon keresztül megfelelő elérhetőséget kell biztosítani arra, hogy a rendelet hatályosulásával kapcsolatos észrevételeket, problémákat, valamint a rendelet módosításával kapcsolatos javaslatokat bárki jelezhesse a rendelettervezet előkészítőjének.
37. A rendelettervezet tárgyalása
44.§ (1) Amennyiben a rendelet-tervezet tárgyalásra alkalmas, előzetes törvényességi vizsgálata megtörtént, a polgármester, kivételesen a jegyző vagy megbízásából a kirendeltség-vezető (köztisztviselőket, hivatal működését érintő rendeletek) köteles a soron következő ülésre azt beterjeszteni.
(2) A képviselő-testület a rendelettervezeteket általában egy olvasatban tárgyalja.
(3) Az első olvasat tárgyalásakor a képviselő-testület - polgármesteri, vagy képviselői indítvány alapján - dönthet a rendelet második olvasatban történő megalkotásáról. A második olvasatú tárgyalásra a képviselő-testület által elfogadott módosító javaslatok alapján átdolgozott tervezetet kell a képviselő-testület elé terjeszteni.
(4) A rendeletalkotás folyamatának szabályai értelemszerűen irányadók az önkormányzati rendelet módosítására is.
38. Az önkormányzati rendeletek kihirdetése
45.§ (1) A rendelet kihirdetéséről a jegyző megbízásából a kirendeltségvezető a rendeletnek a Faluház hirdetőtábláján való kifüggesztésével gondoskodik. A kihirdetés helyben szokásos módja a Faluház hirdetőtábláján történő kifüggesztés. A rendelet kihirdetésével egyidejűleg a jegyző megbízásából a kirendeltségvezető gondoskodik a rendeletnek az önkormányzat honlapján történő közzétételével.
(2) A rendeletmódosítások kihirdetésére, közzétételére értelemszerűen irányadók a rendelet kihirdetésére vonatkozó szabályok azzal, hogy a lakosságot a hatályon kívül helyezett rendelkezések, módosítások tartalmának lényegéről is tájékoztatni kell.
(3) Az önkormányzati rendeletek számozására a határozatok számozására vonatkozó szabályok az irányadók. Jelölése: „Felsőörs község Önkormányzatának ...../200... (.... hó ... nap) önkormányzati rendelete”.
39. Jegyzőkönyv
46.§ (1) A képviselő-testület és bizottságai üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A képviselő-testület ülésén elhangzottakat hangfelvétellel is rögzíteni kell.
(2) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.
(3) A nyílt ülésről készült jegyzőkönyvet 1 példányban kell elkészíteni, mely a Közös Önkormányzati Hivatal Kirendeltségének irattárába kerül.
(4) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvet 1 példányban kell készíteni.
(5) A jegyzőkönyv elektronikus példányát a jegyző megbízásából a kirendeltségvezető az ülést követő 15 napon belül köteles megküldeni a Veszprém Megyei Kormányhivatalhoz a jegyzőkönyv mellékleteivel együtt.
(6) A jegyzőkönyv minden oldalát folyamatos sorszámozással kell ellátni és a lapokat olyan módon kell összefűzni, hogy az okirat sérelme nélkül ne legyen megbontható. Az összefűzött jegyzőkönyvet hátoldalán önkormányzati bélyegzővel ellátott záró cédulával kell ellátni.
40. A jegyzőkönyv tartalma
47.§ (1) A jegyzőkönyv tartalmazza:
a) az önkormányzat nevét, ülés helyét, idejét és az ülés jellegét,
b) a megjelent képviselők és a távolmaradók nevét,
c) a meghívottak nevét, a tanácskozási joggal résztvevők nevét,megjelenésük tényét
d) a lakosság részéről megjelentek száma,
e) az ülés megnyitásának időpontját,
f) az ülés határozatképességét,
g) a napirend előtti felszólalásokat,
h) a javasolt, az elfogadott és a tárgyalt napirendet,
i) az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásuk, továbbá az ülésen elhangzottak lényegét, illetve kérelemre a szó szerint elhangzottakat,
j) a szóban előterjesztett, vagy a módosítások után megfogalmazott határozati javaslatot,
k) a határozathozatal módját, a döntéshozatalban részt vevők számát,
l) a szavazás számszerű eredményét, továbbá külön indítványra a kisebbségi véleményt,
m) a döntésből kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát,
n) határozat számát és utalást arra, hogy a hiteles szöveg a jegyzőkönyv melléklete,
o) az önkormányzati rendelet tárgyát és utalást arra, hogy a hiteles szöveg a jegyzőkönyv melléklete,
p) az elnök esetleges intézkedéseit,
q) a jegyző vagy megbízásából a kirendeltségvezető esetleges törvényességi észrevételeit,
r) az ülésen történt fontosabb eseményeket,
s) az interpellációkat, kérdéseket, bejelentéseket, az ezekre adott válaszokat és az
elfogadással kapcsolatos nyilatkozatokat, testületi döntéseket,
t) az ülés bezárásának (félbeszakadásának) idejét,
u) a polgármester, jegyző és a kirendeltségvezető aláírását, az önkormányzat bélyegző lenyomatát.
(2) A jegyzőkönyv mellékletei:
a) meghívó,
b) írásos előterjesztések, interpellációk,
c) jelenléti ív,
d) titkos szavazás jegyzőkönyve,
e) név szerinti szavazás szavazási íve,
f) a képviselő írásban benyújtott hozzászólása,
g) a jegyző vagy megbízásából a kirendeltségvezető törvényességi észrevétele,
h) az önkormányzati rendelet hiteles szövege,
i) az ülésen ismertetett levél, egyéb irat fénymásolata.
(3) A jegyzőkönyv tartalmára, mellékleteire vonatkozó szabályokat értelemszerűen a zárt ülés jegyzőkönyvére és a bizottsági ülésekről készített jegyzőkönyvekre is alkalmazni kell.
41. Jegyzőkönyvi kivonat
48.§ A jegyzőkönyvből az ülés után az érdemi határozatok teljes szövegét tartalmazó kivonatot kell készíteni, melyet meg kell küldeni a döntéssel érintetteknek, a végrehajtásban résztvevőknek és a felelősöknek, valamint a képviselőknek.
42. A jegyzőkönyvbe betekintés szabályai
49.§ (1) A jegyzőkönyvet a Közös Önkormányzati Hivatal Kirendeltségén - a zárt ülés jegyzőkönyvének kivételével- az állampolgárok megtekinthetik.
A zárt ülés jegyzőkönyvét az érintettek és meghatalmazottjuk tekintheti meg. A betekintést a jegyző megbízásából a kirendeltségvezető engedélyezi.
A jegyzőkönyvről a képviselőknek kérésre másolatot kell kiadni.
(2) A zárt ülésen hozott döntések lényegét - a zárt ülésre vonatkozó szabályok sérelme nélkül - a következő nyilvános testületi ülésen röviden nyilvánosságra kell hozni.
(3) A képviselő-testület nyilvános üléséről készült hangfelvételről a képviselő másolatot készíthet.
(4) A jegyzőkönyv, illetve a hangfelvétel hivatalos megkeresésre a bíróságnak és más hatóságnak kiadható.
(5) A képviselő-testület üléséről készült hangfelvételt egy évig kell megőrizni.
(6) Amennyiben a képviselő-testület a nyilvános üléséről filmfelvételt készíttet nyilvános közlés céljából, akkor a filmfelvétel szerkesztésének elveit a képviselő-testület minősített többséggel elfogadott határozatban állapítja meg.
43. A képviselők jogállása
50.§ (1) A képviselő jogait és kötelezettségeit Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény és e rendelet határozza meg.
(2) Sürgős, azonnali intézkedést igénylő ügyben kezdeményezheti a Közös Önkormányzati Hivatal intézkedését.
(3) A képviselő a képviselői munkája ellátásához szükséges tájékoztatást, iratbetekintést, ügyviteli közreműködést a jegyzőtől igényelheti.
(4) A képviselő a Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselőinek utasítást nem adhat, magántermészetű ügyekben ügyviteli segítséget nem igényelhet.
(5) A képviselőt a polgármester, a jegyző kötelesek munkaidőben soron kívül fogadni.
(6) A képviselő köteles:
a) tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában,
b) írásban vagy szóban előzetesen bejelenteni, ha a képviselő-testület vagy a bizottság
ülésén való részvételben akadályoztatva van,
c) a tudomására jutott szolgálati és hivatali titkot megőrizni,
d) olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre,
e) a személyes érintettségét bejelenteni.
(7) A képviselő, a bizottság nem képviselő tagja a jogszabályi előírásoknak megfelelően köteles megtartani a tudomására jutott állami és szolgálati titkot, valamint köteles figyelembe venni az Alaptörvénynek, a Polgári Törvénykönyvnek a magántitokra, továbbá a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló. törvény a szabályait.
44. Képviselői kérdés
51.§ A képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármestertől (az alpolgármestertől) a jegyzőtől, vagy megbízásából az ülésen jelen lévő kirendeltségvezetőtől, a bizottság elnökétől, önkormányzati ügyekben legfeljebb három percben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen legfeljebb három percben - vagy legkésőbb 30 napon belül írásban - érdemi választ kell adni.
45. A képviselők költségtérítése és juttatása
52.§ (1) A képviselőket, bizottsági tagokat megillető juttatások körét külön önkormányzati rendelet szabályozza.
(2) Meg kell vonni az önkormányzati képviselői tiszteletdíjat, ha az önkormányzati képviselő 6 hónap alatt legalább 2 képviselő-testületi vagy 2 bizottsági ülésről igazolatlanul hiányzik.
(3) Meg kell vonni a bizottság nem képviselő tagjának tiszteletdíját, ha a bizottsági tag 6 hónap alatt legalább 2 bizottsági ülésről igazolatlanul hiányzik.
(4) A tiszteletdíj megvonásának mértéke 2 havi tiszteletdíj.
(5) Az önkormányzati képviselő és a bizottsági tag a képviselő-testületi vagy bizottsági ülésről igazolatlanul hiányzik, ha távollétét nem igazolja.
(6) Az önkormányzati képviselő és a bizottsági tag képviselő-testületi vagy bizottsági ülésről történő távolléte igazoltnak minősül akkor, ha a távollétet a képviselő, bizottsági tag legkésőbb az ülést megelőző munkanapon írásban bejelenti a Közös Önkormányzati Hivatal Kirendeltségén. Írásban tett bejelentésnek minősül az önkormányzat központi email címére (onkormanyzat@felsoors.hu) megküldött elektronikus levél is.
46. A bizottságok feladatai, létrehozásuk és jogállásuk
53.§ (1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére és ellenőrzésére, továbbá az átruházott hatáskörök gyakorlására bizottságokat hozhat létre.
(2) A képviselő-testület határozza meg bizottságai szervezetét és választja meg bizottságait.
(3) A képviselő-testület önkormányzati ügyekben döntési jogot adhat bizottságainak és a bizottság döntését felülvizsgálhatja, önkormányzati rendeletben hatósági hatáskört állapíthat meg bizottságának.
(4) A bizottságok egymással mellérendeltségi viszonyban álló választott testületi szervek.
47. A képviselő-testület állandó bizottságai
54.§ (1) A képviselő-testület Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben és e rendeletben meghatározott önkormányzati feladatok ellátására, határozatlan időre állandó bizottságokat hoz létre.
(2) A képviselő-testület állandó bizottságait a szervezeti és működési szabályzat 5. melléklete, az állandó bizottságok tagjainak névsorát az 5. függelék tartalmazza.
48. Az ideiglenes bizottság
55.§ (1) A képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladat elvégzésére ideiglenes bizottságot hozhat létre.
(2) Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart. A jelentés elfogadásával a bizottsági tagság külön felmentés nélkül megszűnik.
(3) Az ideiglenes bizottság létrehozására, működésére az állandó bizottság megalakítására, működésére vonatkozó szabályok az irányadók.
49. A bizottságok megválasztásának részletes szabályai
56.§ (1) A képviselő-testület állandó bizottságai létszámáról, összetételéről, feladatköréről lehetőleg a képviselő-testület alakuló ülésén, vagy azt követő ülésén dönt.
(2) A bizottsági szervezet a képviselő-testület megbízatásának időtartama alatt bármikor módosítható, az ideiglenes bizottság állandó bizottsággá alakítható, a bizottság elnöke, tagja bármikor felmenthető.
57.§ (1) A bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a képviselők közül kell megválasztani. A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak.
A polgármester, az alpolgármester, a képviselő-testület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság elnöke, tagja.
(2) A bizottság elnökére és tagjaira javaslatot tehetnek:
a) polgármester
b) bármely képviselő,
c) az érintett bizottság
(3) Ha a bizottság elnöke lemond, vagy a képviselő-testület elnöki tisztségéből felmenti, a (2) bekezdés szerint az elnök személyére 30 napon belül a polgármester köteles javaslatot tenni.
(4) A bizottsági tagság (elnöki tisztség) megszűnése esetén a képviselő-testület haladéktalanul, de legkésőbb a tagság (elnöki tisztség) megszűnésétől számított 60 napon belül új tagot (elnököt) választ.
50. A bizottsági ülések előkészítése, az előterjesztések tartalmi
és formai követelményei
58.§ A bizottsági ülések előkészítéséről, a határozatok végrehajtásáról a bizottság elnöke és titkára gondoskodik.
51. A bizottsági ülések
59.§ (1) A bizottság ülésein gyakorolja hatáskörét.
(2) A bizottságok szükség szerint üléseznek.
(3) A bizottság üléseit az elnök, akadályoztatása esetén a helyettesítésével megbízott tag hívja össze úgy, hogy az érdekeltek a meghívót és az előterjesztéseket az ülést megelőzően legalább két munkanappal korábban megkapják, és a bizottság ülése illetve a képviselő-testület ülése között legalább 1 munkanap elteljen. Amennyiben a képviselő-testület ülésére hétfői napon kerül sor, azt megelőzően pénteki napon bizottsági ülés nem tartható. A bizottság ülésének időpontjáról és napirendjéről a község lakosságát a meghívónak a község hirdetőtábláin és az önkormányzat honlapján történő kifüggesztéssel kell értesíteni az ülést megelőző 5 nappal.
(4) Össze kell hívni a bizottság ülését, ha
a) azt a képviselő-testület megindokolt határozattal elrendeli,
b) a polgármester indítványozza,
c) a bizottság tagjainak több mint egynegyede a napirend megjelölésével
kezdeményezi.
(5) A meghívó egy példányát az írásbeli előterjesztéssel együtt a jegyzőnek is meg kell küldeni.
(6) A több bizottság feladatkörét is érintő ügy napirendre tűzéséről a bizottsági elnökök kötelesek egymást tájékoztatni és lehetőség szerint egymás ülésein a képviseletet biztosítani.
(7) A bizottsági elnökök megállapodhatnak adott napirend vagy napirendek együttes ülésen történő tárgyalásáról.
60.§ Ahol a szervezeti és működési szabályzat a bizottságok működésére nézve külön szabályokat nem tartalmaz, ott értelemszerűen a képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
52. Határozatképesség, határozathozatal, az ülés vezetése
61.§ (1) A bizottság akkor határozatképes, ha az ülésen a bizottsági tagoknak több mint a fele jelen van.
A határozatképtelen és a folytatólagos ülést 4 napon belüli időpontra ismételten össze kell hívni.
(2) A bizottság ülését az elnök - akadályoztatása esetén a bizottság által határozattal az elnök helyettesítésével megbízott képviselő-testületi tagsággal is rendelkező bizottsági tag -vezeti.
(3) A bizottság határozatát az elnök, akadályoztatása esetén a helyettesítésével megbízott, vagy a szervezési és ügyviteli feladatok ellátásával megbízott köztisztviselő kiadmányozza.
53. A bizottsági határozatok végrehajtása
62.§ (1) A bizottságot a bizottság döntései kötik.
(2) Nem hajtható végre a határozat, ha
a) bármely képviselő Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény szerint kezdeményezi az átruházott hatáskörben hozott önkormányzati ügyre vonatkozó bizottsági döntés képviselő-testületi felülvizsgálatát,
b) ha a polgármester a végrehajtást a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény alapján felfüggesztette,
c) ha a jegyző vagy megbízásából a kirendeltségvezető Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény alapján jogszabálysértést jelez, a jogszabálysértés kiküszöböléséig.
(3) Az a), b) pontok esetében a képviselő-testület döntésétől függően, a c) pont esetében a jogszabálysértés kiküszöbölése után kezdhető meg a határozat végrehajtása.
(4) Ha a bizottsági határozat képviselő-testületi felülvizsgálatát kezdeményezték, az ügyet a legközelebbi ülésen, - sürgősségi indítvány mellőzésével - szóbeli előterjesztésben is fel lehet venni a napirendek közé, illetve a polgármester az írásban beterjesztett napirendi javaslatát kiegészítheti.
54. A bizottsági ülés jegyzőkönyve
63.§ (1) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni.
A jegyzőkönyv tartalmára a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének tartalmára vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.
(2) A bizottsági ülésről készült jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a bizottság egy tagja írja alá. A bizottsági ülésről készült jegyzőkönyveket az elnök mellett a bizottsági tagok nevük kezdőbetűinek ABC sorrendjében írják alá, a bizottsági ülésen részt nem vevő bizottsági tagot az aláírás során figyelmen kívül kell hagyni.
(3) A jegyzőkönyvet az ülés időpontját követő nyolc napon belül meg kell küldeni a polgármesternek és a jegyzőnek, vagy meg bízásából a kirendeltségvezetőnek.
A jegyzőkönyv Veszprém Megyei Kormányhivatal vezetőjének 15 napon belül történő megküldéséről a jegyző vagy megbízásából a kirendeltségvezető gondoskodik.
55. A bizottságok feladat- és hatásköre
64.§ (1) A bizottságok feladat- és hatáskörét a szervezeti és működési szabályzat 1. melléklete tartalmazza. A bizottságok feladat és hatáskörébe tartozó előterjesztések csak az érintett bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testület részére. A bizottság állásfoglalása mellőzhető a képviselő-testület rendkívüli ülésen történő tárgyalás esetén, ha a rendkívüli ülés összehívására azért került sor, mert a napirend tárgyalására halaszthatatlan ügyben kerül sor, és a képviselő-testület rendes ülését megvárni nem lehet.
(2) A rendelet 4. melléklete tartalmazza azokat az előterjesztéseket, amelyeket a bizottságok nyújtanak be.
56. A képviselő-testület és a bizottságok kapcsolata
65.§ (1) A bizottság a képviselő-testület igénye szerint végzi munkáját, tevékenységéről a képviselő-testületet felhívása alapján beszámol a képviselő-testület részére.
(2) A bizottságok kötelesek tevékenységüket összehangolni.
66.§ (1) A Közös Önkormányzati Hivatal belső munkaszervezeti egységei szakmai tevékenységük keretei között
a) a bizottság igénye szerint részt vesznek a bizottság elé kerülő előterjesztések előkészítésében, valamint a döntések végrehajtásában,
b) döntésre előkészítik és a bizottság elé terjesztik azokat az ügyeket, amelyekben a hatáskört átruházás folytán a bizottság gyakorolja, majd gondoskodnak a határozatok végrehajtásáról,
c) tájékoztatják a bizottságot a bizottság munkáját érintő jogszabályváltozásokról, adatokról, eseményekről,
d) soron kívül tájékoztatják az érintett bizottságot minden olyan eseményről, amely a bizottság munkáját befolyásolja.
(3) A Közös Önkormányzati Hivatal Kirendeltségének köztisztviselői látják el a bizottsági működést segítő szervezési és ügyviteli (titkársági) feladatokat, a bizottsági elnök irányításával.
57. A polgármester
67.§ (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.
(2) A polgármester tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat, illetményét a jogszabálynak megfelelően határozattal rögzíti, megállapítja a polgármestert megillető egyéb juttatásokat.
(3) A polgármester lemondását az alpolgármesternek, alpolgármester hiányában a településgazdasági bizottság elnökének adja át vagy juttatja el.
(4) A polgármester tisztségének megszűnése esetén a munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, ezek hiányában a településgazdasági bizottság elnökének adja át.
58. A polgármester feladatai, a képviselő-testület,
a bizottságok és a Közös Önkormányzati Hivatal működésével kapcsolatban
68.§ A polgármester feladatai a képviselő-testület működésével összefüggésben különösen:
a) segíti és összehangolja a képviselők munkáját,
b) összehívja, szervezi és vezeti a képviselő-testület ülését,
c) képviseli az önkormányzatot,
69.§ (1) A polgármester feladatai a bizottságok működésével összefüggésben:
a) kötelező jelleggel indítványozhatja a bizottság összehívását,
b) figyelemmel kíséri a bizottságok működését, rendszeresen részt vesz a bizottsági üléseken,
c) kiadja kötelező érvénnyel a bizottságoknak tárgyalásra azokat az előterjesztéseket, amelyeknek előzetes bizottsági tárgyalását indokoltnak tartja,
d) felfüggeszti a bizottság határozatának végrehajtását, ha a határozat ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit,
e) negatív hatásköri összeütközésnél kijelöli az eljáró bizottságot.
(2) A polgármester a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében a Közös Önkormányzati Hivatal alapítására kötött megállapodás keretei között irányítja a hivatalt.
(3) A polgármester az önkormányzati, valamint államigazgatási feladatait, hatásköreit a Közös Önkormányzati Hivatal közreműködésével látja el.
59. Az alpolgármester
70.§ (1) Az alpolgármester megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.
(2) Az alpolgármester jogai és kötelezettségei a polgármestert helyettesítő minőségben azonosak a polgármesterével.
(3) Az alpolgármester feladatai:
- ellátja a polgármestertől közvetlenül kapott feladatokat,
- közreműködik a képviselő-testület elé kerülő előterjesztések kidolgozásában,
- segíti a képviselő-testület és a bizottságok munkáját, részt vehet üléseiken,
- részt vesz a képviselő-testület hatáskörébe tartozó egyes feladatok előkészítésében
(4) A társadalmi megbízatású alpolgármester hivatali munkarendje: minden hónap utolsó hetének csütörtökje 17.00-19.00 óráig és első hetének hétfője 17.00 – 19.00 óráig
60. A polgármester és az alpolgármester kapcsolata
71.§ (1) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.
(2) A polgármester és az alpolgármester feladataik ellátása során együttműködésre kötelesek.
(3) A polgármester megbízhatja az alpolgármestert egyes önkormányzati feladatok előkészítésével, végrehajtásával.
Az alpolgármester köteles a polgármesternek az előkészítés, végrehajtás körében adott utasításait betartani, eljárásáról, intézkedéseiről a polgármestert tájékoztatni.
(4) Az alpolgármester helyettesi minőségben csak a polgármester távollétében járhat el.
Az alpolgármester köteles a polgármester távollétében tett intézkedésekről a polgármesternek beszámolni.
61. A jegyző
72.§ A jegyző vagy megbízásából a kirendeltségvezető feladatai a képviselő-testület és a bizottságok működésével kapcsolatban:
a) A jegyző vagy megbízásából a kirendeltségvezető a képviselő-testület és a bizottság ülésén a szavazás előtt bármely javaslatot érintően törvényességi észrevételt tehet,
b) A jegyző vagy megbízásából a kirendeltségvezető gondoskodik a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről, amit a polgármesterrel együtt aláír. Gondoskodik a képviselő-testületi és bizottsági ülések jegyzőkönyvének felterjesztéséről.
c./ Gondoskodik arról, hogy az előterjesztések előzetes törvényességi vizsgálata a beterjesztés előtt megtörténjen.
62. A Közös Önkormányzati Hivatal
73.§ (1) A Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti tagozódását, munkarendjét és az ügyfélfogadás rendjét a hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
(2) A Közös Önkormányzati Hivatal részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzata tartalmazza, melyet a képviselő testület hagy jóvá.
63. Az önkormányzat vagyona és gazdálkodása
74.§ (1) Az önkormányzat vagyonával, valamint költségvetési bevételeivel és kiadásaival - közszolgáltatási feladatainak ellátása érdekében - önállóan gazdálkodik.
(2) Az önkormányzati vagyontárgyak számbavételének, elidegenítésének, megterhelésének, vállalkozásba vitelének, illetve más célú hasznosításának szabályait az önkormányzat vagyonrendelete és éves költségvetési rendelete tartalmazza.
75.§ (1) Az önkormányzat által fenntartott költségvetési szerv felsorolását – az általa ellátott feladatokkal (kormányzati funkciókkal) együtt – a rendelet 6. melléklete tartalmazza.
(2) Az önkormányzat által ellátott feladatok (kormányzati funkciók) felsorolását a rendelet 7. függeléke tartalmazza.
76.§ (1) Az önkormányzat közszolgáltatási feladatait elsősorban szervei és intézményei útján teljesíti.
(2) Az intézmény gazdálkodásáért annak vezetője tartozik felelősséggel.
(3) A Közös Önkormányzati Hivatal - mint költségvetési szerv és mint az önkormányzat költségvetésének végrehajtó szervezete - gazdálkodását a polgármester irányítja Közös Önkormányzati Hivatal alapításáról rendelkező megállapodás keretei között.
Pénzgazdálkodási hatásköreinek gyakorlását a polgármester a Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselőivel megoszthatja, ez a feladatmegosztás azonban felelősségét nem korlátozza.
A gazdálkodás körébe tartozó feladatmegosztást külön szabályzatba kell foglalni.
77.§ (1) A belső ellenőrzés kialakításáról, megfelelő működtetéséről és függetlenségének biztosításáról a jegyző gondoskodik külső szolgáltató bevonásával.
(2) A belső ellenőrzést végző személy vagy szervezet tevékenységét a jegyzőnek közvetlenül alárendelve végzi, jelentéseit közvetlenül a jegyzőnek küldi meg.
(3) A feladatellátás részletes szabályait a 8. függelék tartalmazza.
64. A lakossággal való kapcsolattartás szabályai
78.§ (1) A lakossággal való együttműködés, kapcsolattartás formái különösen:
a) helyi népszavazás
b) közmeghallgatás, falugyűlés
c) képviselői fogadóóra
(2) A képviselők igény esetén a Közös Önkormányzati Hivatal Kirendeltségén történő előzetes időpont egyeztetés alapján tartanak fogadóórát.
(3) A képviselő-testület - az éves költségvetésben meghatározott összeg erejéig - anyagilag is támogatja a lakossági önszerveződő közösségek, így különösen a helyi egyesületek, klubok, települési érdekeket szolgáló alapítványok, baráti társaságok működését, a községnek hírnevet szerző vagy azt öregbítő magánszemélyek tevékenységét, és velük együttműködik.
(4) A képviselő-testület a lakossággal való kapcsolattartás és a helyi közélet nyilvánosságának biztosítása érdekében segíti a folyamatosan működő közszolgálati tájékoztatási eszközök tevékenységét.
(5) Az önkormányzat hivatalos lapja: Felsőörsi Hírmondó (továbbiakban: faluújság). A faluújság megjelentetésével az önkormányzat eleget tesz tájékoztatási kötelezettségének, valamint elősegíti a település hely –és kultúrtörténetének ápolásával kapcsolatos feladatok ellátását is.
(6) Az önkormányzati lap alapítója és kiadója Felsőörs Község Önkormányzata. A faluújság ingyenes, működési költségeit a képviselő-testület a költségvetésében biztosítja.
(7) A faluújság szerkesztését az alábbi 5 tagú szerkesztőbizottság látja el:
a) szerkesztőbizottság elnöke: közösségszervező
b) szerkesztőbizottság tagjai:
ba) polgármester
bb) alpolgármester
bc) Humán bizottság elnöke
bd) Humán bizottság által választott egyik tagja.
(8) A szerkesztőbizottság ügyrendjét maga állapítja meg.
(9) A faluújság évente legalább 10 alkalommal jelenik meg.
(10) A faluújságnak tartalmazni kell különösen:
a) a közérdekű önkormányzati és közigazgatási információkat,
b) a fontosabb helyi társadalmi eseményeket.
(11) A faluújság a kiadások költségeinek csökkentése érdekében fizetett hirdetéseket is közölhet, a hirdetési tevékenység szervezése a szerkesztőbizottság feladata.
65. Helyi népszavazás
79.§ (1) A helyi népszavazás kitűzésére irányuló, a települési választópolgárok legalább 25 %-ának kezdeményezésére a képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást.
(2) A helyi választási iroda vezetője (a továbbiakban jegyző vagy megbízásából a kirendeltségvezető) az aláírásgyűjtő ív hitelesítésekor az aláírásgyűjtő ívre ráírja, hogy hány aláírás esetén lesz kötelező a helyi népszavazás kiírása.
(3) A jegyzőnek vagy megbízásából a kirendeltségvezető az aláírásgyűjtő ív hitelesítésével kapcsolatos döntését az önkormányzat hirdetőtábláján, a közterületeken elhelyezett információs táblákon és az önkormányzat hivatalos lapjában kell közzé tenni.
(4) A népszavazáson szereplő kérdés megfogalmazásába a képviselő-testület tagjait, a helyi választási bizottságot és a kezdeményezők által választott bizottságot is be kell vonni.
(5) A népszavazás elrendeléséről és a népszavazás időpontjának kitűzéséről szóló határozatot az önkormányzat hirdetőtábláján, a közterületen elhelyezett információs táblákon és az önkormányzat honlapján kell közzétenni.
(6) A képviselő-testület a népszavazásra feltett kérdés részleteiről, a döntés mellett és ellene szóló érvekről a választópolgárokat az önkormányzat honlapján tájékoztatja.
(7) A helyi népszavazáson a helyi választási bizottságba a kezdeményezést benyújtók egy megbízottat delegálhatnak.
66. Közmeghallgatás
80.§ (1) A képviselő-testület évente legalább egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen a résztvevők közérdekű kérdéseket intézhetnek a képviselő-testülethez, a képviselőkhöz és javaslatokat tehetnek.
(2) A közmeghallgatás meghívóját szórólap formájában a község valamennyi lakója részére a közmeghallgatást megelőzően egy héttel el kell juttatni.
(3) A közmeghallgatás levezetésére a képviselő-testület ülésvezetési szabályait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:
a) a közmeghallgatás valamennyi résztvevőjét megilleti a tanácskozás joga,
b) a feltett kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal válaszolni kell,
c) ha nincs mód az azonnali válaszadásra, vagy a válaszadás, az intézkedés más szerv hatáskörébe tartozik, a közérdekű bejelentések és javaslatok elintézéséről szóló törvény szabályai szerint kell eljárni.
(4) A kérdések, javaslatok alapján hozott döntésekről, tett intézkedésekről a képviselő-testületet és az önkormányzat honlapján a lakosságot is tájékoztatni kell.
67. Falugyűlés
81.§ (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetőleg a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében - az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása, a vélemények megismerése céljából - falugyűlést hívhat össze.
(2) A falugyűlést a polgármester vezeti.
(3) A gyűlésre meg kell hívni mindazokat, akiknek meghívása a képviselő-testület ülésére is kötelező, valamint a bizottságok képviselő-testületi tagsággal nem rendelkező tagjait.
(4) A falugyűlés időpontjáról, tárgyáról és helyéről az önkormányzat honlapján keresztül tájékoztatni kell a lakosságot, továbbá a falugyűlés meghívóját szórólap formájában a lakosság részére a falugyűlést megelőzően egy héttel el kell juttatni
(5) A falugyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek vezetéséről a jegyző vagy megbízásából a kirendeltségvezető gondoskodik.
68. Záró rendelkezések
82.§ (1) E rendelet a kihirdetését követő második napon lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat szervezeti és működési szabályairól szóló 10/2013. (IV.04.) önkormányzati rendelet.
Szabó Balázs dr. Hoffmann Gyöngyi
polgármester jegyző
Záradék:
A Szervezeti és Működési Szabályzat kihirdetésének napja: 2014. november 18.
dr. Hoffmann Gyöngyi
jegyző megbízásából:
dr. Könczöl Gábor
kirendeltségvezető
