Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 22/2016. (IX.13.) önkormányzati rendelete

Szentendre Város Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

2020.01.25.

(egységes szerkezetben a 24/2016. (X.17.), a 3/2017. (II.21.), a 14/2017. (IV.20.), a 30/2017. (IX.15.), a 44/2017. (XII.1.), a 12/2018. (IV.23.), a 21/2018. (X.16.), a 26/2018. (XI.19.), az 1/2019. (I.22.), 7/2019. (II.22.), a 25/2019. (VI.14.), a 29/2019. (X.31.), a 30/2019. (XI.14.), a 32/2019. (XII.13.), valamint az 1/2020. (I.24.) önkormányzati rendeletekkel)

Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország alaptörvényének 32. cikk (1) bekezdés d) pontja, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján Szentendre Város Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

Az Önkormányzat alapadatai

1. §

1. Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Szentendre Város Önkormányzat (továbbiakban: Önkormányzat).

2. Az Önkormányzat székhelye: 2000 Szentendre, Városház tér 3.

3. Az Önkormányzat működési területe: Szentendre város közigazgatási területe.

4. A képviselő-testület által létrehozott közös önkormányzati hivatal hivatalos elnevezése: Szentendrei Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal).

1. Az Önkormányzat jelképei

2. §

1. Az Önkormányzat jelképei: a címer és a zászló.

2. Az Önkormányzat címere: ovális alakú címerpajzsban, zöld dombon kék háttér előtt fehér, balra hátrafelé tekintő bárány áll. Jobb mellső lábával kereszt végződésű zászlónyelet tart, melyen vörös színű lobogó függ, középen fehér színű, egyenlő szárú kereszttel. A bárány fejét arany (sárga) színű glória övezi, dicsfénykör látható. Ugyancsak arany (sárga) színű a címerpajzsot körülvevő barokk keretdísz, melynek tetején leveles korona áll.

3. A város zászlaja: 1:2 oldalarányú arany (sárga) kék színű, amelyen az arany (sárga) szín felül (elöl) látható. A zászló középtengelyében a város címere látható, alatta „Szentendre” felirat arany (sárga) színnel. A zászló vége arannyal (sárga) rojtozott.

4. A (2)–(3) bekezdésben meghatározott címer és zászló alapítását és használatuk rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.

5. A polgármester és a jegyző hivatalos kör alakú pecsétjén középen Magyarország címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható:

a. Szentendre város polgármestere;

b. Szentendrei Közös Önkormányzati Hivatal Jegyző.

6. Jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában a képviselő-testület és szervei használhatják a hivatali bélyegzőknél az Önkormányzat címerét.

2. Az Önkormányzat városi ünnepei, nemzetközi kapcsolatai, kitüntetései, elismerő címei

3. §

¹(1) A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti ünnepeket és a hagyományos városi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse.

Ezen ünnepek a következők:

- Január első hétvégéje Újévi koncert

- Január 22. Magyar Kultúra Napja

- Február 14-ét követő vasárnap Szentendrei Hagyományőrző Nap (Balassi Bálint Emléknap)

- Március 15. Nemzeti ünnep - 1848/49-es forradalom és szabadságharc

- Május 1. Munka ünnepe

- Május utolsó vasárnapja Hősök napja

- Június 4. Nemzeti Összetartozás Napja

- Június első vasárnapja Pedagógus nap

- Június 24. Iván nap

- Június 25. Dr. Kucsera Ferenc Városi Emléknap

- Július harmadik hétvégéje Ister napok

- Augusztus 19. Szerb búcsú

- Augusztus 20. Nemzeti ünnep - Szent István ünnepe

- Augusztus utolsó hétvégéje Szentendre éjjel-nappal nyitva

- Október 6. Nemzeti gyásznap - Aradi vértanúk ünnepe

- Október 23. Nemzeti ünnep - 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója, a Köztársaság kikiáltásának napja

- November vége – December Adventi gyertyagyújtás

- December 15. Dumtsa Jenő emléktábla koszorúzás

- December 31. Új év köszöntő

1. Az Önkormányzat hivatalos (testvérvárosi) kapcsolatot tart fenn a rendelet 1. sz. függelékében felsorolt településekkel.

2. Az Önkormányzat képviselő-testülete Szentendre Város Díszpolgára Címet, pro urbe Emlékérmet és városi kitüntető díjakat adományoz. A címek, és városi kitüntető díjak adományozására vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendeletek határozzák meg.

II. Fejezet

Az Önkormányzat feladatai, a feladatellátás módja

4. §

1. Az Önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező közfeladatait. Az Önkormányzat a Magyarország helyi Önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) meghatározott feltételek fennállása esetén önként vállalhatja helyi közügyek önálló megoldását (továbbiakban: önként vállalt feladat).

2. Az önként vállalt feladat vállalásáról, vagy annak megszüntetéséről szóló javaslatról az érintett szakbizottság és a jogi kérdésekkel foglalkozó szakbizottság állást foglal.

3. A feladat önkéntes vállalását tartalmazó javaslatnak részletesen tartalmaznia kell a javasolt feladatellátás tartalmát, ellátásának számításokkal alátámasztott költségeit és ennek költségvetési fedezetét.

4. Az Önkormányzat által ellátott feladatok kormányzati funkciók szerinti besorolását a rendelet 2. sz. függeléke tartalmazza.

5. Az Önkormányzat önként vállalt feladatait a rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.

6. Az Önkormányzat közigazgatási területén az alábbi tevékenységek kizárólagos joggal felruházott közszolgáltatója az Önkormányzattal kötött közszolgáltatási szerződések alapján az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló, Cg.13-10-040159 cégjegyzékszámú Városi Szolgáltató Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság (2000 Szentendre, Szabadkai u 9.):

a. zöldfelület fenntartás a közterületeken és egyéb önkormányzati területeken;

b. az Önkormányzat tulajdonát képező vagy közfeladat ellátását szolgáló egyéb épületek karbantartása, üzemeltetése;

c. ²közétkeztetés az Önkormányzat fenntartásában lévő és a Gyvt. 21/A. § (3) bekezdés a) pont ab) alpontban meghatározott, a tankerületi központ, valamint az állami szakképzési és felnőttképzési szerv által fenntartott nem bentlakásos nevelési-oktatási intézményekben;

d. az Önkormányzat tulajdonában, fenntartásában álló közutak, közterületek, hidak illetőleg műtárgyaik, valamint pincék kezelése, fenntartása, üzemeltetése, ellenőrzése és vizsgálata, kivéve az igazgatási jellegű feladatok ellátását és a 30/1988. (IV. 21.) MT rendelet 27. § (3) bekezdés a) és b) pont szerinti feladatok ellátását;

e. belvízi vizek, felszínvizek és csapadékvizek elvezetési rendszerének üzemeltetése és karbantartása;

f. ³a köztisztaság és településtisztaság biztosítása;

g. közutakon, közterületeken közúti járművel történő várakozás (parkolás) biztosítása;

h. ár- és belvízvédelmi feladatok ellátása;

i. a választások, népszavazások lebonyolításához szükséges portaszolgálati, takarítási és szállítási feladatok ellátása.

7. Az Önkormányzat közigazgatási területén az alábbi tevékenység kizárólagos joggal felruházott közszolgáltatója az Önkormányzattal kötött közszolgáltatási szerződés alapján az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló, Cg. 13-09-108616 cégjegyzékszámú AQUAPALACE Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (2000 Szentendre, Kálvária út 16. C. ép.): szentendrei székhelyű általános iskolák tanulói részére biztosítandó térítésmentes úszásoktatáshoz kapcsolódó feladatok ellátása.⁴

8. Az Önkormányzat közigazgatási területén az alábbi tevékenység kizárólagos joggal felruházott közszolgáltatója az Önkormányzattal kötött közszolgáltatási szerződés alapján az Önkormányzat minősített többséget biztosító befolyásával bíró, Cg. 13-09-114063 cégjegyzékszámon nyilvántartott, Szentendre És Térsége TDM Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (székhelye: 2000 Szentendre, Dumtsa Jenő utca 22.): a helyi turizmus fejlesztése érdekében vállalt feladatok közül a Tourinform Iroda ( 2000 Szentendre, Dumtsa J. u. 22.) működtetése, helyi turisztikai marketing tevékenység elvégzése, imázsépítés, turisztikai marketing akciók lebonyolítása.⁵

9. Az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló, Cg. 13-09-131573 cégjegyzékszámú, Szentendrei Kulturális Központ Nonprofit Kft. (székhelye: 2000 Szentendre, Duna korzó 11/A.) által végzendő közszolgáltatási feladatokat Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének a közművelődésről szóló mindenkor hatályos rendelete tartalmazza.⁶

5. §

1. A képviselő-testület a feladatkörébe tartozó kötelező és önként vállalt közfeladatok ellátására - jogszabályban meghatározottak szerint - költségvetési szervet, gazdálkodó szervezetet, nonprofit szervezetet és egyéb szervezetet (a továbbiakban együtt: intézmény) alapíthat, továbbá közfeladat ellátási szerződést köthet természetes és jogi személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel. A képviselő-testület - amennyiben törvény kivételt nem tesz - kinevezi az intézmény vezetőjét.

2. A képviselő-testület az intézmények vezetőinek megbízása során az intézmény tevékenységi körére vonatkozó jogszabályi előírások alapján jár el.

3. A képviselő-testület a hatáskörébe tartozó kinevezéshez a kinevezés alapjául szolgáló képesítési előírásokon túlmenően további feltételeket írhat elő.

4. Az önkormányzati intézmények vezetőinek kinevezésére vonatkozó döntési javaslatot az érintett szakbizottság véleményezi.

III. Fejezet

A képviselő-testület és működése

6. §

A képviselő-testület a megválasztott önkormányzati képviselőkből és a polgármesterből áll (továbbiakban: képviselő-testület tagjai). A képviselő-testület tagjainak száma 15 fő. A képviselő-testület ülésrendjét a rendelet 3. sz. függeléke tartalmazza.

3. A képviselő-testület munkaterve

7. §

1. A képviselő-testület megbízatásának időtartamára szóló gazdasági programot és működésére vonatkozó éves munkatervet készít.

2. A képviselő-testület működésének alapja az éves munkaterv. A munkaterv-javaslatot a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé jóváhagyás céljából a képviselő-testület tárgyévet megelőző év decemberi rendes ülésére.

3. A polgármester biztosítja a képviselő-testület és a bizottságok munkatervei közötti összhang megteremtését.

4. A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni:

a. a képviselő-testület tagjaitól;

b. a képviselő-testület bizottságaitól;

c. az Önkormányzat fenntartásában álló költségvetési szervek vezetőitől;

d. az Önkormányzat tulajdonosi részesedésével működő gazdasági társaságok vezetőitől.

5. A munkaterv tartalmazza:

a. a tárgyidőszak fő feladatainak felvázolását és az előző évről áthúzódó napirendeket;

b. a testületi ülések tervezett időpontját, napirendjét, a napirendek előadóit, az előkészítésben részt vevő szervek vagy személyek megjelölését és az előterjesztések elkészítésének ütemtervét;

c. meghatározza azokat a témákat, amelyeket valamely bizottság nyújt be, illetve amelyhez bizottsági állásfoglalás kell.

4. A képviselő-testület ülése

8. §

1. A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.

2. Az alakuló ülést az Mötv.-ben meghatározottak szerint kell összehívni.

3. A képviselő-testület – július és augusztus hónap kivételével – havonta rendes ülést tart a munkatervében meghatározott munkanapokon 15.00 órai kezdettel, de azt a polgármester indokolt esetben ettől eltérő kezdettel is összehívhatja.

4. A polgármester rendkívüli ülést hív össze az Mötv.-ben meghatározott esetekben, valamint akkor, ha azt a feladatellátás, hatáskör-gyakorlás megkívánja, vagy más, időközben felmerülő ok azt szükségessé teszi. A rendkívüli ülés napját és kezdetét a polgármester határozza meg.

5. Amennyiben a képviselő-testület az elfogadott napirendi pontok megtárgyalását az ülés napján nem tudja befejezni, akkor a képviselő-testület által megállapított későbbi időpontban is folytatható az ülés, melyről egyszerű többségi döntés szükséges.

5. A képviselő-testület ülésének összehívása

9. §

1. A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze. A polgármester akadályoztatása esetén az általános alpolgármester jogosult az ülés összehívására. A polgármester és az általános alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését a jogi kérdésekkel foglalkozó szakbizottság elnöke hívja össze.⁷

2. A képviselő-testület ülésének javasolt napirendi pontjait a meghívó tartalmazza. A meghívót – a benyújtott előterjesztések figyelembe vételével – az ülés összehívója állítja össze és tesz javaslatot annak tartalmára.

3. A meghívó tartalmazza a testületi ülés helyét és idejét, a javasolt napirendi pontok tárgyát, típusát, a napirendi pontok előterjesztőinek és előkészítőinek megnevezését.

4. Az ülés összehívója indokolt esetben mellőzheti az arra jogosult által benyújtott előterjesztés meghívóba történő felvételét. A meghívóval együtt meg kell küldeni azon előterjesztések címét is, amelyek napirendre vételét az ülés összehívója mellőzte és a mellőzés indokairól is tájékoztatást kell adni.

5. A képviselő kérésére a meghívóval együtt meg kell küldeni az Önkormányzat működésével kapcsolatban a képviselő által megfogalmazott tájékoztatásra irányuló kérdést, levelet, javaslatot is.

6. ⁸⁹A meghívót, az előterjesztéseket és mellékleteiket legkésőbb a rendes ülést megelőző nyolcadik napon (amennyiben ez a nap szabadnapra vagy munkaszüneti napra esik, akkor az azt megelőző munkanapon), rendkívüli ülés esetében a megelőző munkanapon kell megküldeni a képviselő-testület tagjainak (a továbbiakban: postázás).

7. ¹⁰A rendes ülés meghívójával, előterjesztéseivel és azok mellékleteivel egyidejűleg az önkormányzat, az önkormányzat költségvetési szervei és gazdasági társaságai peres ügyeiről szóló, az önkormányzat megbízott ügyvédje által készített tájékoztatót is meg kell küldeni a képviselő-testület tagjai részére (a meghívó, az előterjesztések, azok mellékletei és a peres jelentés együtt: az ülés anyaga).

8. Az előterjesztések rendjére vonatkozó határidők betartásáért a jegyző a felelős.

10. §

1. ¹¹A képviselő-testület tagjai az ülés anyagát a meghívó elektronikus úton történő kiküldésével egyidejűleg zárt intranetes hálózaton keresztül kapják meg.

2. ¹²A képviselő-testület tagjai az ülés teljes anyagának saját tulajdonú elektronikus tárolóeszközre történő feltöltését a postázás napját követő munkanaptól munkaidőben a Hivatal Önkormányzati és Szervezési Irodáján kérhetik.

3. ¹³Amennyiben az ülés anyagának megküldését követően, de a képviselő-testület ülésének napját megelőzően további dokumentumok kerülnek feltöltésre a zárt, intranetes hálózatra, arról a képviselő-testület valamennyi tagja elektronikus üzenetet (sms vagy e-mail) kap.

4. ¹⁴Azon további dokumentumokat, amelyek a képviselő-testület ülésének napján kerülnek átadásra, papír alapon, a képviselő-testület ülésének kezdetét megelőzően, vagy a képviselő-testület ülése során, de még az érintett napirendi pont tárgyalását megelőzően kell átadni a képviselő-testület tagjai részére.

5. ¹⁵A képviselő-testület tagjai amennyiben az ülést megelőző napig jelzik, az ülés anyagát térítés ellenében papír alapon megkaphatják a Hivatal Önkormányzati és Szervezési Irodáján.

6. A képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és tervezett napirendjéről a jegyző a postázás napján, az Önkormányzat honlapján értesíti a lakosságot. Az Önkormányzat honlapján közzé kell tenni valamennyi előterjesztést és azok mellékleteit, kivéve azokat, amelyek zárt ülésen tárgyalandók, vagy amelyek esetében zárt ülés rendelhető el.

6. A képviselő-testület ülésére meghívandók köre

11. §

1. A képviselő-testület ülésén a képviselő-testület tagjain kívül az Mötv.-ben, valamint a (2) bekezdésben meghatározott személyek vesznek részt tanácskozási joggal.

2. ¹⁶A képviselő-testület ülésére a képviselő-testület tagjain kívül – ahhoz a napirendi ponthoz, amely érinti – tanácskozási joggal meg kell hívni:

a. az országgyűlési egyéni választókerületben megválasztott országgyűlési képviselőt;

b. a járási tiszti főorvost a szolgálatot érintő előterjesztés esetén;

c. a napirendi pont tárgya szerint illetékes szervezet képviselőjét az őt érintő napirendi pont megtárgyalásához;

d. a nemzetiségi Önkormányzatok elnökeit;

e. a könyvvizsgálót;

f. a személyi kérdés esetén az érintettet, illetve csak kivételes esetben egyéb olyan személyt, akinek jelenléte az ügy érdemi tárgyalása szempontjából szükséges;

g. Szentendrei Járásbíróság elnökét;

h. Szentendrei Járási Ügyészség vezetőjét;

i. Pest Megyei Kormányhivatal vezetőjét;

j. önkormányzati részesedéssel működő gazdasági társaságok vezetőit;

k. akit a polgármester valamely napirendi ponthoz kapcsolódóan megjelöl.

3. A (2) bekezdés szerinti tanácskozási joggal meghívottak a napirendi ponthoz a vita során két alkalommal szólhatnak hozzá, melynek időtartama mindösszesen három perc. Határozati javaslatot nem tehetnek.

4. A képviselő-testület ülésére tanácskozási jog nélkül meghívást kapnak:

a. a helyi média felelős szerkesztői;

b. azok, akiknek jelenlétét a polgármester szükségesnek tartja.

7. Az előterjesztések rendje

12. §

1. A képviselő-testülethez az előterjesztések kizárólag írásban nyújthatók be.

2. A képviselő-testülethez benyújtott előterjesztés formái:

a. döntést igénylő javaslat, amely rendeletalkotásra vagy határozathozatalra irányul,

b. sürgősségi indítvány

c. jelentés, beszámoló valamely feladat elvégzéséről, szerv, szervezet, intézmény megtett intézkedéséről

d. tájékoztató a folyamatban lévő ügyről, adott időszakban történt eseményekről, tudomásul vétele nem igényel határozathozatalt,

e. előterjesztés-kiegészítés, amennyiben az előzetesen megküldött előterjesztés, határozati javaslat, rendelet-tervezet módosítása szükséges.

3. Előterjesztésre jogosult önállóan vagy közösen:

a. polgármester

b. általános alpolgármester

c. ¹⁷

d. ¹⁸

e. önkormányzati képviselő

f. tárgykör szerint illetékes bizottság elnöke

g. jegyző

h. aljegyző

i. ¹⁹

j. ²⁰

4. A jegyző köteles az előterjesztést ellenőrizni és az előterjesztésben vagy a döntési javaslatoknál tapasztalt jogszabálysértés esetén azt a képviselő-testületnek jelezni.

5. A rendelet-tervezethez és a határozati javaslathoz a képviselő-testület ülésén szóban, azt megelőzően írásban módosító indítvány tehető. A módosító indítványnak egyértelműnek és világosnak, vagyis döntésre alkalmasnak kell lennie.

6. Formájától függetlenül az előterjesztés főbb elemei:

a) Első rész: Vezetői összefoglaló: Az előterjesztés tárgyának és a döntési javaslatoknak a rövid, lényegre törő bemutatása. Itt be kell mutatni az egyes döntési alternatívák költségvetésre gyakorolt, egy összegben megjelenített hatását valamint az előkészítő / előterjesztő döntésre vonatkozó javaslatát.

b) Második rész: Részletes indokolás:

ba) A tárgyalandó téma helyzetfeltáró, értékelő, tárgyilagos, tényszerű bemutatása, amennyiben a téma szerepelt már korábbi képviselő-testületi ülésen, milyen döntés született, illetve annak végrehajtása milyen szakaszban van.

bb) Az előterjesztés mutassa be az egyes döntési alternatívákat, a megvalósításukhoz szükséges személyi, tárgyi és anyagi feltételeket, valamint vegye számba az egyes megoldások mellett és/vagy ellene szóló érveket, indokokat. Ki kell térni az összes felmerült megoldási variáció várható hatásaira is.

bc) Itt kell szerepeltetni az előterjesztésben az egyes a döntési alternatívák költségvetésre gyakorolt rövid és hosszú távú hatásainak bemutatását.

bd) Amennyiben az előterjesztés elfogadásra javasolt szerződés-tervezetre hivatkozik, azt az előterjesztéshez csatolni kell.

be) Rendelet-tervezet esetén általános és részletes indokolást, valamint előzetes hatásvizsgálatot kell készíteni, amely tartalmazza:

a szabályozás célját és szükségességének indokát, a vonatkozó magasabb szintű jogforrásokra történő utalást;

a fejezetekhez – szükség szerint az egyes §-okhoz – fűzött elemzést, indoklást és a végrehajtás módját;

bf) Az előterjesztéshez mellékletek csatolhatók.

c) ²¹Harmadik rész: Határozati javaslat vagy rendelet-tervezet.

A határozati javaslatnak pontokba foglalva és pontonként megjelölve tartalmaznia kell:

- a képviselő-testület döntés-tervezetének világos és egyértelmű megfogalmazását;

- a végrehajtásért felelős személy vagy szerv megnevezését, melyre megjelölhető a polgármester, az általános alpolgármester, a jegyző, az aljegyző, a bizottság elnöke, önkormányzati intézmény vezetője, az önkormányzati részesedéssel működő gazdasági társaság vezetője és felügyelő bizottsága, könyvvizsgálója, ²² ²³

- a végrehajtás határidejét, mely egyúttal a jelentéstétel határideje is,

- a végrehajtásért közvetlenül felelős személy vagy szerv megnevezése, amelyre megjelölhető a Hivatal szervezeti egysége (iroda, csoport, referens) illetve az önkormányzati részesedéssel működő gazdaság társaság szervezeti egysége, ügyintézője.

d) Negyedik rész: Záradék:

da) Jegyző törvényességi észrevétele: az előterjesztéseket a törvényesség biztosítása érdekében a jegyző ellenőrzi, és kézjegyével látja el az alábbi záradékkal: „Az előterjesztés és a határozati javaslat / rendelet-tervezet törvényességi szempontból megfelel.” Amennyiben az előterjesztés vagy annak valamely része jogszabályba ütközik, akkor a jegyző az észlelt jogszabálysértésről indoklással ellátott törvényességi észrevételt tesz.

db) A Közgazdasági Iroda vezetője ellenőrzi az előterjesztést és pénzügyi ellenjegyzőként is eljár.²⁴ Amennyiben az előterjesztésnek pénzügyi vonzata van, az előterjesztésen szerepeltetni kell, hogy a költségvetésben – a költségvetési hely pontos megjelölésével – a fedezet rendelkezésre áll, melyet a gazdasági vezető aláírásával igazol. Az előterjesztésben szerepeltetni kell azt is, ha a döntésnek nincs az Önkormányzati költségvetésre hatása, melyet a gazdasági vezető aláírásával igazol.

7. A képviselő-testület bizottságai a feladatkörüket érintő, képviselő-testületi hatáskörbe tartozó döntések esetében a képviselő-testület rendes ülésére beterjesztett előterjesztéseket véleményezik, melynek elmaradása azonban nem zárja ki az előterjesztés képviselő-testület általi tárgyalását.

8. A képviselő-testület ülésének kezdetét megelőzően minden képviselőnek ki kell osztani papír alapon a bizottságok napirendi pontokkal kapcsolatos véleményét tartalmazó bizottsági határozatokat.

9. A jegyző a (10) bekezdésben foglaltak szerint gondoskodik a képviselő-testület által elfogadott határozatok végrehajtásáról.

10. A jegyző a határozat végrehajtásáért felelős és a végrehajtásért közvetlenül felelős részére megküldi a határozat kivonatát. A végrehajtásért felelős gondoskodik arról, hogy a határozat végrehajtási határideje lejártának napjáig tájékoztatást adjon a jegyzőnek a határozat végrehajtása érdekében tett intézkedéséről, annak eredményéről. Amennyiben a határozat nem került végrehajtásra, köteles ennek okát indokolni és megfelelő intézkedést kezdeményezni, szükség esetén határidő-hosszabbítást vagy a határozat visszavonását indítványozni. A lejárt határidejű határozatokról a határozat végrehajtásáért felelős személyek jelentései alapján a polgármester a képviselő-testület minden rendes ülésére jelentést készít, melynek elfogadásáról a képviselő-testület határozattal dönt.

8. A sürgősségi indítvány

13. §

1. Sürgősségi indítvány minden olyan előterjesztés, amely az előzetesen meghirdetett (meghívóban szereplő) napirend-tervezetben az előterjesztések között nem szerepelt, de legkésőbb a képviselő-testület ülésének napján a polgármesternél benyújtásra került, és az előterjesztő írásban kifejtett indoklással támasztja alá az előterjesztés sürgős tárgyalásának szükségességét.

2. A sürgősségi indítványt kezdeményezheti:

4 képviselő együttesen;

a polgármester;

az általános alpolgármester;

²⁵

²⁶

a bizottságok;

a nemzetiségi Önkormányzatok elnökei;

a jegyző;

az aljegyző;

²⁷

²⁸

3. A sürgősségi indítvány előterjesztője az indítvány sürgősséggel való megtárgyalásának indokát az indítványon köteles megjelölni.

4. A sürgősségi indítvány előterjesztője a napirend elfogadását megelőzően 3 percben indokolhatja a napirendre vétel szükségességét. A sürgősségi indítvány napirendre tűzéséről valamint tárgyalási sorrendjéről a képviselő-testület vita nélkül minősített többséggel dönt.

5. A sürgősségi indítvány megtárgyalásának nem előfeltétele az előterjesztésnek a képviselő-testület illetékes bizottságai által történő véleményezése.

9. A képviselő-testületi ülés vezetése

14. §

1. A Képviselő-testület ülését a polgármester vezeti. A polgármester tartós távolléte vagy akadályoztatása esetén az általános alpolgármester vezeti az ülést. A polgármester és az általános alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését a jogi kérdésekkel foglalkozó szakbizottság elnöke vezeti.²⁹

2. A képviselő-testület zárt ülést tart, illetve – minősített többségű döntéshozatallal – zárt ülést rendelhet el az Mötv.-ben meghatározott esetekben.

3. A zárt ülésen az Mötv.-ben meghatározott személyek vehetnek részt.

15. §

1. Az ülés megnyitásakor a polgármester számszerűen megállapítja a határozatképességet. A határozatképességhez legalább 8 fő jelenléte szükséges. A határozatképesség szempontjából a polgármester önkormányzati képviselő.

2. A polgármester az ülést az alábbiak szerint vezeti:

a) Az ülés megnyitását követően a sürgősségi indítványokat kell számba venni és a napirendre vételükről külön-külön szavazni.

b) A sürgősségi indítványok napirendre vételéről szóló szavazást követően a polgármester javaslatot tesz az ülés napirendjére, melyről a képviselő-testület minősített többséggel vita nélkül határoz. Az ülés napirendi pontjainak sorrendjére bármelyik képviselő javaslatot tehet. A napirend elfogadása előtt a napirendi pont előterjesztője az előzetesen jelzett napirendi pontot indokolás nélkül visszavonhatja.

c) Zárt ülés esetén gondoskodni kell a zárt ülés feltételeinek megteremtéséről. A zárt ülésen tárgyalandó napirendi pontokat lehetőség szerint az ülés végén kell megtárgyalni.

d) A képviselő-testület éves munkaterve szerinti rendes ülésein külön napirendi pontként szerepel a polgármester írásbeli tájékoztatója a két ülés között történt fontosabb városi eseményekről, valamint a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló jelentés.

e) A képviselő-testület éves munkaterve szerinti rendes ülésein megtárgyalja az átruházott hatáskörbe tett intézkedésekről szóló tájékoztatókat.

f. A képviselő-testület éves munkaterve szerinti rendes ülésein „Egyebek” címmel olyan napirendi pontot tart, amelynek során megtehető minden olyan képviselői, bizottsági, hivatali bejelentés, közlés, amely nem igényel határozati formában hozott döntést, továbbá minden olyan egyéb jellegű tájékoztató, mely a következő időszak munkáját érinti és amely nem minősül jelen rendelet szerinti interpellációnak, vagy kérdésnek. „Egyebek” címszó alatt önálló előterjesztést tárgyalni nem lehet.

3. A polgármester az egyes előterjesztések felett az elfogadott napirend sorrendjében nyitja meg a vitát, de javasolhatja egyes napirendi pontok összevont tárgyalását is, melyről a képviselő-testület ügyrendi javaslatként dönt.

4. ³⁰Indokolt esetben, így különösen a szükséges egyeztetések megtartására, vagy valamely előterjesztés részletesebb megismerése érdekében a polgármester a saját vagy a képviselő-testület bármely más tagja kezdeményezésére legfeljebb 15 perc időtartamra szünetet rendelhet el. Abban az esetben, ha a szünet tartására irányuló kezdeményezés ellenére a polgármester nem rendeli el a szünetet, akkor a kezdeményezésről ügyrendi javaslatként a Képviselő-testület dönt. A 15 percnél hosszabb időtartamú szünet elrendelésére irányuló ügyrendi javaslatról a képviselő-testület dönt.

10. Hozzászólások

16. §

1. ³¹A két ülés közötti tájékoztatóhoz a képviselő-testület tagjai egy alkalommal 1 percben kérdést tehetnek fel, amelyre a polgármester megadja a választ. Ha a kérdést feltevő nem elégedett a polgármester által megadott válasszal, jogában áll még egyszer ismételten – legfeljebb egy alkalommal egy percben – kérdést feltenni.

2. ³²A képviselő-testület tagjai a lejárt határidejű határozatokról szóló jelentésben foglaltakhoz egy alkalommal egy percben kérdéseket tehetnek fel, amelyre a polgármester megadja a választ.

A testület a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló jelentés elfogadásáról vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

3. ³³A képviselő-testület tagjai az átruházott hatáskör gyakorlóinak tájékoztatójában foglaltakkal kapcsolatban az előterjesztőnek egy alkalommal, egy percben kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előterjesztő megadja a választ.

4. Az írásbeli előterjesztést a napirendi pont előterjesztője a vita előtt szóban kiegészítheti. Ezt követően a bizottsági elnökök – egy alkalommal legfeljebb 5 perc időtartamban – tájékoztatást adhatnak a bizottság állásfoglalásáról abban az esetben, ha a bizottság által elfogadott állásfoglalás (bizottsági határozat) az adott előterjesztés határozati javaslatához, illetve az előterjesztett rendelet-tervezethez módosító javaslatot tartalmaz. A bizottság elnökeként az jogosult hozzászólni, aki az adott bizottsági ülést elnökként levezette és a hozzászólás csak a bizottság állásfoglalásának tartalmáról és annak indokairól szólhat.

5. ³⁴A napirendi pont vitája során a képviselő-testület tagjai összesen 2 alkalommal tehetnek fel kérdést, vagy hozzászólást (a továbbiakban együttesen: hozzászólás), melyek időtartama mindösszesen 5 perc. A polgármester, mint az ülés vezetője, valamint az előterjesztő, a vita során időbeli és számbeli korlátozás nélkül jogosult kérdést feltenni, hozzászólni, vagy a felmerült kérdésekre válaszolni.

6. Több előterjesztésre jogosult együttes előterjesztése esetén, az előterjesztők által az előterjesztésben megjelölt előterjesztőt illeti meg a korlátozás nélküli hozzászólás lehetősége. Az előterjesztésben megjelölt előterjesztő – a képviselő-testület ülésén való részvételének akadályoztatása esetén – a távollétéről szóló tájékoztatással egyidejűleg tájékoztatja a polgármestert a helyébe lépő, a korlátozás nélküli hozzászólásra jogosult előterjesztő-társa személyéről is.

7. A napirendi pont előterjesztőjének (többes előterjesztés esetén kijelölt előterjesztőjének) joga van a bizottsági javaslatok, illetve a vitában elhangzott módosító, kiegészítő határozati javaslatokat befogadni. A befogadott módosító indítványról külön nem kell szavazni.

8. A vita lezárása után a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

9. A módosító, vagy kiegészítő javaslatot annak előterjesztője határozathozatalra, illetve rendeletalkotásra alkalmas módon köteles megfogalmazni.

10. Miután több hozzászóló már nincs, illetve a képviselő-testület ügyrendi döntésével a vitát lezárta, a polgármester összefoglalja a vitában elhangzott javaslatokat. Az összefoglaló után a polgármester elsőként az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott – az előterjesztő által be nem fogadott – módosító, kiegészítő javaslatokat bocsátja szavazásra egyenként, majd az előterjesztésben szereplő – az előterjesztő saját módosításaival, vagy az előterjesztő által befogadott módosító indítványokkal kiegészített – határozati javaslatról dönt a testület.

11. A módosításokat, kiegészítéseket – az előterjesztő által befogadott módosítások kivételével – egyenként az elhangzás sorrendjében kell szavazásra bocsátani. Elfogadásához az előterjesztésben megjelölt minősítést kell alapul venni.

12. Az egymást kizáró határozati javaslatok esetében a szavazás során legtöbb – az előterjesztésben megjelölt minősítésnek megfelelő számú – támogató szavazatot kapó javaslatot kell a képviselő-testület által elfogadottnak tekinteni. Amennyiben a fentiek szerinti szavazáskor kettő, vagy ennél több javaslat is egyenlő számú támogató szavazatot kap, úgy ezen javaslatok esetében a szavazást meg kell ismételni és ebben az esetben a megismételt szavazás során legtöbb – az előterjesztésben megjelölt minősítésnek megfelelő számú - támogató szavazatot kapó javaslatot kell a képviselő-testület által elfogadottnak tekinteni.

13. ³⁵A képviselő-testület bármely tagja és az előterjesztő a szavazás megkezdéséig javasolhatja a napirendi pont napirendről történő levételét. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, minősített többséggel határoz.

14. A képviselő-testület a határozati javaslat elfogadásával határozatot hoz, a rendelet tervezet elfogadásával önkormányzati rendeletet alkot.

11. Ügyrendi javaslat

17. §

1. Ügyrendi javaslatnak tekintendő minden olyan észrevétel, megjegyzés, közlés, vagy egyéb javaslat, amely a képviselő-testületi ülés – SZMSZ-ben meghatározottaktól eltérő vagy azzal ellentétes – vezetésére, rendjére és a szavazás módjára vonatkozik, ebbe beleértve különösen a vita lezárására vonatkozó javaslat megtételét is.

2. Ügyrendi hozzászólás keretében a napirendi ponthoz érdemi észrevétel, javaslat nem tehető.

3. Az ügyrendi javaslatról a képviselő-testület az ügyrendi javaslat megtételét követően azonnal, egyszerű többséggel dönt.

4. A vita lezárásáról szóló ügyrendi döntést követően még valamennyi, hozzászólási szándékát az ügyrendi döntésig jelző és az ügyrendi döntésig az adott napirendi ponthoz kapcsolódó hozzászólási jogát még ki nem merítő jelentkező elmondhatja a hozzászólását, ezt követően a képviselő-testület érdemi döntést hoz.

12. Interpelláció, kérdés

18. §

1. A képviselő-testület tagjai a képviselő-testület rendes üléseire önkormányzati ügyben a polgármesternek, az általános alpolgármesternek, a bizottság elnökének, a jegyzőnek címezve kérdést tehetnek fel, valamint a polgármesternek, az általános alpolgármesternek és a jegyzőnek címezve interpellációt nyújthatnak be. ³⁶³⁷

2. A kérdést és az interpellációt írásban a Hivatal Önkormányzati és Szervezési Irodájának vezetője és a polgármesteri titkárság e-mail címére kell eljuttatni.

3. ³⁸A benyújtott interpellációkat és kérdéseket és az arra adott írásbeli válasszal együtt a képviselő-testület minden tagja megkapja. Az interpelláló vagy kérdező – amennyiben igényli – azt szóban megismételheti, de a benyújtott interpellációtól és kérdéstől szóban eltérni nem lehet.

4. Az interpellációt és a kérdést a képviselő-testület rendes ülését megelőző harmadik napon (amennyiben ez a nap szabadnapra vagy munkaszüneti napra esik, akkor az azt megelőző munkanapon) 12.00 óráig kell benyújtani a polgármesternél. Az interpellációnak és kérdésnek tartalmaznia kell a vele kapcsolatos tények és körülmények közlését.

5. Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik. Amennyiben az interpellációra adott választ az interpelláló nem fogadta el, az interpelláció elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

6. Amennyiben a képviselő-testület nem fogadja el az interpellációra adott választ, akkor azt – az interpelláló javaslata alapján egyszerű többséggel hozott döntéssel – további vizsgálat céljából az interpelláció tárgya szerinti illetékes szakbizottság elé utalja. A vizsgálatban az interpelláló képviselő részt vehet. A képviselő-testület az interpelláció tárgyalását a szakbizottság vizsgálatának eredményéről szóló bizottsági határozat elfogadását követő ülésén napirendre tűzi. A bizottsági jelentés alapján az interpellációra adott válasz elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt. Amennyiben a képviselő-testület megerősíti korábbi elutasító döntését, a bizottságot intézkedési javaslat kidolgozására kéri fel.

7. Amennyiben a feltett interpelláció vagy kérdés a címzett részéről a képviselő-testületi ülésen nem válaszolható meg, akkor a címzett az ülést követő 15 napon belül írásban köteles választ adni az interpellálónak vagy kérdezőnek. A polgármester gondoskodik az írásban adott válasznak a képviselő-testület tagjai részére való eljuttatásáról. A válasz benyújtását követő ülésen az interpellációt tárgyalni kell.

8. Abban az esetben, ha az interpelláló a következő ülésen nincs jelen és magát nem mentette ki, a képviselő-testület dönt a válasz elfogadásáról. Igazolt távollét esetén a legközelebbi olyan ülésen kell dönteni, amelyen az interpelláló jelen van.

9. A kérdések és interpellációk tárgyalására az ülés elején kerül sor a meghirdetett napirendi pontok előtt.

13. Határozathozatal és a szavazás rendje

19. §

1. A képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt vagy titkos szavazással hozza, a nyílt szavazás név szerinti szavazás is lehet.

2. Szavazni személyesen „igen”-nel, „nem”-mel vagy „tartózkodom”-mal lehet.

3. A döntéshozatal főszabályként gépi úton nyílt szavazással történik. A nyílt szavazás szavazatszámláló rendszer alkalmazásával, vagy – amennyiben a szavazatszámláló rendszer meghibásodott – kézfelemeléssel történik.

4. A polgármester a szavazás megkezdése előtt a szavazatszámláló rendszer működésének ellenőrzésére próbaszavazást rendelhet el. A képviselő-testület tagja a szavazás eredményének kihirdetése előtt jelezni köteles, ha a szavazatát a gép nem vette figyelembe. A műszaki hiba miatt vagy a képviselő-testület tagja által kifejezetten jelzett téves szavazás esetében a megismételt szavazás elrendeléséről a képviselő-testület ügyrendi kérdésként dönt.

5. A szavazatszámlálást, a szavazatok arányának (igen, nem, tartózkodás) megjelölésével a szavazatszámláló rendszer végzi és megjeleníti az elektronikus kijelzőn. A szavazás eredményét a polgármester kihirdeti.

6. A szavazatszámláló rendszer működésének meghibásodása esetén a kézfeltartással történő nyílt szavazás eredményét, a szavazatok arányát (igen, nem, tartózkodás) a polgármester állapítja meg.

7. Ha nincs meg az egyszerű többségű döntéshozatalnál a jelenlévő, illetve a minősített többségű döntéshozatalnál a megválasztott képviselők több mint a felének javaslatot támogató szavazata, akkor elutasító döntés születik.

8. A gépi szavazás adatai a jegyzőkönyv részét képezik.

9. Személyi kérdés, így különösen választás, kinevezés, intézményvezetői megbízás, kitüntető díj adományozása esetén a nyílt vagy a titkos szavazás az alábbiak szerint történik:

a. Amennyiben egy jelölt van, a szavazás akkor eredményes, ha a jelölt eléri a minősített többséget.

b. Amennyiben a jelöltek száma 2 vagy több fő, a szavazás az alábbiak szerint történik:

ha az egyik jelölt eléri a minősített többséget, a szavazás eredményes,

ha több jelölt is eléri a minősített többséget és nincs szavazategyenlőség, közülük a több szavazatot elért jelölt esetén eredményes a szavazás

ha több jelölt is eléri a minősített többséget és közöttük szavazategyenlőség van, közöttük ismételt szavazásra kerül sor,

amennyiben egyik jelölt sem éri el a minősített többséget, vagy szavazategyenlőség esetén a megismételt szavazás során ismét szavazategyenlőség alakul ki, akkor a szavazás eredménytelen.

10. Amennyiben az előterjesztés több határozati javaslatot tartalmaz, azokat a polgármester külön-külön vagy egyben is szavazásra bocsáthatja. Bármely önkormányzati képviselő kezdeményezheti a határozati javaslatokról vagy azok egyes pontjairól való külön szavazást. A polgármester a kezdeményezésnek megfelelően köteles a döntési javaslatokat szavazásra bocsátani.

14. Titkos szavazás

20. §

1. A Képviselő-testület az Mötv.-ben meghatározott esetekben titkos szavazást tart, az Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben titkos szavazást tarthat.

2. A törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén a titkos szavazás elrendelését bármely képviselő indítványozhatja, melyről a képviselő-testület minősített többséggel dönt.

3. Nem gépi úton történő titkos szavazás lebonyolításához a képviselő-testület 3 tagú szavazatszámláló bizottságot (elnök és 2 tag) hoz létre.

4. A nem gépi úton történő titkos szavazás lebonyolításához szavazólapokat, borítékokat és urnát kell biztosítani.

5. A titkos szavazás szavazólapját a szavazatszámláló bizottság állítja össze, amely tartalmazza:

a) a határozati javaslato(ka)t,

b) a szavazó döntésének egyértelmű kinyilvánítására szolgáló jelzést,

c) a Hivatal bélyegzőjének lenyomatát.

6. A képviselők a szavazólapot a szavazatszámláló bizottság elnökétől kapják meg, és kitöltés után saját kezűleg helyezik az urnába.

7. A titkos szavazás eredményéről a szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyvet készít. A szavazás eredményét a szavazási arány ismertetésével a szavazatszámláló bizottság elnöke hirdeti ki.

15. Név szerinti szavazás

21. §

1. Nyílt szavazás esetén a szavazás megkezdése előtt, a képviselő-testület legalább 4 tagjának erre irányuló indítványára, név szerinti szavazást kell tartani. Név szerinti szavazást kell tartani a képviselő-testület – megbízatásának lejárta előtti – feloszlatásának kimondásáról is.

2. Nem lehet név szerinti szavazást tartani a bizottságok létszáma és összetétele tekintetében, valamint ügyrendi javaslatot tartalmazó kérdésekben.

3. Név szerinti szavazásnál a jegyző abc sorrendben szólítja fel a testület tagjait, hogy nyilvánosan mondják be szavazatukat. A megszólított képviselő „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” nyilatkozattal szavaz. A jegyző a szavazást a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét – névsorral együtt – átadja a polgármesternek. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz csatolni kell.

16. A döntéshozatal

22. §

1. Egyszerű többségű döntéshozatal: a javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselő-testületi tagok több mint a felének „igen” szavazata szükséges.

2. Minősített többségű döntéshozatal: a javaslat elfogadásához a képviselő-testület tagjai több mint a felének „igen” szavazata szükséges (8 szavazat).

3. Az Mötv. 50. §-ában és egyéb jogszabályokban meghatározottakon kívül a következő ügyek eldöntéséhez szükséges minősített többség:

1. a képviselő-testület – megbízatásának lejárta előtti – feloszlatásának kimondása;

2. önkormányzati kitüntetések alapítása;

3. önkormányzati tulajdonba kerülő vagy a törvény alapján odatartozó vagyontárgyak elidegenítése, megterhelése, társaságba történő bevitele, illetve forgalomképessé vagy forgalomképtelenné minősítése;

4. az Önkormányzat vagyonával való egyéb rendelkezés, tulajdonrész vásárlás, elidegenítés;

5. kezességvállalás;

6. Önkormányzat által kiírt pályázat elbírálása;

7. a képviselő-testület éves munkatervének meghatározása;

8. a polgármester, az általános alpolgármester elleni fegyelmi eljárással kapcsolatos valamennyi döntés; ³⁹⁴⁰

9. díszpolgári cím, városi kitüntető címek adományozása;

10. a gazdasági program, fejlesztési terv, a költségvetés megállapítása, döntés a végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadásáról, a helyi adó megállapítása, a hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, a kölcsönfelvétel, vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, államháztartáson kívüli forrás átvétele, átadása, továbbá a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele és átadása;

11. a képviselő rendreutasítása;

12. helyi népszavazás elrendelése;

13. titkos szavazás elrendelése;

14. állásfoglalás intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti;

15. ismételt szavazás a szavazatszámláló rendszer műszaki hibája esetén;

16. közterület elnevezés, megváltoztatás, utcanév védetté nyilvánítása;

17. vélemény-nyilvánítás olyan ügyekben, amelyben törvény az érdekelt Önkormányzat álláspontjának kikérését írja elő;

18. a széksértés tényének, valamint a bírság összegének megállapítása;

19. köztéri szobor, műalkotás állítása;

20. a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés;

21. a képviselő-testületi ülés napirendjének elfogadása.

22. az Önkormányzat pályázatokon való indulása,

23. közbeszerzés kiírása és eredményének megállapítása,

24. a településfejlesztési eszközök és a településszerkezeti terv jóváhagyása,

25. területszervezési kezdeményezés.

17. A képviselő-testület határozatai

23. §

1. A képviselő-testület egyedi határozata az önkormányzati hatósági ügyben elsőfokon vagy másodfokon hozott hatósági döntés. Minden más határozat normatív határozat.

2. ⁴¹A képviselő-testület egyedi határozatának meghozatalára, formájára az általános közigazgatási rendtartásáról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

3. A képviselő-testület normatív határozatainak jelzése: Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének sorszám/évszám (hó, nap) Kt. sz. határozata.

4. A képviselő-testület normatív határozatainak tartalmi elemei:

a. a döntés szöveges része;

b. a végrehajtás határideje;

c. a végrehajtásért felelős szerv vagy személy megjelölése;

d. a végrehajtásért közvetlenül felelős megjelölése.

5. A képviselő-testület határozatainak nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

6. A normatív határozatokat a város honlapján (www.szentendre.hu) közzé kell tenni és meg kell küldeni az ügyben érintett, valamint jogszabályban meghatározott szervnek, személynek.

18. Önkormányzati rendeletek társadalmi egyeztetése

24. §

(1) A képviselő-testület ülésére benyújtott önkormányzati rendelet-tervezeteket és azok indoklását (továbbiakban: rendelet-tervezet) a szentendrei lakcímmel rendelkező természetes személyek, Szentendrén vállalkozási tevékenységet folytató vállalkozók, valamint Szentendrén tevékenységet folytató egyéb civil szervezetek véleményezhetik (továbbiakban: társadalmi egyeztetés).

(2) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani:

a. a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, az önkormányzat vagyonáról, az önkormányzati biztos kirendeléséről, továbbá az Önkormányzat által államháztartáson kívülre nyújtott támogatásokról szóló rendeletek tervezeteit;

b. a helyi adóról, más fizetési kötelezettségekről és az Önkormányzati támogatásokról szóló rendeletek tervezeteit;

c. a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendelet tervezeteit;

d. a hivatal köztisztviselőinek közszolgálati jogviszonyával kapcsolatos rendeletek tervezeteit;

e. az önkormányzati rendeletet módosító rendelet-tervezetet, ha az csak magasabb szintű jogszabály módosítása miatt szükséges rendelkezéseket tartalmaz;

f. polgármester döntése szerint, azt a rendelet-tervezetet, melynek sürgős elfogadásához, kiemelkedő közérdek fűződik.

(3) A társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelet-tervezetet legkésőbb az azt tárgyaló képviselő-testületi ülés összehívásával egyidejűleg közzé kell tenni a honlapon.

(4) A társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelet-tervezetről az (1) bekezdésben meghatározott személyek és szervezetek a honlapon megadott elektronikus levélcímen keresztül nyilváníthatnak véleményt. A vélemények elküldésére a képviselő-testületi ülést megelőző nap 16.00 óráig van lehetőség.

(5) Nem kell figyelembe venni az elkésett, közerkölcsöt sértő, névtelenül, vagy nyilvánvalóan álnéven beérkezett véleményeket, valamint azokat, melyek nem kapcsolódnak a rendelet-tervezet szabályozási tárgykörébe.

(6) A beérkezett véleményekről az előterjesztő összefoglaló tájékoztatást ad a rendelet-tervezet képviselő-testületi tárgyalása során. A beérkezett véleményekkel kapcsolatban az előterjesztőnek válaszadási kötelezettsége nincs.

(7) Az Önkormányzat a beérkezett véleményeket, a véleményező nevét és elektronikus levélcímét e rendelet végrehajtása érdekében kezelheti. A véleményező adatainak kezeléséhez szükséges hozzájárulást az adatkezelés tekintetében megadottnak kell tekinteni. E tényre és a véleményező adatait érintő adatkezelés szabályaira a vélemény megadása előtt a véleményező figyelmét fel kell hívni. A beérkezett véleményeket, valamint a véleményező nevét és elektronikus levélcímét legkésőbb a rendelet hatályba lépésétől számított – amennyiben a rendelet ezen időn belül nem lépett hatályba, úgy a vélemény beérkezését követő – három hónapon belül törölni kell.

19. Önkormányzati rendeletalkotás

25. §

1. A képviselő-testület az Alaptörvényben, valamint egyéb törvényben kapott felhatalmazás alapján és szerint önkormányzati rendeletet alkot.

2. Az önkormányzati rendelet jelölése:

a. a rendelet alkotójának teljes megnevezése,

b. a rendelet sorszáma/évszáma,

c. kihirdetésének ideje (hónap, nap),

d. önkormányzati rendelet kifejezés,

e. a rendelet címe.

3. A rendeletalkotás nyilvános ülésen történik.

4. A rendelet-tervezet előkészítéséhez a képviselő-testület – szükség esetén – külső szakértőt is felkérhet.

5. A rendelet szakmai előkészítése minden esetben a jegyző feladata.

6. A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg.

7. A rendeletek kihirdetéséről a jegyző a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel gondoskodik, mely a kihirdetés helyben szokásos módja. A kihirdetés napját a rendelet eredeti példányán fel kell tüntetni és a jegyző aláírásával igazolni. A kifüggesztés időtartama 30 nap.

8. Az önkormányzati rendeletet a Hivatalban ügyfélfogadási időben az azt igénylő rendelkezésére kell bocsátani. Az önkormányzati rendeletet, valamint a módosított rendeletet egységes szerkezetben az Önkormányzat honlapján legkésőbb a hatályba lépése napjától folyamatosan hozzáférhetővé kell tenni.

9. Az Önkormányzat rendeleteinek folyamatos felülvizsgálatáról és nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik. Jogszabályváltozás esetén jelzi a módosítás szükségességét a polgármesternek. A rendelet módosítása, hatályon kívül helyezése is rendelettel történik.

20. Rendfenntartás

26. §

1. A tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester feladata (a 21. és 22. alcímben polgármester alatt az ülés vezetőjét kell érteni).

2. A polgármester figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától vagy a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő fogalmazást használ. Ismételt esetben a polgármester rendreutasítja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít.

3. A rendreutasított önkormányzati képviselő jogosult tiltakozását bejelenteni a rendreutasítással szemben a képviselő-testülethez. A rendreutasítás fenntartása vagy elvetése kérdésében a képviselő-testület minősített többségű szavazással dönt.

4. A képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal részt vevő egyéb rendreutasított személy ismételt rendzavarása esetén a polgármester a rendzavarót a képviselő-testület ülésének elhagyására kötelezheti.

5. A nyilvános képviselő-testületi ülésen megjelent állampolgárok kizárólag a karzaton foglalhatnak helyet. Az adott napirendi ponthoz meghívott vendég csak a napirend tárgyalása során tartózkodhat a képviselő-testület ülésének képviselők számára kijelölt helyen, egyéb napirendi pontoknál - nyílt ülés esetén - a többi megjelenthez hasonlóan csak a karzaton foglalhat helyet.

6. A tanácskozás rendjének hallgatóság részéről történő megzavarása esetén a polgármester rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén az érintettet a képviselő-testület ülésének elhagyására is kötelezheti. A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

7. Amennyiben

a) a rendreutasított önkormányzati képviselő a rendreutasítás ellenére a rendzavarást nem hagyja abba; vagy

b) a képviselő-testület ülésének elhagyására kötelezett személy a képviselő-testület ülését nem hagyja el; vagy

c) a képviselő-testület ülésén akár a tanácskozási joggal rendelkezők, akár a hallgatóság részéről olyan súlyú rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi

a polgármester az ülést határozott időre félbeszakíthatja. Amennyiben az ülés a rendzavarás miatt nem folytatható, a polgármester az ülést elnapolhatja.

8. A képviselő-testület tagjai, valamint a képviselő-testületi ülésen megjelent valamennyi résztvevője, beleértve a karzaton helyet foglalókat is, az ülés ideje alatt az ülésteremben telefonbeszélgetést nem folytathatnak, ezért kötelesek mobiltelefonjaikat az ülés teljes időtartama alatt kikapcsolt állapotban tartani, vagy elnémítani.

21. Széksértés

27. §

1. Széksértést követ el az az önkormányzati képviselő, aki

a) a képviselő-testület ülésén a képviselő-testület bármely tagját sértő kifejezésekkel illeti, vagy

b) a tanácskozás méltóságát a rendreutasítás ellenére magatartásával zavarja, sérti (így különösen hangos beszélgetés, telefonálás, közbeszólás), vagy

c) aki a képviselő-testület ülésén kívül nagy nyilvánosság előtt képviselői tisztségéhez méltatlan magatartást tanúsít, vagy

d) aki a képviselő-testület üléséről akadályoztatásának előzetes bejelentése nélkül távol marad és ily módon a képviselő-testület munkájában nem vesz részt.

2. A széksértést a képviselő-testület bármely tagjának indítványa alapján a képviselő-testület vita nélkül, minősített szótöbbséggel állapítja meg.

3. Amennyiben a képviselő-testület megállapítja a széksértés elkövetését, az elkövető önkormányzati képviselőt 10.000 Ft bírsággal sújtja.

4. Amennyiben a széksértést elkövető önkormányzati képviselő a képviselő-testület ülésén a bántó kijelentését rögtön visszavonja, illetve az (1) bekezdésben foglalt magatartását megszünteti, továbbá a sértettet, illetőleg a képviselő-testületet megköveti, a képviselő-testület eltekinthet a bírság kiszabásától.

5. A bírság összegét 8 napon belül kell befizetni az Önkormányzat költségvetési elszámolási számlájára.

6. A bírság befizetésének elmaradása esetén az önkormányzati képviselő tiszteletdíját a következő esedékesség után automatikusan a bírság összegével csökkentve kell folyósítani.

22. A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve

28. §

1. A képviselő-testület üléséről hangfelvétel készül, mely alapján a jegyző gondoskodik a jegyzőkönyv elkészítéséről.

2. A jegyzőkönyvnek az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl tartalmaznia kell:

a) az ülés jellegét (alakuló, rendes, rendkívüli, közmeghallgatás);

b) az ülés nyilvános, avagy zárt módját;

c) név szerinti szavazás esetén a képviselők szavazásának mikéntjét;

d) megalkotott rendelet és határozat szó szerinti szövegét, a végrehajtás felelősét és a végrehajtás határidejét;

e) a polgármester ügyrendi intézkedéseit;

f) az elhangzott interpellációkat, kérdéseket, valamint válaszokat;

g) az ülés bezárásának időpontját;

h) meghívottak titulusát;

i) távollévő képviselők nevét;

j) a képviselők érkezésének és távozásának pontos idejét.

3. A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvét 1 eredeti példányban kell elkészíteni.

4. Az ülés jegyzőkönyve eredeti példányához csatolni kell a meghívót, az előterjesztéseket, a megalkotott rendeletet, illetve a módosított rendelet szövegét egységes szerkezetben, a jelenléti ívet, az írásban benyújtott képviselői hozzászólást, interpellációt, kérdést, és az esetleges jogszabálysértésre vonatkozó jegyzői észrevételt, valamint a napirendhez kapcsolódó bizottsági határozatokat, az Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott nyilatkozatokat és a titkos szavazás kivételével a szavazás részletes eredményét.

5. A jegyzőkönyvek eredeti példányait – mellékleteivel együtt – lehetőség szerint évente be kell köttetni, melyről a jegyző gondoskodik.

6. A jegyzőkönyv egy másolati példányát – a zárt ülés anyagának kivételével – állampolgári betekintés céljából a Pest Megyei Könyvtárban kell elhelyezni.

7. A jegyzőkönyv egy másolati példányát az előterjesztésekkel együtt – a zárt ülés anyagának kivételével – állampolgári betekintés céljából a Hivatalban ügyfélfogadási időben rendelkezésre kell bocsátani.

8. A zárt ülésről készített külön jegyzőkönyvbe, valamint a zárt ülés írásos anyagába az Mötv. 46. § (3) bekezdésében felsoroltak, valamint arra törvény által felhatalmazott szervek tekinthetnek be, illetve hanganyagát csak ezen jogosultak hallgathatják meg azzal, hogy a Hivatal ügyintézője, az érintett, a szakértő, a nemzetiségi Önkormányzat elnöke kizárólag az őt érintő ügy esetében jogosult a betekintésre, illetve a hanganyag meghallgatására.

9. A képviselő-testület nyílt üléseinek jegyzőkönyvét és a nyílt és zárt ülésein hozott normatív határozatokat az ülést követő 15. naptól az Önkormányzat honlapján folyamatosan hozzáférhetővé kell tenni.

29. §

1. A tanácskozásról készült hangfelvételt meg kell őrizni. Biztonságos őrzéséről és nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

2. A képviselők jogosultak az ülésről készült hangfelvételt visszahallgatni, s amennyiben a jegyzőkönyv szövege és a módosító indítványuk, kiegészítésre vonatkozó javaslatuk között érdemi (lényeges) eltérés van, úgy javaslatot tehetnek a jegyzőkönyv kiigazítására. A jegyző a vitatott szövegrész kiigazításáról akként gondoskodik, hogy a hanganyag alapján az elhangzottakat szó szerint rögzíti.

IV. fejezet

Lakossággal való kapcsolattartás formái

23. Közmeghallgatás

30. §

1. A képviselő-testület évente legalább egyszer, november vagy december hónapban előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatot tehetnek.

2. A közmeghallgatás időtartama legfeljebb 3 óra.

3. A közmeghallgatást a polgármester vezeti és adja meg a szót a kérdések, javaslatok elmondására, valamint a válaszadásra.

4. A közmeghallgatás a képviselő-testület ülése keretében történik, megtartásához a képviselő-testület tagjai több mint felének részvétele szükséges. A közmeghallgatáson a képviselő-testület nem hoz határozatot és nem fogad el önkormányzati rendeletet.

5. A közmeghallgatás időpontját a képviselő-testület ülése előtt legalább 15 nappal közzé kell tenni a hivatal hirdetőtábláján, a város honlapján, valamint a helyi sajtóban. A felhívásnak tartalmaznia kell, hogy a közmeghallgatás napját megelőző harmadik munkanapig írásbeli kérdések tehetők fel.

6. A közmeghallgatáson, amennyiben a kérdés beküldője jelen van elsőként az írásban feltett közérdekű kérdéseket kell felolvasni, és azokra választ adni. Ezt követően a szóban elhangzott közérdekű kérdésekre kell – lehetőség szerint helyben – választ adni.⁴²

7. A közmeghallgatáson minden megjelent egy alkalommal, legfeljebb 5 percben jogosult felszólalni.

8. Amennyiben a szóban felvetett közérdekű kérdésekre, vagy javaslatokra a közmeghallgatáson közvetlenül válaszolni nem lehet, úgy arra 15 napon belül írásban köteles válaszolni a polgármester. A lakosság szélesebb körét érintő kérdésekről a helyi sajtóban is tájékoztatást kell adni.

9. A közmeghallgatásról hangfelvétel és külön jegyzőkönyv készül, melyet a jegyző 15 napon belül felterjeszt a Pest Megyei Kormányhivatal vezetőjéhez.

10. A közmeghallgatáson a rendfenntartásra vonatkozóan a képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályok az irányadók.

24. Lakossági fórum

31. §

A képviselő-testület tagjai a lakosság, a társadalmi és civil szervezetek közvetlen tájékoztatása, valamint fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása érdekében személyes részvétellel vagy online módon megtartott lakossági fórumot szervezhetnek.

25. A képviselő lakossági kapcsolattartása

32. §

Az önkormányzati képviselők rendszeres időközönként az általuk meghirdetett helyen és időben fogadóórát tartanak.

26. A képviselő-testület ülésének nyilvánossága

33. §

1. A Képviselő-testület nyilvános ülésein biztosítja az ülésteremben való részvétel lehetőségét.

2. A képviselő-testület kivételesen – egyszerű többséggel hozott döntésével – a tanácskozási jog nélkül meghívott, vagy megjelent, és a hozzászólást indokoltan igénylő állampolgárnak is megengedheti, hogy a tárgyalt témával kapcsolatban 3 percben kifejtse véleményét. Egyébként a képviselő-testület működését a hallgatóság hozzászólásával, megjegyzésével, kérdésével, vélemény-nyilvánításával nem zavarhatja.

3. A képviselő-testület nyilvános ülésén a lakossági vélemény-nyilvánítás érdekében a karzat korlátjára kihelyezett plakátok, molinók hosszúsága legfeljebb 200 cm lehet.⁴³

4. A képviselő-testület nyilvános ülésén a sajtó képviselői előzetes regisztrációt követően, az ülésteremben részükre kijelölt helyen elhelyezkedve készíthetnek a képviselő-testület üléséről hang- és képfelvételt. A sajtó képviselői sajtóigazolvánnyal igazolják magukat, részvételi szándékukat az ülés napján 12 óráig jelezhetik a Hivatalnál. Minden más esetben hang- és képfelvétel kizárólag a karzatról készíthető.⁴⁴

V. fejezet

Az önkormányzati képviselő jogai és kötelezettségei

34. §

1. Az önkormányzati képviselőt az Mötv-ben és jelen rendeletben foglalt jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik.

2. Az önkormányzati képviselő a jelen rendeletben meghatározottak szerint önálló előterjesztés alapján kérheti javaslatának napirendre vételét.

3. Az önkormányzati képviselő jogosult az ülésről készült jegyzőkönyvbe betekinteni, a hangfelvételt meghallgatni.

4. Az önkormányzati képviselő önkormányzati ügyben tájékozódhat, tájékoztatást adhat, véleményt nyilváníthat, de ha külön megbízást nem kapott akkor nem léphet fel a képviselő-testület nevében, csak képviselői minőségében.

5. Az önkormányzati képviselő önkormányzati ügyben a jegyző útján szóbeli vagy írásbeli tájékoztatást igényelhet a Hivataltól. A jegyző az erre irányuló megkeresés esetén haladéktalanul kijelöli azt a dolgozót, aki a képviselőt előre egyeztetett időpontban fogadja és a kért tájékoztatást megadja.

6. Az önkormányzati képviselő a jegyzőnél előzetesen előterjesztett kérelmére az iratok tárolásának színhelyén betekinthet a képviselő-testület és a bizottságok hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek irataiba. A jegyző az erre irányuló megkeresés esetén haladéktalanul kijelöli azt a dolgozót, aki a képviselőt előre egyeztetett időpontban fogadja és az iratbetekintést biztosítja.

35. §

1. Az önkormányzati képviselők kötelesek olyan magatartást tanúsítani, amely méltó a közéleti tevékenységhez, a választók bizalmára.

2. Az önkormányzati képviselő a képviselő-testület erre irányuló döntése alapján, az abban meghatározottak szerint köteles részt venni valamely döntés előkészítésében, különböző vizsgálatok, ellenőrzések lefolytatásában.

3. Az önkormányzati képviselő köteles előzetesen bejelenteni, ha a képviselő-testület ülésén nem tud részt venni, vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van. Az önkormányzati képviselő a képviselő-testületi ülésről való távol maradást a polgármesternek telefonon, faxon vagy e-mailen, legkésőbb a képviselő-testületi ülés napján 12 óráig köteles bejelenteni, kivéve, ha elháríthatatlan külső ok (vis maior) miatt erre nincs lehetőség.

4. Ha az önkormányzati képviselő hat hónapon belül a képviselő-testület üléseinek egyharmad részéről igazolatlanul hiányzik (akadályoztatását a polgármesternél előre nem jelenti be), a polgármester kezdeményezi a képviselő-testületnél, hogy a mulasztó önkormányzati képviselő tiszteletdíja a következő hat hónapra megvonásra kerüljön, mely indítványról a képviselő-testület minősített többséggel dönt.

5. Amennyiben a jogi kérdésekkel foglalkozó szakbizottság – bizonyítottság esetén – megállapítja, hogy az önkormányzati képviselő valamely döntéshozatal során az Mötv. 49. §-ában foglalt kötelezettségét megszegve nem tett eleget a személyes érintettségének bejelentésére irányuló kötelezettségének, akkor a képviselő-testületnél kezdeményezi, hogy a képviselő-testület az önkormányzati képviselő kötelezettség-szegésének tényét állapítsa meg és vonja meg az önkormányzati képviselő egy havi tiszteletdíját. A képviselő-testület a kérdésben minősített többséggel dönt.

6. Az önkormányzati képviselő egy havi tiszteletdíjának megvonása esetén a döntést az önkormányzati képviselők tiszteletdíjának soron következő számfejtése során kell végrehajtani.

7. Az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségével kapcsolatos részletes szabályokat a rendelet 2. sz. melléklete szabályozza.

27. A képviselőcsoport

36. §

1. A képviselők tevékenységük összehangolására jogosultak képviselőcsoportot (frakciót) létrehozni; melynek létszáma legalább 2 fő.

2. Egy képviselő azonos időszakban csak egy képviselőcsoportnak lehet tagja.

3. A képviselőcsoport szóvivője (vezetője) a csoport megalakulását vagy megszűnését az azt követő 15 napon belül írásban, vagy a képviselő-testület ülésén szóban köteles a képviselő-testületnek bejelenteni.

4. A megalakulásra vonatkozó bejelentésnek tartalmaznia kell:

a. a képviselőcsoport elnevezését;

b. a képviselőcsoport vezetőjének és ha van, helyettesének nevét;

c. a képviselőcsoport tagjainak névsorát.

5. A polgármester és az alpolgármester kivételével bármely képviselő tagja lehet képviselőcsoportnak.⁴⁵

6. A képviselőcsoport a jelen rendeletben meghatározottak szerint kérheti javaslatának képviselő-testületi vagy bizottsági napirendre vételét azzal, hogy az előterjesztés több önkormányzati képviselő együttes előterjesztésének minősül, ezért azok tárgyalása során a hozzászólások rendjét a jelen rendelet 16. § (6) bekezdése határozza meg.

7. A létrehozott frakciókat és az azokhoz tartozó képviselők felsorolását az 4. sz. függelék tartalmazza.

VI. fejezet

A tanácsnok

37. §

1. ⁴⁶⁴⁷A képviselő-testület Városfejlesztési Tanácsnokot és Külkapcsolati Tanácsnokot választ. A tanácsnok nevét a rendelet 5. számú függeléke, a Városfejlesztési Tanácsnok feladatkörét a rendelet 3/e. számú melléklete, a Külkapcsolati Tanácsnok feladatkörét a rendelet 3/f. számú melléklete tartalmazza.

2. A tanácsnok részére képviselő-testületi hatáskör nem ruházható át.

3. A tanácsnokot tevékenységéért külön önkormányzati rendeletben meghatározott tiszteletdíj illeti meg.

4. A tanácsnokot az általa felügyelt ügykörben a képviselő-testület és a bizottságok elé kerülő előterjesztések tárgyalása során külön hozzászólási jog illeti meg előterjesztésenként 3 perc időtartamban.

5. ⁴⁸⁴⁹A tanácsnokok az általuk felügyelt ügykörben tapasztalt, képviselő-testületi intézkedést igénylő ügyekről a képviselő-testületet tájékoztatják, illetőleg intézkedési javaslatot terjesztenek elő.

6. ⁵⁰⁵¹A tanácsnokok által a feladatkörét érintően benyújtott önálló képviselői indítványt a képviselő-testület soron következő ülésének napirendjére fel kell venni.

7. ⁵²⁵³A tanácsnokok negyedévente kötelesek beszámolni a képviselő-testületnek a végzett munkájukról, melyet a tárgy szerinti szakbizottság véleményez.

VII. fejezet

A képviselő-testület bizottságai

38. §

1. ⁵⁴⁵⁵A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat (továbbiakban: bizottságok) hozza létre:

a. Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság,

b. Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság,

c. Kulturális, Oktatási és Civil Bizottság,

d. Jóléti Bizottság.

2. A bizottságok elnökeinek és tagjainak névsorát a rendelet 6. számú függeléke tartalmazza.

3. A képviselő-testület a létrehozott bizottságok tagjainak számát legfeljebb tizenegy főben határozza meg, de nem lehet kevesebb 3 főnél.

4. Egy képviselő egy időben legfeljebb két bizottságnak lehet tagja, de csak egynek lehet az elnöke, az ideiglenes bizottság kivételével.

39. §⁵⁶

1. A képviselő-testület a Jóléti Bizottság munkájának segítése érdekében állandó jelleggel Családvédelmi Munkacsoportot hoz létre. A Családvédelmi Munkacsoport tagjainak névsorát a rendelet 7. sz. függeléke tartalmazza.

2. A Családvédelmi Munkacsoport tagjait a képviselő-testület választja, a munkacsoport munkáját a képviselő-testület által választott elnök vezeti.

3. A Családvédelmi Munkacsoport tagjai szakértőként segítik a bizottság munkáját.

4. A Családvédelmi Munkacsoport tagjának, elnökének visszahívását az érintett bizottság kezdeményezheti.

5. A Családvédelmi Munkacsoport tagjai a képviselő-testület által meghatározott megbízási díjra jogosultak.

39/A. §⁵⁷

1. A képviselő-testület a bizottságok munkájának segítése érdekében ideiglenes jelleggel Közlekedési Munkacsoportot, Környezetvédelmi Munkacsoportot és Kulturális Munkacsoportot hoz létre.

2. Az ideiglenes munkacsoport tagjai szakértőként segítik a bizottságok munkáját.

3. Az ideiglenes munkacsoport elnökét és tagjait a Polgármester kéri fel a bizottság feladatkörébe tartozó feladat megoldásának ellátása érdekében.

4. Az ideiglenes munkacsoport tagjai részére a feladat ellátásáért külön díjazás nem jár.

40. §

1. A képviselő-testület egyes önkormányzati feladatok ellátásának időtartamára a képviselő-testület tagjai közül ideiglenes bizottságot hozhat létre, amely feladat elvégzésével az ideiglenes bizottság automatikusan megszűnik.

2. Az ideiglenes bizottság részletes feladatait a képviselő-testület állapítja meg.

3. Az ideiglenes bizottság tagjai részére a feladat ellátásáért külön díjazás nem jár.

4. Az ideiglenes bizottság – a képviselő-testület által erre a célra biztosított költségvetési előirányzat erejéig – szakértőket alkalmazhat.

28. Az állandó bizottságok feladatai

41. §

1. Az állandó bizottságok feladatkörükben

a. kezdeményezik, előkészítik a képviselő-testület döntéseit,

b. véleményezik a képviselő-testületi előterjesztéseket,

c. véleményt nyilvánítanak olyan ügyben, amelyben törvény az Önkormányzat álláspontjának kikérését írja elő,

d. a képviselő-testület által átruházott hatáskörben döntést hoznak.

2. A bizottságok feladat- és hatásköreit a 3/a, b), c) és d) sz. mellékletek tartalmazzák.⁵⁸⁵⁹

3. Az állandó bizottságok esetenként – a képviselő-testület által erre a célra biztosított költségvetési előirányzat erejéig – szakértőket alkalmazhatnak.

4. Az állandó bizottságok szakmai kerekasztal összehívásáról dönthetnek egy adott, a bizottság feladatkörébe tartozó szakmai kérdés megvitatására. A kerekasztal összehívását az elnök kezdeményezi egyidejűleg javaslatot téve a résztvevők személyére. A szakmai kerekasztal kialakított álláspontjáról a résztvevők által kijelölt személy tájékoztatja az érintett bizottságot. A kerekasztal résztvevői részére a feladat ellátásáért külön díjazásra nem jogosultak.⁶⁰

42. §

1. A képviselő-testület bizottságai munkájukat összehangolják. A bizottsági üléseket úgy kell szervezni, hogy azokon az érintett képviselők részt tudjanak venni.

2. Tevékenységük során egymástól véleményt, javaslatot kérhetnek, illetőleg adhatnak.

3. A bizottság az átruházott hatáskörébe tartozó ügyekben hozott döntéseit, valamint a képviselő-testület döntéseinek kezdeményezésével, előkészítésével, véleményezésével kapcsolatban elfogadott javaslatairól, állásfoglalásairól határozatot hoz, melyeket a bizottság elnöke kiadmányoz.

4. A bizottságok közötti hatásköri összeütközés esetén a képviselő-testület dönt.

5. A bizottságok évente kötelesek beszámolni a képviselő-testületnek a végzett munkájukról.

29. A bizottságok működése

43. §

1. A bizottságok a képviselő-testület éves munkatervéhez igazodóan saját munkatervük szerint tartják ülésüket.

2. A bizottságok üléseit az elnök hívja össze. Össze kell hívni a bizottságot a bizottság két tagja, a polgármester, az általános alpolgármester napirendet is megjelölő indítványára.⁶¹

3. A bizottságot az elnök akadályoztatása esetén a polgármester hívja össze, az egyéb elnöki feladatokat pedig a bizottsági ülés kezdetén a bizottság jelenlévő tagjai által egyszerű többséggel megválasztott, önkormányzati képviselő bizottsági tag látja el.

4. A bizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vehet bármely képviselő, a polgármester, az általános alpolgármester, a jegyző, az aljegyző, az adott ügyben felelős hivatali dolgozó, valamint akit a bizottság elnöke valamely napirendi ponthoz kapcsolódóan megjelöl.⁶²

5. A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések véleményezése során a bizottság egyszerű többséggel alakítja ki véleményét.

6. Minősített többségű döntés szükséges mindazon ügyekben, amelyek a bizottság átruházott hatáskörébe tartoznak és az adott ügyben jogszabály vagy a képviselő-testület döntéshozatalával kapcsolatban jelen rendelet minősített többségű szavazást ír elő.

7. A bizottság határozatait a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a bizottság megnevezésének kezdőbetűiből álló mozaikszóval ( pl. JVPEB) kell jelölni.

8. Amennyiben a polgármester az Mötv. rendelkezései alapján a határozat végrehajtását felfüggeszti, az erre vonatkozó döntéséről a bizottság elnökét haladéktalanul értesíti.

9. Ha a polgármester a bizottság döntésének végrehajtását felfüggeszti, akkor az a képviselő-testület döntéséig nem hajtható végre.

10. A bizottság elnöke a jegyző útján a bizottság feladatkörébe tartozó beszámoló, bizottsági előterjesztés előkészítéséhez jogosult a hivatal dolgozóinak közreműködését kérni.

11. A bizottságok munkáját a jegyző által kijelölt hivatali dolgozók, a bizottsági referensek segítik. A bizottságok munkáját az illetékes szakiroda a döntések szakmai előkészítésével és a végrehajtás megszervezésével segíti. Amennyiben a bizottság elnöke igényt tart a részvételre, az ülésre meg kell hívni a szakiroda munkatársát.

12. A bizottság meghívóját, napirendjét, határozatait és jegyzőkönyvét közzé kell tenni a város honlapján.

13. Az Mötv. 60. §-ában meghatározott kérdésekben egyebekben a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy polgármester alatt a bizottság elnökét kell érteni.

VIII. fejezet

Polgármester, alpolgármester⁶³

30. A polgármester

44. §

1. A polgármester biztosítja az Önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát, együttműködik a társadalmi szervezetekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel, ellátja az Mötv.-ben meghatározott feladatokat. A polgármester tevékenysége során pártsemlegesen jár el.

2. A polgármester a megbízatását főállásban látja el.

3. A polgármester az Önkormányzat és a képviselő-testület esetenkénti képviseletével a képviselő-testület más tagját is megbízhatja.

4. A polgármester az önkormányzati tevékenységét a képviselő-testület irányítása és ellenőrzése mellett látja el.

5. A képviselő-testület irányítási jogköre nem terjed ki a polgármester azon tevékenységére, amikor saját államigazgatási feladatkörében illetve hatáskörében jár el.

6. A polgármester az önkormányzati érdekek képviselete érdekében kapcsolatot tart az állami szervekkel, a városi, nem önkormányzati szervezetek vezetőivel, valamint egyéb önkormányzatok polgármestereivel.

7. A polgármester minden hónap első csütörtökén 13.00-16.00 óráig fogadóórát tart.

8. A polgármester gyakorolja a képviselő-testület által rá átruházott hatásköröket. A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatásköröket az 4. számú melléklet tartalmazza.

9. A polgármester vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségére az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségére vonatkozó részletes szabályokat kell alkalmazni.

31. Az alpolgármester⁶⁴

45. §⁶⁵

(1) ⁶⁶ A képviselő-testület egy főállású általános alpolgármestert választ saját tagjai közül.

2. Az általános alpolgármester részletes feladatait a polgármester munkaköri leírásban határozza meg, a jegyző és a képviselő-testület egyidejű tájékoztatása mellett.

3. Az általános alpolgármester vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségére az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségére vonatkozó részletes szabályokat kell alkalmazni.

IX. fejezet

Jegyző, aljegyző

32. A jegyző

46. §

1. A jegyző az Mötv-ben meghatározottakon kívül az Önkormányzat és a Hivatal működésével kapcsolatban ellátja különösen az alábbi feladatokat:

a. a polgármester feladat meghatározásait figyelembe véve a képviselő-testületi és bizottsági ülések adminisztratív előkészítésének megszervezése;

b. a képviselő-testület döntéseinek szakmai megalapozása, biztosítja az előterjesztések igazgatási, szakmai színvonalát és törvényességét, különös figyelemmel a rendelet-tervezetekre és a határozati javaslatokra;

c. a képviselő-testület és a bizottságok ülései vezetésének figyelemmel kísérése és jelzés, ha az eltér a jelen rendeletben foglaltak vagy más jogszabályok előírásaitól;

d. a képviselő-testület és a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatok ellátásának biztosítása;

e. a képviselő-testület és a bizottságok üléseiről a hiteles jegyzőkönyv elkészíttetése;

f. önkormányzati rendelet alkotására és képviselő-testületi határozat meghozatalára vonatkozó kezdeményezés;

g. az önkormányzati rendeletek és a képviselő-testületi határozatok nyilvántartásának előírásszerű vezetéséről történő gondoskodás, hatályosulásuk, végrehajtásuk megszervezése és folyamatos figyelemmel kísérése;

h. a polgármester, az általános alpolgármester és a bizottságok rendszeres tájékoztatása a munkájukat érintő jogszabályokról, a hivatal munkájáról és az ügyintézésről;⁶⁷

1. javaslatot tesz a polgármesternek az Önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában a hivatal feladatainak meghatározására;

10. gondoskodik a hivatal működéséhez szükséges dologi és technikai feltételekről;

11. biztosítja a hivatal dolgozóinak rendszeres szakmai képzését, továbbképzését;

12. biztosítja a hivatal és az Önkormányzat, mint költségvetési szervek operatív gazdálkodási feladatainak irányítását;

13. gondoskodik a hivatal és egyéb szervek, valamint a hivatal belső szervei és az önkormányzati intézmények közötti kölcsönös információszerzésről és áramlásról;

14. biztosítja a hivatal informatikai rendszerének folyamatos fejlesztését;

15. gondoskodik a hivatal szervezeti és működési szabályzatának elkészítéséről, folyamatos karbantartásáról és végrehajtásáról.

2. A jegyző felelős a hivatal jogszerű és szakszerű működéséért. A jegyző alapvető feladata az állampolgárok államigazgatási ügyei szakszerű intézésének biztosítása, megszervezése.

3. A hatósági munka irányításában a jegyző kiemelt figyelmet fordít a lakosság ügyeinek határidőben történő hatékony intézésére, az ügyintézés színvonalának emelésére, törvényességére.

4. A jegyző kiemelt figyelmet fordít a hivatali apparátus ügyfélfogadási munkájára, az ügyfélbarát ügyintézés követelményeinek betartására.

5. A jegyző meghatározza a munkavégzéssel kapcsolatos elvárásokat, folyamatosan ellenőrzi a munkaköri leírások, a köztisztviselőkkel szemben támasztott etikai normák betartását.

6. A jegyző köteles munkáját pártsemlegesen, kizárólag a jogszabályok előírásainak és a törvényesség követelményének alárendelve végezni.

7. A jegyző minden hónap 3. szerdáján 13.00-16.00 óráig fogadóórát tart.

8. A jegyző a hivatal tevékenységéről szóló éves beszámolójában tájékoztatást ad a képviselő-testületnek a hivatali ügyintézés, a törvényesség helyzetéről, az ügyfélfogadás tapasztalatairól.

33. Az aljegyző

47. §

1. A jegyzőt távolléte esetén az aljegyző helyettesíti, melynek tartalmát, valamint az aljegyző számára megállapított önálló feladatokat a jegyző a Hivatal szervezeti és működési szabályzatában, valamint az aljegyző munkaköri leírásában határozza meg.

2. A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatok ellátására a polgármester ideiglenes hatállyal a Hivatal vezető besorolású, a jegyzőre vonatkozó képesítési előírásoknak megfelelő köztisztviselőjét bízza meg. A jegyzői feladatok ellátására szóló megbízás a jegyző kinevezéséig tart.

X. fejezet

Egyéb rendelkezések

34. Az Önkormányzat hivatala

48. §

1. A képviselő-testület hivatalának elnevezése: Szentendrei Közös Önkormányzati Hivatal.

2. A Hivatal egységes, de az Önkormányzat feladataihoz igazodó szervezeti tagozódással működik.

(3) ⁶⁸ ⁶⁹ ⁷⁰ ⁷¹ ⁷² ⁷³A Hivatal szervezetének tagozódása: iroda, kabinet. A Hivatal az alábbi szervezeti egységekből épül fel:

Jegyző

Aljegyző

Humánszolgáltatási Iroda

Jegyzői Iroda

Polgármesteri Kabinet

Főépítészi Kabinet

Építéshatósági Iroda

Önkormányzati és Ügyfélszolgálati Iroda

Városfejlesztési és Vagyongazdálkodási Iroda

Hatósági Iroda

Adó Iroda

Pénzügyi Iroda

(3a) A Képviselő-testület önkormányzati tanácsadói munkakört hoz létre a polgármester tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó egyes feladatok ellátására. Az önkormányzati tanácsadók száma két fő. Az önkormányzati tanácsadó tevékenységét a Polgármester irányítja, feladatait a Polgármester határozza meg.⁷⁴

(4) A Hivatal a jegyző által elkészített és a polgármester által jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzat szerint működik, amely a Hivatal jogállását, részletes feladatait, működésének részletszabályait tartalmazza.⁷⁵

(5) A hivatal munkarendjét, valamint ügyfélfogadási rendjét a rendelet 5. sz. melléklete tartalmazza.

35. Helyi népszavazás

49. §

1. A helyi népszavazást a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló törvényben meghatározottakon túl a szentendrei választópolgárok legalább 10%-a kezdeményezheti.

2. A képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha azt a szentendrei választópolgárok 15%-a kezdeményezte.

36. Érdekképviselet

50. §

Az Önkormányzatot az érdekképviseleti szövetségekben a polgármester képviseli.

37. Helyi nemzetiségi Önkormányzatok

51. §

Az Önkormányzat az illetékességi területén a nemzetiségek jogairól szóló törvény előírásai alapján megalakult helyi nemzetiségi önkormányzatok részére külön megállapodásban meghatározott módon és eljárási rend szerint

a. biztosítja a helyi nemzetiségi önkormányzat működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket, köztük a feladatellátáshoz szükséges ingyenes helyiséghasználatot;

b. gondoskodik a helyi nemzetiségi önkormányzat működésével kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról;

c. gondoskodik a helyi nemzetiségi Önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról.

XI. fejezet

Záró rendelkezések

52. §

1. Jelen rendelet 2016. október 1. napján lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti

- Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének a Szentendre Város Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 27/2008. (IX.10.) önkormányzati rendelete (továbbiakban: R.);

- Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének a R. módosításáról szóló 7/2009. (II.18.) önkormányzati rendelete, 16/2009. (IV.20.) önkormányzati rendelete, 24/2009. (VI.15.) önkormányzati rendelete, 35/2009. (X.15.) önkormányzati rendelete, 37/2009. (XI. 17.) önkormányzati rendelete, 14/2010. (IV.16.) önkormányzati rendelete, 27/2010. (X. 22.) önkormányzati rendelete, 3/2011. (I. 28.) önkormányzati rendelete, 8/2011. (II.17.) önkormányzati rendelete, 43/2011. (XI. 22.) önkormányzati rendelete, 2/2012. (I. 20.) önkormányzati rendelete, 3/2012. (I. 25.) önkormányzati rendelete, 11/2012. (II.10.) önkormányzati rendelete, 12/2012. (II.17.) önkormányzati rendelete, 15/2012. (III. 26.) önkormányzati rendelete, 26/2012. (V. 24.) önkormányzati rendelete, 29/2012. (VI.1.) önkormányzati rendelete, 31/2012. (VI. 26.) önkormányzati rendelete, 33/2012. (VIII.3.) önkormányzati rendelete, 35/2012. (IX.28.) önkormányzati rendelete, 38/2012. (XI.09.) önkormányzati rendelete, 46/2012. (XII.14.) önkormányzati rendelete, 2/2013. (I.29.) önkormányzati rendelete, 5/2013. (III.28.) önkormányzati rendelete, 37/2013. (IX.13.) önkormányzati rendelete, 45/2013. (XI.20.) önkormányzati rendelete, 51/2013. (XII.16.) önkormányzati rendelete, 9/2014. (II.4.) önkormányzati rendelete, 15/2014. (IV.22.) önkormányzati rendelete, 24/2014. (X.22.) önkormányzati rendelete, valamint az R. és az azzal összefüggő egyes önkormányzati rendeletek módosításáról szóló 30/2014. (XII.12.) önkormányzati rendelete.

2. Hatályát veszti Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi rendeletek előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 40/2011. X.24.) önkormányzati rendelete.

3. A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

4. Amennyiben önkormányzat rendelet vagy a Képviselő-testület vagy bizottságai által elfogadott határozat Városfejlesztési Bizottságra utal, az alatt a Városfejlesztési, Jogi és Pénzügyi Bizottságot kell érteni.⁷⁶

5. Amennyiben önkormányzat rendelet vagy a Képviselő-testület vagy bizottságai által elfogadott határozat Jogi, Vagyonnyilatkozat-vizsgáló és Pénzügyi Ellenőrző Bizottságra utal, az alatt a Városfejlesztési, Jogi és Pénzügyi Bizottságot kell érteni.⁷⁷

Szentendre, 2016. szeptember 8.

Verseghi-Nagy Miklós s.k. dr. Gerendás Gábor s.k.

polgármester jegyző

Záradék:

A rendelet 2020. január 27-én került egységes szerkezetbe foglalásra.

dr. Schramm Gábor

jegyző

Módosította a 21/2018. (X.16.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2018. október 17-től

Módosította a 25/2019. (VI.14.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2019. június 15-től

Módosította a 44/2017. (XII.11.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2018. január 1-től

⁴

Beillesztette a 14/2017. (IV.20.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2017. április 21-től

⁵

Beillesztette a 14/2017. (IV.20.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2017. április 21-től

⁶

Beillesztette a 14/2017. (IV.20.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2017. április 21-től

⁷

Módosította a 29/2019. (X.31.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2019. november 1-től

⁸

Módosította a 26/2018. (XI.19.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2018. december 1-től

⁹

Módosította a 30/2019. (XI.14.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2019. november 15-től

¹⁰

Módosította a 26/2018. (XI.19.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2018. december 1-től

¹¹

Módosította a 26/2018. (XI.19.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2018. december 1-től

¹²

Módosította a 26/2018. (XI.19.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2018. december 1-től

¹³

Módosította a 26/2018. (XI.19.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2018. december 1-től

¹⁴

Módosította a 26/2018. (XI.19.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2018. december 1-től

¹⁵

Módosította a 26/2018. (XI.19.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2018. december 1-től

¹⁶

Módosította a 26/2018. (XI.19.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2018. december 1-től

¹⁷

Hatályon kívül helyezte a 29/2019. (X.31.) önkormányzati rendelet, hatályát veszti 2019. november 1-től

¹⁸

Hatályon kívül helyezte a 26/2018. (XI.19.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2018. december 1-től

¹⁹

Hatályon kívül helyezte a 29/2019. (X.31.) önkormányzati rendelet, hatályát veszti 2019. november 1-től

²⁰

Hatályon kívül helyezte a 12/2018. (IV.23.) önkormányzati rendelet, hatályát veszti 2018. április 24-től

²¹

Módosította a 26/2018. (XI.19.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2018. december 1-től

²²

Módosította a 12/2018. (IV.23.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2018. április 24-től.

²³

Módosította a 29/2019. (X.31.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2019. november 1-től

²⁴

Módosította a 29/2019. (X.31.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2019. november 1-től

²⁵

Hatályon kívül helyezte a 29/2019. (X.31.) önkormányzati rendelet, hatályát veszti 2019. november 1-től

²⁶

Hatályon kívül helyezte a 26/2018. (XI.19.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2018. december 1-től

²⁷

Hatályon kívül helyezte a 12/2018. (IV.23.) önkormányzati rendelet, hatályát veszti 2018. április 24-től.

²⁸

Hatályon kívül helyezte a 29/2019. (X.31.) önkormányzati rendelet, hatályát veszti 2019. november 1-től

²⁹

Módosította a 29/2019. (X.31.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2019. november 1-től.

³⁰

Módosította a 26/2018. (XI.19.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2018. december 1-től

³¹

Módosította a 26/2018. (XI.19.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2018. december 1-től

³²

Módosította a 26/2018. (XI.19.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2018. december 1-től

³³

Módosította a 26/2018. (XI.19.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2018. december 1-től

³⁴

Módosította a 26/2018. (XI.19.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2018. december 1-től

³⁵

[35] Módosította a 26/2018. (XI.19.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2018. december 1-től

³⁶

Módosította a 26/2018. (XI.19.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2018. december 1-től

³⁷

Módosította a 29/2019. (X.31.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2019. november 1-től

³⁸

Módosította a 26/2018. (XI.19.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2018. december 1-től

³⁹

Módosította a 26/2018. (XI.19.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2018. december 1-től

⁴⁰

Módosította a 29/2019. (X.31.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2019. november 1-től

⁴¹

Módosította az 1/2019. (I.22.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2019. január 23-tól

⁴²

Módosította a 44/2017. (XII.11.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2018. január 1-től

⁴³

Beillesztette a 3/2017. (II.21.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2017. február 22-től

⁴⁴

Beillesztette a 3/2017. (II.21.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2017. február 22-től

⁴⁵

Módosította a 29/2019. (X.31.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2019. november 1-től.

⁴⁶

Módosította a 30/2019. (XI.14.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2019. november 15-től.

⁴⁷

Módosította az 1/2020. (I.24.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2020. január 25-től

⁴⁸

Módosította a 30/2019. (XI.14.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2019. november 15-től.

⁴⁹

Módosította az 1/2020. (I.24.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2020. január 25-től.

⁵⁰

Módosította a 30/2019. (XI.14.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2019. november 15-től.

⁵¹

Módosította az 1/2020. (I.24.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2020. január 25-től.

⁵²

Módosította a 30/2019. (XI.14.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2019. november 15-től.

⁵³

Módosította az 1/2020. (I.24.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2020. január 25-től.

⁵⁴

Módosította a 24/2016. (X.17.) önkormányzati rendelet, hatályos 2016. október 18-tól

⁵⁵

Módosította a 29/2019. (X.31.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2019. november 1-től.

⁵⁶

Módosította a 30/2019. (XI.14.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2019. november 15-től.

⁵⁷

Beillesztette a 30/2019. (XI.14.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2019. november 15-től.

⁵⁸

Módosította a 24/2016. (X.17.) önkormányzati rendelet, hatályos 2016. október 18-tól

⁵⁹

Módosította a 29/2019. (X.31.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2019. november 1-től.

⁶⁰

Beillesztette a 30/2019. (XI.14.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2019. november 15-től.

⁶¹

Módosította a 29/2019. (X.31.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2019. november 1-től.

⁶²

Módosította a 29/2019. (X.31.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2019. november 1-től.

⁶³

Módosította a 29/2019. (X.31.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2019. november 1-től.

⁶⁴

Módosította a 29/2019. (X.31.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2019. november 1-től.

⁶⁵

Módosította a 29/2019. (X.31.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2019. november 1-től.

⁶⁶

Módosította a 26/2018. (XI.19.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2018. december 1-től

⁶⁷

Módosította a 29/2019. (X.31.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2019. november 1-től.

⁶⁸

Módosította a 14/2017. (IV.20.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2017. április 21-től

⁶⁹

Módosította a 11/2017. (XII.11.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2018. január 1-től

⁷⁰

Módosította a 21/2018. (X.16.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2018. október 17-től

⁷¹

Módosította a 7/2019. (II.22.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2019. március 1-től

⁷²

Módosította a 29/2019. (X.31.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2019. november 1-től.

⁷³

Módosította a 32/2019. (XII.13.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2019. december 14-től

⁷⁴

Beillesztette a 29/2019. (X.31.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2019. november 1-től

⁷⁵

Módosította a 32/2019. (XII.13.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2019. december 14-től

⁷⁶

Beillesztette a 24/2016. (X.17.) önkormányzati rendelet, hatályos 2016. október 18-tól

⁷⁷

Beillesztette a 24/2016. (X.17.) önkormányzati rendelet, hatályos 2016. október 18-tól

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Önkormányzati rendeletek
Jogszabálykereső
{{ page.url }}

Megnyitottak

{{ page.url }}

Kifejezéskereső

Tartalomjegyzék

Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 22/2016. (IX.13.) önkormányzati rendelete

Szentendre Város Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Változott rendelkezések

Eszköztár

Megnyitottak

Megnyitottak